Szénhidrogén energetika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kőolajipari technológiák
Advertisements

A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
A földgáz és a kőolaj.
Fémtechnológia Venekei József mk. alezredes.
Termékkereskedelem, termékek felhasználása
ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA 2.
Mesterséges tüzelőanyagok és motorhajtóanyagok
Elektronikai technológia 2.
A kritikus infrastruktúra biztonsági aspektusai a MOL-nál
Válts időben 6. Feladat Százhalombatta
Mindennapi kémia Általános kémia „Celebek” Kőolajkutatás
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Szénhidrogénforrások
Butadién&izoprén C4H6 C5H8.
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Bevezetés a vasgyártás technológiai folyamataiba
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Szervetlen kémia Hidrogén
PETROLKÉMIA Maráczi István 2013 I. félév.
Szénhidrogén technológia és katalízis kurzushoz Jellemzők-1_2
Energiahordozók és -források
Villamosenergia-termelés hőerőművekben
A fölgáz és a kőolaj.
A KÉMIAI REAKCIÓ.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kőolajfeldolgozási technológiák
ARÉNEK. gr. aroma = fűszer, illat gyűrűs szénhidrogének, jellegzetes szaguk van, stabil vegyületek, a sűrűségük kisebb a víz sűrűségénél, a kőolajból.
11.ÓRA KEVERÉKEK ÉS OLDATOK SZÉTVÁLASZTÁSA
14.Óra GYAKORLÁS OLDATOK KEVERÉKE ÉS SZÁMÍTÁSA
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
A kőolaj és a földgáz.
Alapanyagok gyártása Fémkohászat Vas- és acélgyártás
Energiahordozók és -források
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Szén-dioxid leválasztás és tárolás Környezetvédelmi technológia az erőművi technológiában.
Kémia 9. évfolyam Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Dr. Holló András; Dr. Geiger András
TPH (Összes ásványi szénhidrogén) Fogalmak Vizsgálati lehetőségek
A szén és vegyületei.
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Vízszennyezés.
Kőolaj.
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
A Tiszai Finomító története
LÉGSZENNYEZÉS SAVAS KOMPONENSEINEK SZABÁLYOZÁSA es Oszlói jegyzőkönv 1999-es Göteborgi jegyzőkönyv kén-dioxid kibocsátás mennyiségéről rendelkezik.
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Kőolaj és földgáz Oroszi eszter 10.b.
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
A TECHNOLÓGIA MÉRFÖLDKÖVEI KÉMIKUS SZEMMEL A vegyészek és vegyészmérnökök számos találmánya és fejlesztése az energiaszolgáltatás és a szállítás területén.
Petrolkémia Gresits Iván Petrolkémia kőolaj komponensek feldolgozásával foglalkozó iparág. Nyersanyagai: különböző földgázok, finomítói.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Olaj- és gázkutak tüzeinek oltása. Kőolaj tulajdonságai: kőolaj fő alkotói /keverék/: ►paraffinok, CnH2n+2, ►nyílt szénláncú hidrogén vegyületek, ►cikloparaffinok.
Aromás szénhidrogének
Energia mennyiségi jellemzők. Átszámítási kulcsok A hordó (barrel) az olaj ipar sajátos, de általánosan (szinte kizárólagosan) használt mennyiségi egysége,
1. témakör Energetika 1. rész DR. ŐSZ JÁNOS ÁBRASOROZATA.
Termékdíj Zsófi és Chubby. Termékdíj törvény évi LVI. törvény  10/1995. (IX.28) KTM rendelet általánosságban fogalmazza meg a kötelezettségeket.
Keményítőiparok (kukorica, burgonya, búza) Cukorgyártás
A FÖLDGÁZ ÉS A KŐOLAJ.
Energiaforrások.
Gresits Iván Petrolkémia Gresits Iván
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Alkilálás Oktánszám növelés. Alkilálás Oktánszám növelés.
Előadás másolata:

Szénhidrogén energetika 3. témakör Szénhidrogén energetika

Tartalom Kőolaj, energetikai olajtermékek 1.1. Termelés 1.2. Szállítás, tárolás 2. Földgáz 2.1. Termelés 2.2. Szállítás, tárolás 2.3. Szénelgázosítás

Kőolaj, energetikai olajtermékek 3.1. Kőolaj, energetikai olajtermékek

1. Kőolaj: vertikum olajfinomítás feldolgozás kőolaj bányászat feldolgozás a telephelyen szállítás (tárolás) stabil olaj fűtőolajok olajfinomítás üzemanyagok felhasználásra vegyipari alapanyagok gazolin feldolgozás PB-gáz

1. Kőolaj Termelés elsődleges (saját telepnyomás, a készlet 10-20 %-a), másodlagos (gáz vagy víz besajtolás, további 30 %), harmadlagos (vegyszerek alkalmazása, további 40-50 %, reménybeli). Telep: - gázzal vagy - vízzel előforduló. A termelés mindaddig folyik amíg

A kőolaj előfordulása a rétegekben

1.1. Termelés: elsődleges Gázzal működő telep (legtipikusabb példája az antiklinális (gyűrődéssel keletkezett boltozat) rendszerben előforduló kőolaj): a kőolajtest felett gázsapka foglal helyet, s ha az antiklinálist megfúrták, és az olajtestben végezték el a kút perforálását, akkor az olajtest felett levő gázsapka az olajat a felszínre hajtja. Vízzel működő telep (kőolajtest alatt víz foglal helyet): ha a kőolajtestnél végzik el a perforálást, akkor a rétegből az olajat az olaj alatti víznyomás sajtolja a kútba, és emeli a kúton keresztül a felszínre. A termelés mindaddig egyenletes, amíg a talpi víz eléri a perforálást, ekkor a mező hirtelen elvizesedik, a termelés lecsökken ill. befejeződik.

Elsődleges termelési technológia

1.1. Termelés: másodlagos A gáz és víz visszanyomást kombináltan használják az egyes mezőkben. Gázzal termelő mezőknél a termeléssel egyidejűleg meg kell kezdeni a gáz visszanyomását. A felszínre kerülő gázt (kezelés után) visszajuttatják a gázsapkába, biztosítva a rétegnyomást. Jelentős a víz visszanyomása is. Míg a visszanyomott gáz a réteg pórusaiból és repedéseiből az olajnak csak kis részét nyomja ki maga előtt, addig, ha vizet is visszanyomják az olajtest alá, akkor az olaj nagyobb részét szorítja ki a pórusokból.

Másodlagos termelési technológia

Rotary fúrórendszer és olajfúrás

1.1.1. Előkészítés a szállításhoz A kőolaj nem tisztán kerül a felszínre, nyersolaj + „szennyező” anyagok: sós víz (vízmentesítés), ásványi anyagok (elektromos sómentesítés), illékony (CH4, C2H6, C3H8, C4H10) szénhidrogének (stabilizálás: ellenáramban száraz földgáz (CH4) magával ragadja az illékony gázokat). Termék: - szállítható stabil olaj, - nedves gáz (gazolin): CH4 + nagyobb molekulasúlyú CH-ek → feldolgozás (pl. PB gáz).

1.1.2. Összetétel, csoportosítás Kőolaj: (döntő részben) szénhidrogének + (kis mennyiségben) S,N,O-vegyületek. CH-k: nyílt szénláncú: telített (CnH2n+2, parafinok) és telítetlen (CnH2n, olefinek), zárt szénláncú (ciklikus): telített (naftének vagy cikloparafinok) és telítetlen (aromás vegyületek). A parafinok jelentős, de különböző mennyiségben fordulnak elő a nyersolajban és termékeiben. Az olefinek (pl. etilén) nem vagy csak ritkán fordul elő a nyersolajban, viszont megjelennek a bontási eljárások (krakkolás) termékeiben és melléktermék gázaiban. Nagy reakcióképességük miatt különböző kémiai eljárások alapanyaga. A nafténeknek mély dermedéspontjuk van. Az aromás vegyületek közül legismertebb a benzol.

sűrűsége 15,5 oC-on [kg/dm3] Vegyes szénhidrogén jelleg, melyik vegyületcsoportba tartozó CH van túlsúlyban → A nyersolaj minősítése a két kulcspárlat alapján történik. Nyersolaj típus Első kulcspárlat (p=1 bar, ts=250-275 oC) sűrűsége 15,5 oC-on [kg/dm3] Második kulcspárlat (p=0,05 bar, ts=275-300 oC) sűrűsége 15,5 oC-on [kg/dm3] Parafinos <0,830 <0,874 Intermedier 0,83-0,86 0,874-0,928 Nafténes >0,86 >0,928

1.1.2. Összetétel, csoportosítás Aszfaltos anyagok: hidrogénszegény gyűrűs szerkezetű, nagy molekulájú vegyületek (nem oszthatók be a CH-k felsorolt fajtái közé). A nyersolajak kéntartalma minden esetben káros, korróziós hatású (egyes országokban e szerint is osztályozzák a nyersolajat). Minél szegényebb H-ben a CH , annál nagyobb a sűrűsége.

1.1.3. A kőolaj finomítása termikus krakkolás atmoszférikus desztilláció pakura gudron nyersolaj vákuumos desztilláció könnyű és nehéz benzin petróleum gázolaj olefinben gazdag gázok krakkbenzin krakkfűtőolaj kenőolaj párlatok (nagy kéntartalommal) hidrokrakkolás (kénmentesítés) katalitikus krakkolás gyenge gázolaj benzin (40%) gázok tüzelőolaj benzin

Atmoszférikus desztilláció Frakcionális desztilláció: a nyersolajban levő, különböző forráspontú vegyületek szétválasztása. Atmoszférikus (p=1 bar) a ts<300 oC párlatok leválasztása. A párlatok: fehérárú párlatok (könnyű és nehéz benzin, petróleum, gázolaj) lepárlási maradék (pakura). Mo 2 Mt/év. A termékek arányát és összetételét a hőmérséklet, a tartózkodási idő és a visszavezetett mennyiségek arányában széles tartományban lehet változtatni.

Vákuumos desztilláció Vákuumos (p=0,025-0,07 bar) desztilláció: kiinduló anyag: pakura, termék: gázolaj és (p=1 bar, ts>350 oC) kenőolaj párlatok desztillációs maradék: bitumen és parafinos kenőolajok keveréke (gudron).

Termikus krakkolás A fehéráru kihozatalt növeli a krakkolás: meghatározott körülmények között a nagyobb molekulák kisebbre bomlanak, miközben gáz és koksz keletkezik. A krakkolással 2-3-szor több benzint nyernek, mint frakcionálással. termikus krakkolás (10-70 bar, t=400-600 oC mellett következik be a bomlás): kiinduló anyag: pakura termékek: olefinben (CnH2n) gazdag gázok, kb. 20 % krakkbenzin és krakkfűtőolaj (petrolkoksz). Ma már visszaszorult.

Katalitikus krakkolás Katalitikus krakkolás (200-300 oC hőmérsékleten, zeolit alapú katalizátorokkal): kiinduló anyag: gázolaj vagy nagy hőmérsékletű párlatok, termékek: gázok, 40 % benzin és gyenge gázolaj, nehezebb termékeket visszacirkuláltatják a technológiába. Mo 1 Mt/év.

Hidrokrakkolás, új eljárások Hidrokrakkolás: nyomás alatt hidrogénnel bontják a molekulákat: kiinduló anyag: pakura, kenőolaj párlatok termékek: szelektív és jó minőségű középtermékek (benzin, gázolaj, tüzelőolaj), jó kénmentesítés. Új finomító eljátások: Alkilálás és polimerizáció: könnyű szénhidrogén gázokból folyadék előállítás. Hidrogénes kezelések: az aromások arányának csökkentése, S, N, O szennyeződések eltávolítása, Katalitikus reformálás: benzinek oktánszámának növelése, az ólomvegyületek adagolásának megszüntetése.

1.1.4. Kőolajtermékek A keletkező párlatok nem késztermékek, további feldolgozás szükséges: kivonják a nem kívánatos szennyező anyagokat, módosítják a molekulaszerkezetet, adalékokkal javítják a tulajdonságokat. Technikai szempontból a párlatok: motorhajtó üzemanyagok, tüzelőanyagok, kenőanyagok, petrolkémiai termékek. Energetika: üzemanyagok és fűtőolajok.

1.1.4.1. Üzemanyagok benzin (ts=40-200 oC), petróleum (ts=160-300 oC), gáz (dízel) olaj (ts=200-350 oC), könnyű (ts=40-300 oC, ρ=0,625-0,840 kg/dm3), nehéz (ts>300 oC, ρ>0,840 kg/dm3), könnyű (ts=40 oC, ρ=0,625 kg/dm3), közepes (ts=250 oC, ρ=0,825 kg/dm3), nehéz (ts=350 oC, ρ=0,9 kg/dm3) határpontokkal.

1.1.4.1. Üzemanyagok speciális petróleum = kerozin (ts=140-180 oC). A csoportosításon belül a frakciók széles skálája, pl. benzin: gázbenzin (ts<65 oC), könnyűbenzin (ts=65-100 oC), középbenzin (ts=100-150 oC), nehézbenzin (ts=150-200 oC).

1.1.4.1. Üzemanyagok Motorbenzin: Gázolaj: Kerozin: optimális illékonyság a karburáláshoz, ne legyen korrózióagresszív, ne képződjön gyanta, jó kompressziótűrés. Gázolaj: megfelelő viszkozitás (szivattyúzás), alacsony dermedéspont, ne legyen hajlamos a kokszképződésre, jó legyen a gyulladási hajlama. Kerozin: a nagy magasságra jellemző hidegben is folyékony maradjon, nyomokban se tartalmazzon vizet, ami megfagyhat, magas hőmérsékleten ne oxidálódjon, ne legyen hajlamos a kokszképződésre (fúvóka eltömődés). Szigorú termékszabványok, egyezményes mérőszámok, s újabban számos környezetvédelmi követelmény.

1.1.4.2. Tüzelő- és fűtőolajok Tüzelőolajok: desztillációs párlatok, gyakran gázolajjal és más komponensekkel keverve. Környezeti hőmérsékleten folyékonyak és jól porlaszthatók, azaz kis dermedésponttal és viszkozitással. háztartási (gázolaj) → lakások fűtése, könnyű (gázolaj + parafinos nehéz párlatok keveréke + kénmentesítés) → igényesebb nagyobb berendezések (pl. hőkezelő kemence), kénmentes ((gázolaj + parafinos nehéz párlatok keveréke + kénmentesítés) → környezetvédelmi igény, általános (gázolaj + pakura keveréke) → központi fűtések, kisebb ipari kemencék (tüzelés előtt 50-60 oC-ra fel kell melegíteni.)

Fűtőolajok Fűtőolajok: visszamaradó maradványolajok nagy dermedésponttal és viszkozitással. Minimális viszkozitások: lefejtés: 50 oE (380 mm2/s), vezetéken való szállítás: 22 oE (167 mm2/s), porlasztás: 2-3 oE (11-22 mm2/s) A követelmények kielégítéséhez a fűtőolajat fel kell melegíteni → csak nagyobb tüzelőberendezésekben. A fűtőolaj megnevezés: lefejtéshez/porlasztáshoz szükséges minimális hőmérséklet (pl. F60/130). könnyű kénmentes (S<1 %): bizonyos olajok pakurája, könnyű kénes (S=1-3 %): pakura + desztillációs termékek keveréke, közepes (S=3-4 %): könnyű + nehéz termékek keveréke, nehéz (S=4-6 %): bitumen tartalmú pakura.

Fűtőolajok A fűtőolajok fűtőértéke (40-42 MJ/kg) között nincs számottevő különbség, de az anyagjellemzőik és összetételükben jelentős különbségek: ρ, µ, tdermedés, tlobbanás, tmanipulációk → növekvő tendencia, kéntartalom (S többnyire a nagy molekulákhoz kapcsolódik, a nehéz frakciók kénben dúsulnak) → kénmentesítés, V (Na)-tartalom: magas hőmérsékletű korrózió. A külföldi gyakorlatban a tüzelő- és fűtőolajok megkülönböztetése nem általános, a terméket legtöbbször a fő jellemzőkre utaló számokkal adják meg. A gudron a nehéz fűtőolajnál is nagyobb viszkozitású, ezért a finomító melletti erőműben tüzelik el.

1.2. Szállítás, tárolás Stabil olaj szállítása (az állandó igényeket képviselő nagy finomítókhoz): csővezeték (szivattyú), tanker, (vasúti tartálykocsik). Kőolajtermékek szállítása: Csővezeték (szivattyú), vasúti tartálykocsik, tankautók. Mo: olajvezeték hossza 1500 km, stabil olaj 98 %-a, kőolajtermékek 50 %-a. A csővezetékben áramló olaj sebessége 3-8 km/h (0,8-2,2 m/s), optimális 5-6 km/h (1,4-1,5 m/s).

Tárolás Illékony folyadékot tartalmazó tárolók úszófedeles kivitellel (a hengerpalást belsejében fedél megfelelő tömítőgyűrűvel, amely a szintnek megfelelően fel-le mozog. Kevésbé illékony folyadékok kúpos, rögzített tartályokban. Felszíni tartályok V=104-105 m3, földbe süllyesztett tartályok V=102-103 m3. Mo 1,8 Mt tárolt stratégiai tömeg, kb. 2 Mm3 térfogat. Biztonságtechnika (tűz- és robbanás veszély!)

Nagy tárolótartály

3.2. Földgáz

Tulajdonságok Kitűnő tüzeléstechnikai tulajdonságok, viszonylag homogén összetétel → legnemesebb primer energiahordozó. Fűtőértéke 33-38 MJ/Nm3 (N: p=101 kPa, t=15 oC, mert ρ=var (p,t), ezért mindig erre az állapotra átszámolva) annál nagyobb, minél nagyobb molekulatömegű komponensek találhatók a földgázban. Megkülönböztethető: földgáz (Hü>32-34 MJ/Nm3, inert gáz < 8 %) inertes gáz (Hü≈20-25 MJ/Nm3, inert gáz ≈ 20-30 %), inert gáz (Hü<10 MJ/Nm3, inert gáz >70 %). Jelenleg a földgáz energetikai hasznosítása, a másik kettő egyelőre gazdaságtalan.

feldolgozás a telephelyen 1. Földgáz: vertikum földgáz bányászat feldolgozás a telephelyen szállítás (tárolás) földgáz (száraz) nedves gáz gazolin telep PB-gáz stabilizált gazolin felhasználás

1.1. Termelés A földkéregben található gázelőfordulások összetétele nagyon változatos. A földgáz (energetikai szempontból): túlnyomóan egyszerű parafin-tartalmú gázok (CnH2n+2) keveréke. Előfordulnak nedves gázok is, amelyekben normál körülmények között cseppfolyós pentán, hexán, heptán van jelen akár 300 g/m3 koncentrációig. A földgázleletek kb. 1/3-a a kőolajjal együtt, 2/3-a külön, de ahhoz hasonló geológiai formációban fordul elő. A földgázok vizet is tartalmaznak, amely a gázállapotú szénhidrogénekkel kristályos hidrátokat képez (káros hatásúak, mert kristályos alakban kiválnak a vezetékben, a szelepekben, dugulást okozva).

1.1. Termelés Feldolgozás szempontjából: száraz földgáz: alig tartalmaz olyan komponenseket, amelyek 20 oC-on nyomással cseppfolyósíthatók, s összetétele: CH4 (80-99 %), C2H6 (1-15 %), C3H8, C4H10, C5H12 (<1 %). nedves földgáz: a kőolajat kísérő nedves gáz döntően az olajban oldva kerül a felszínre, s abból nyomáscsökkentéssel lehet kiléptetni. Nemcsak C3H8, C4H10, C5H12 , hanem C6H14, C7H16, stb. is, amelyek légköri viszonyok között cseppfolyósak. A kőolajból elpárolgott gőzök koncentrációja a 300 g/m3-t is elérheti, és a metán részaránya 30-40 % alá csökken, közel ennyi az etán is, a propán elérheti a 20-25 %-ot is, míg a bután és pentán részaránya a néhány %-ot. Egyes területeken a kőolaj kísérőgázát visszanyomják a mezőbe a rétegnyomás növelésére, gyakran elégetik (fáklyázás): Közel-keleten 2/3-át, Afrikában 1/3-át.

1.1. Termelés A nedves gázt a gazolin-telepen száraz gázra és nyers gazolinra fizikai eljárásokkal szétválasztják: t csökkentése, p egyidejű növelése → a propánnál több C-atomot tartalmazó molekulák cseppfolyós halmazállapotba kerülnek. A nyers gazolint nyomás alatt desztillálják egyrészt cseppfolyósított PB (Liquid Petroleum Gas, LPG) -gázt előállítva, és palackozva, de PB-gáz a kőolaj-finomítás melléktermékeiből is. másrészt ts=35-100 oC komponensekből → stabilizált gazolin. A földgázban éghetetlen komponensek (N2, CO2, H2S) néha ipari nyersanyagként gazdaságosan kinyerhetők, de tüzeléstechnikai szempontból nem kívánatos alkotók. Mo-on főleg CO2.

1.1. Termelés Száraz kutakból a gáz 60-80 %-át a rétegnyomás a felszínre hajtja (néha 100 bar, 7,5 km mélységből), vízelárasztással 85-95 % is a felszínre hozható. Új forszírozott módszerek a mélyben levő, kis áteresztő képességű szerkezetek fellazítását, áttörését célozza: a rétegek hidraulikus repesztése, a szerkezet fellazítása robbantással.

1.1.1. Előkészítés a szállításhoz A kitermelt földgázt a szállításra elő kell készíteni, ami a mezők közelében létrehozott földgázüzemben történik: szeparálás (a folyadékok leválasztása szeparátorokban), a szilárd szennyező anyagok leválasztása elektrosztatikus leválasztókkal, a különböző frakciók szétválasztása a gazolinüzemben (propántól felfelé a szállítás nagyobb nyomásán a komponensek kondenzálódnak), vízgőz leválasztása (szárítással vagy hűtéssel), H2 elválasztása hűtéssel, kén-hidrogén és szén-dioxid eltávolítása abszorbensekkel.

1.2. Szállítás, tárolás A tisztított száraz földgáz döntően csővezetéken szállítják a forrástól a fogyasztókig. A földgázhálózat nagynyomású (p>25 bart), nagy-középnyomású (p=25-4 bart), középnyomású (p=0,1-4 bart), városi szolgáltató (p=0,03-0,08 bart). Nyomásfokozás nagynyomású távvezetékeknél (150-200 km-ként) gázturbinával vagy villanymotorral hajtott kompresszorokkal. A földgáz áramlási sebessége 10-15 m/s.

Gázturbinával hajtott kompresszor (pl. Mo)

Földgázhálózat

Cseppfolyósított földgáz tengeri szállítása LNG (Liquified Natural Gas, LNG) tengeri szállítása megfelelően hőszigetelt (CH4, ts=-161 oC), 104-105 t szállítókapacitású hajókkal: feladó kikötő: cseppfolyósító berendezés (hűtés -160-200 oC-ra), fogadó kikötő: tengervízzel melegített elpárologtató. A folyadékfázis felett annyi metángőzt szívnak el, hogy annak párolgási hője megfeleljen a hőszigetelésen keresztül bejutó hőnek. Ez a napi 0,25-0,3 %-nyi veszteség a hajó hajtására szolgál. A hajópark (kb. 90 hajó) összes kapacitása 10 Gm3.

Tárolás A fogyasztás időbeli változásának kiegyenlítése, a csúcsigényeknél kisebb szállítókapacitások kiépítése: Szezonális: nyár: tárolás, fűtési szezon: kitárolás. Nagy kapacitású földalatti gáztárolók. Más országokban kisebb cseppfolyósított földgáz tárolók is vannak.

Földalatti gáztárolás

Földalatti gáztároló kimerült gázmezőben 1 porózus tároló réteg, 2 nem áteresztő fedőréteg, 3 felső ellenőrző vízréteg, 4 tárolt gáz, 5 rétegvíz, 6 szűrők, 7 besajtoló/termelő kutak, 8 elferdített kút, 11 megfigyelő kút, 12 gáz/víz határ, 13 neutron szelvényező kút, F zárómagasság

Földalatti gáztároló sóüregben 1 kősó réteg, 2 mesterségesen kialakított tároló üreg, 3 nem oldódó maradék, 4 termelő/besajtoló kút, 5 a sóréteg felső határa

1.3. Szénelgázosítás Energetikai szintézisgáz = CO + H2 keverék (ismert technológia, városi gáz) → korszerűsített technológiákkal. Szintetikus földgáz (Substitute Natural Gas, SNG) = CH4 többlépcsős eljárása. (USA-ban PB-gázból is előállítják). Elgázosítás egyelőre kőszénből, jó minőségű barnaszénből (gyenge barnaszén, lignit elgázosítását vizsgálják).

Szintetikus földgáz előállítása

Szintézisgáz előállítása