3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
3.1. A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete
A hidrogénatom klasszikus mechanikai modellje + - +
A hidrogénatom klasszikus mechanikai modellje + - + Pozitív töltésű részecske, amely körül egy negatív töltésű részecske kering.
A kvantummechanika Schrödinger-egyenlete általános formában
A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete Megj.: alsó indexben e és p elektronra és protonra utal, e elemi töltés (1,602x10-19 C), elektron töltése -e r az elektron protontól való távolsága, vákuum permittivitás (8,854x10-12 Fm-1).
A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete megoldható! A megoldás trükkje: polárkoordináta rendszert alkalmazunk.
r : vezérsugár : hajlásszög : azimut
Polárkoordináták transzformációja Descartes-koordinátákba
A Schrödinger-egyenlet megoldása Sajátérték n: főkvantumszám 1, 2, 3...
A hidrogénatom energiaszintjei
A Schrödinger-egyenlet megoldása Sajátfüggvények Három egész számot tartalmaznak
A Schrödinger-egyenlet megoldása Degenerált állapotok
A Schrödinger-egyenlet megoldása Degenerált állapotok Ha n megegyezik, de és/vagy m nem, azok a H-atom degenerált állapotai
A hidrogénatom energiaszintjei
A sajátfüggvények alakja radiális rész anguláris (szögtől függő) rész
A hidrogénatom komplex hullámfüggvényei
Lineár-kombinációk (ábrázolhatóság miatt)
A hidrogénatom valós hullámfüggvényei
A hidrogénatom Rn, radiális hullámfüggvényei
valószínűség burkológörbéje) A hidrogénatom hullámfüggvényei (90%-os tartózkodási valószínűség burkológörbéje)
3.2 A hidrogénatom színképe
Kiválasztási szabályok A 4. axiómából kiindulva lehet hozzájuk jutni.
1. szabály Energiamegmaradás
Átmeneti momentum dipólus-momentum operátor és állapotfüggvény 1-es index: kiindulási állapotban 2-es index: végállapotban
egy pozitív és egy negatív töltés Dipólus momentum d egy pozitív és egy negatív töltés - + q : a töltés d: a távolság; a negatív töltéstől a pozitív töltés irányába mutat
Több töltés esetén q : a töltés
Hidrogénatomra vonatkozó kiválasztási szabályok bármennyi bármennyi
A hidrogénatom színképe diszkrét vonalak!
Az atomos hidrogén spektruma
A hidrogénatom energiaszintjei
A hidrogénatom megengedett átmenetei
A hidrogénatom vonalszériái
3.3 A hidrogénatom elektronjának pálya-impulzusmomentuma
A hidrogénatom klasszikus mechanikai modellje Pozitív töltésű részecske, amely körül egy negatív töltésű részecske kering.
A klasszikus mechanikában
három komponensének sajátértéke egyidejűleg nem „mérhető”.
Helyette „mérhető” és operátorok sajátértékei. Az utóbbiakra felírt sajátérték egyenletek megoldhatók.
sajátértékek mellék-kvantumszám L absz. értéke, hossza
sajátértéke m: mágneses kvantumszám L vetülete a z tengelyen
Minden L sajátértékhez Lz sajátérték tartozik.
Az -hoz tartozó pálya-impulzusmomentum térbeli kvantáltsága
3.4 Az elektron pálya-mágnesesmomentuma
A hidrogénatom klasszikus mechanikai modellje Pozitív töltésű részecske, amely körül egy negatív töltésű részecske kering.
A klasszikus fizikában I : a köráram erőssége A : a körbejárt felület : a felületre merőleges egységvektor
Próbáljuk meg összefüggésbe hozni az impulzusmomentummal!
Az impulzusmomentum képletének átalakítása hasonló módon
A mágneses momentum operátora
és operátorok sajátérték-egyenletei oldhatók meg.
M abszolút értéke Bohr-magneton
A mágneses momentum z irányú vetülete m : mágneses kvantumszám
Mágneses térben levő részecske potenciális energiája Klasszikus fizika: Kvantummechanika : mágneses indukció
Zeeman-effektus
3.5 Az elektronspin
Stern-Gerlach-kísérlet
Ezüst-atom sugár kísérlet (hidrogénatommal a kísérlet nehezebb, de az eredmény ugyanaz.) Alapáll.: n =1; és m csak 0 lehet! nem térül el Eredmény: két irányba eltérül!!
Értelmezés Alapállapotban is van impulzusmomentum, amelyből mágneses momentum adódik. Ez az impulzusmomentum a spin.
Spin operátor Jele: Sajátérték egyenletet lehet felírni absz. értékére és z irányú vetületre.
sajátértéke Ps : spinhez tartozó imp. momentum : spinre utaló mellékkvantumszám abszolút érték
sajátértéke : z irányú komponens
Spinből származó mágneses momentum abszolút érték z irányú komponens ge : Lande-faktor hidrogénatomban ge=2,0023
A spin operátorok sajátfüggvénye (közös a két operátoré)
A spin létezése nem kvantummechanikai axióma. Spin értelmezése: Paul Dirac (1902-1984)
Relativitáselmélet Olyan mozgások leírása, ahol a sebesség összemérhető a fénysebességgel. Az elektron sebessége is összemérhető a fénysebességgel. Dirac-egyenlet: Schrödinger egyenlet módosítva a relativitáselmélettel.
A hidrogénatom Dirac-egyenletének megoldása E függ n-től nagyon és j-től picit belső kvantumszám : az elektronpálya impulzusmomentuma : a spin impulzusmomentuma ha s pálya p pálya d pálya
Spin-pálya felhasadás p pálya d pálya Ha 0-től eltér a mellék-kvantumszám, a belső kvantumszámnál az energiaszintek kétfelé hasasnak
A spin-pálya csatolás miatt felhasadnak az energiaszintek
Kiválasztási szabály
A Dirac-egyenlet sajátfüggvényei „spin-koordináta”