A talajszerkezet romlására ható tényezők a mezőgazdaságban Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2009/2010/II.

Magyarországi művelés alatt lévő talajok Mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink jelentős része löszön kialakult mezőségi talaj. Eredeti állapotukban kedvező, morzsalékos szerkezetűek, többnyire mély, sötét színű nagy humusz tartalmú A-szintjük van, kémhatásuk gyengén lúgos vagy semleges B-szintjük humusztartalma fokozatosan csökken, színük világosodik. A több évszázados művelés eredménye, hogy ezeken a talajokon szinte mindenütt megtalálhatók az erózió és/vagy fizikai a fizikai leromlás nyomai. A régen kitűnő szerkezetű A-szint felső szántott szintje mára már a művelés hatására elporosodott, illetve e poros szántott szint alatt, erősen tömörödött eketalpréteg figyelhető meg. Az eredeti szerkezet legtöbb esetben csupán az A-szint alsóbb részeiben, illetve a B-szintben található meg.

A talaj fizikai jellemzői a művelés alapján A genetikai talajtípus által meghatározott tulajdonságok: hatással vannak a művelésre, de annak nyomán többé-kevésbé változatlanok maradnak. Ide soroljuk a talajban felfedezhető szemcsenagyságokat, a konzisztenciát, képlékenységét sűrűségét. Nagyban meghatározzák az adott területen alkalmazható művelési módokat, illetve technológiákat. Másik csoport: a talaj azon tulajdonságai, amik művelés hatására változást mutatnak szerkezeti szinten. Ebbe soroljuk például a térfogattömeget, összporozitást, pórusméret- eloszlást. A két csoportba tartozó jellemzők biztosítják azt, hogy a szántóföldi növénytermesztés és az ezt megelőző talajművelés megfelelően működjön.

A fizikai degradáció A többnyire egyoldalú talajhasználat a sokmenetes művelés, a talaj gyakori mozgatása következtében felerősödnek a talajdegradációs folyamatok. Ezek közül a legelterjedtebb és a világot leginkább sújtó folyamatok a fizikai degradáció és azok típusai. Az 1980 évek végén nemzetközi felméréseket végeztek a degradációs folyamatok feltérképezése érdekében. Ezen belül elemezték azok típusait, területi kiterjedésüket, előfordulásuk gyakoriságát, valamint a kiváltó okokat.

A fizikai degradáció típusai A felmérés során a fizikai degradáció öt típusát különböztették meg: A feltalaj kérgesedése, cserepesedése Tömörödés Szikesedés miatt bekövetkező talajszerkezet leromlás Belvízveszély Erózió és defláció

A talaj művelését befolyásoló tényezők Állandó tényezők: A talaj sűrűsége A talaj kötöttsége, fizikai félesége A talaj konzisztencia jelenségei A talaj szerves anyaga A talajbiológiai élete Változóak: A talaj szerkezete A talaj térfogattömege A talaj pórustérfogata, összporozitása A talaj ellenállása A talaj nedvességtartalma

A művelés hatásai Közvetlenül változik a talaj: térfogattömege, porozitása, háromfázisos rendszere, agronómiai szerkezete. Közvetve változnak a biológiai és kémiai tulajdonságai. Pozitív hatások: elősegíti a víz levegő és hőforgalmát javító tápanyagok feltáródását, segíti a hasznos talajlakó élőlények tevékenységét illetve létrehozza a jó minőségű lazult morzsás talajszerkezetet.

Tömörödés A talaj háromfázisos rendszeréből mechanikai stressz hatására a levegő kiszorul, és a térfogata csökken. Túlzott munkagép használat hatására. Felmérések szerint Európában 33 millió hektárt érint a talajtömörödés valamilyen foka. Magyarországon mintegy 1,4 millió hektár szántóföldet zavarja tömör záróréteg jelenléte. Azonban a korszerű gépek használata a gazdaságos termelés miatt elengedhetetlen.

Hatására lelassul a csírázás és kelés, csökken a gyökérnövekedés és a gyökérhossz, a levélfelület, a szárazanyag produkció, a termés mennyisége és minősége, romlik a tápelemek és a víz felvehetősége, a növények ellenálló képessége és stressz tűrése, fokozódik a növények légzése és párologtatása, gátolja a víz beszivárgását, ami nagyobb csapadék lehullása után belvízhez vezet.

Talajok nedvességtartalmai

Legnagyobb gyakorisággal a tárcsázás és a szántás mélységében alakulhat ki, de legrosszabb esetben a talajszelvény 2-3 rétege is tömörödhet. Ezt nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen eredeti állapotára visszaállítani.

A tömörödés függ: az adott talajt alkotó szemcseméretektől, annak humusztartalmától a kiváltó tényező erősségétől, az egységnyi területre vonatkoztatott terheléstől, a terhelés időtartamától a talaj és a kerék érintkezési felületének nagyságától, illetve tulajdonságaitól.

A defláció A talajrészecskék felszínről való elmozdításának, szállításának, és újbóli felhalmozásának a folyamata. Világviszonylatban 550millió hektáron okoz károkat. Magyarországon 1,5-2millió hektáron észlelhető. Legdeflációérzékenyebb területek: Nyírség, Duna-Tisza köze és Belső-Somogy egyes részei. Leginkább homoktalajokon, láptalajokon vagy elporosodott talajokon fedezhető fel, ahol a szemcsék átmérője 0,08- 0,1mm között van. Meghatározó tényezők: A szél sebessége, örvénylése és a deflációs terület kitettsége és hossza.

Hatások: a talajok minőségét erősen befolyásolja, hat a talaj szemcseösszetételére, agronómiai szerkezetére, növényborítottságára, és a szerves anyag tartalmára.

Hatásosan megállítani csak jelentős erdővegetáció képes. Az adott terület növénnyel való borítottsága is hatékony megoldásnak bizonyult. A védekezéseket mindig uralkodó széliránnyal merőlegesen kell végezni. A megművelt talaj finom öntözése is segíti a talajszemcséket összeragasztani így nem lesz olyan nagy a kifúvás a területen.

Kártétele: A talaj szerves és szervetlen kolloid tápanyagaiban, illetve szerkezetességében legértékesebb felső rétegének elhordása. Így a termések mennyisége jelentős lecsökkenése. Ha lejtős területet érint ott súlyos aszálykárokra kell számítani.

Erózió Réteg és vonalas erózió A rétegerózió az a talajpusztulási forma, amelynél a víz hatása a szinte teljesen sík területeken is érvényesül. Vonalas erózió: közepesen és erősen lejtős területeken a nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elő.

Befolyásoló tényezők: a talaj szerkezete, nedvességi állapota, vízgazdálkodása és növényborítottsága. Következmények: csökken a talaj termékenysége. Erősen erodált talajokon a termelés mennyisége akár 30-40%-al eshet vissza.

Források Mohácsi Adrienn Tímea: Talajszerkezet leromlása mezőgazdasági területen Buzás István: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv INDA 4231 Kiadó Budapest 1993 Czinege Erik: A talajtakaró változatosságát figyelembe vevő agrotechnika új lehetőségei (Szemle) Filep György-Ferencz Géza: Javaslat a magyarországi talajok szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és talajtan 1999 Keveiné Bárány Ilona-Farsang Andrea: Terep és laborvizsgálati módszerek a természetföldrajzban JATEperss Szeged 2008 Gyuricza Csaba: Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban 2001 http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/foci/foci62.jpg http://www.geocaching.hu/cacheimages/2007- 10/754_20071022_145959.jpg