Speciális mélyépítés Bohn Krisztina bohn

SPECIÁLIS MÉLYÉPÍTÉS A speciális mélyépítés egy meghatározott munkaszintről, a föld takarásában történő építési tevékenység. Alkalmazásának céljai: lehatárolás, földmegtámasztás, alapozás, alapmegerősítés, ki-, illetve lehorgonyzás, talajjavítás. Alkalmazásának módjai: markolás (megtámasztás védelmében, vagy anélkül), fúrás (megtámasztás védelmében, vagy anélkül), lehajtás (lesajtolás, verés, vibrálás), injektálás/talajhabarcsosítás.

SZERKEZET KIVÁLASZTÁSA Az építés során alkalmazni kívánt szerkezetek kiválasztása elsősorban az alábbi főbb szempontok szerint történik: tervezett építmény/műtárgy: funkciója (különösen a térszín alatti terek kialakítására) és a funkcióhoz kapcsolódó különleges követelmények (pl.: vízzáróság, stb.), adottságai (alaprajzi méret, magassági/mélységi viszonyok, terhelési viszonyok, stb.) geotechnikai és hidrológiai adottságok, munkakörnyezet - felszíni terhelési viszonyok (meglévő épületek, stb.)

A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE MUNKATÉRHATÁROLÁS A munkatér-határoló szerkezetek kialakíthatók vízzáró, illetve nem vízzáró kivitelben.

1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben Résfal Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő beton fal, amelyet az altalajba mélyített résben alakítanak ki folyadékmegtámasztás védelmében. A betont töltőcsövön keresztül juttatják a megnyitott résbe alulról felfelé (általában a víz alatti betonozás előírásai szerint). A külön egységenként bebetonozott szerkezetek (réstábla) között a vízzárást szakaszoló-elemek (szakaszoló-cső, szakaszoló panel-hézagzáró szalaggal) biztosítják. Jellemző alkalmazási területek: nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, metróállomások, stb.) beépítése, környezetvédelmi létesítmények (pl.: szennyvíztárolók lehatárolása, stb.) építésénél

1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben Vízzáró cölöpfal Fúrt cölöpfal, mely készülhet egymásba metsző cölöpökkel (vasalatlan primer és metsző – vasalt - szekunder cölöpök váltakozásával), illetve hézagos kivitelben, ahol a cölöpök közötti zárást a cölöpök közé készített Jet-oszlopok biztosítják.   Jellemző alkalmazási területek: nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése, indító és fogadó aknák lehatárolásához (jellemzően kör keresztmetszetű) környezetvédelmi létesítmények építésénél

1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben Vert-vibrált szádfal A speciális kialakítású acél-palló elemeket egymás mellé – egymásba fűzve - veréssel ill. vibrálással hajtják le a szükséges mélységig a talajba.   Jellemző alkalmazási területek: nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése, indító és fogadó aknák dúcolása, patak, ill. folyómedrek lezárása, környezetvédelmi létesítmények (pl.: árvízvédelem) építésénél, közműépítésnél (pl.: munkaárkok kialakításánál)

1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben Jet-fal A talaj, vagy gyenge mállott kőzet nagy energiájú folyadéksugárral történő felaprózásával, valamint – egyidejűleg - kötőanyaggal (jellemzően cementtejjel) történő elkeverésével létrehozott összemetsző cölöpfal, illetve a fúrórudazat forgatása nélkül kiemelt összemetsző panelokból kialakított vízzáró fal.   Jellemző alkalmazási területek: kis mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése, műtárgycsatlakozások (utólagos vízzáró csatlakozás) kialakítása, környezetvédelmi létesítmények (pl.: vízzáró függönyfal - árvízvédelem, stb.) építésénél, alagútépítésnél

1.1 Munkatér-határolás vízzáró kivitelben Vízzáró zagyfal Az altalajba mélyített résben folyadékmegtámasztás védelmében kialakított összefüggő nem, vagy csak kis mértékben teherviselő fal, melynél a megtámasztó folyadék önszilárduló (cement-bentonit-víz keveréke). Alkalmazható vasalt (pl.: szádpallóval), vagy vasalatlan kivitelben.   Jellemző alkalmazási területek: nagy méretű térszín alatti terek beépítése, környezetvédelmi létesítmények (pl.: szennyvíztárolók lehatárolása, stb.) építésénél

1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben Hézagos réspillér-fal Kedvező geotechnikai adottságok esetén alkalmazható munkatérhatárolási módszer, ahol a talajviszonyok függvényében jellemzően megtámasztás nélkül (szárazon) alakítják ki az altalajban a – szükséges határolás nyomvonalába eső, egymással nem érintkező - réspilléreket, melyet betonozócső segítségével töltenek fel. A vasalt pillérek közötti hézagot általában torkrétbetonozással zárják (az esetlegesen szükséges függőleges szivárgólemezek, ill. bordák beépítését követően).   Jellemző alkalmazási területek: nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek (pl.: foghíjtelkek, stb.) beépítése

1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben Hézagos cölöpfal Kedvező geotechnikai adottságok esetén gazdaságosan alkalmazható munkatérhatárolási módszer, ahol a – szükséges határolás nyomvonalába eső, egymással nem érintkező - cölöpök elkészülte után a cölöpök közötti rövid, megtámasztatlan szakaszok megfelelő kialakításával - esetlegesen szükséges felületszivárgó beépítésével - torkrétbeton bedolgozásával összefüggő szerkezet építhető.   Jellemző alkalmazási területek: nagy (ill. kis-) mélységű térszín alatti terek beépítése, támfal építés – végleges szerkezetként, indító és fogadó aknák lehatárolásához

1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben Siemens dúcolat A dúcolat fő tartóelemeit (I – acél) meghatározott távolságonként leverik a szükséges mélységig, majd a földkiemeléssel párhuzamosan elhelyezik a főtartók közé a vízszintes helyzetű fapallókat.   Jellemző alkalmazási területek (feltételezve, hogy nincs számottevő felszíni terhelés): kis (ill. nagy-) mélységű térszín alatti terek dúcolása

1.2 Munkatér-határolás nem vízzáró kivitelben Lőttbetonos rézsűbiztosítás (torkrét) A szakaszos (mind vízszintes, mind függőleges értelemben szakaszolt) földkiemeléssel párhuzamosan készülő munkatérhatárolás a vert talajszegekkel együttdolgoztatott földtömeg és egyszersmind a felületre erősített betonacél háló vékony (5-7cm) lőttbetonos bevonásával épülő vb. szerkezet. Talajkörnyezettől és a megtámasztandó földpart magasságától függően a vert talajszegek fúrt talajszegekkel kombinálhatók.   Jellemző alkalmazási területek (feltételezve, hogy nincs számottevő felszíni teher): kis mélységű (jellemzően  5 m) térszín alatti terek dúcolása, indító és fogadó aknák lehatárolásához (jellemzően kör keresztmetszetben), alagútépítésnél

A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE SPECIÁLIS ALAPOZÁS, ALAPMEGERŐSÍTÉS

Speciális alapozás, alapmegerősítés Réspillér Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő beton alaptest, amelyet az altalajba mélyített résben alakítanak ki folyadékmegtámasztás (résiszap) védelmében, vagy a nélkül. A betont töltőcsövön keresztül juttatják a résbe.   Jellemző alkalmazási területek: épületek alapozása, műtárgyak alapozása (hidak, támfalak)

Speciális alapozás, alapmegerősítés Béléscsöves fúrt cölöp Fúráskor a furat falának megtámasztását biztosító béléscső lehajtása során a furatanyag kiemelését – talajkörnyezettől függően - dob-, vagy spirálfúróval készítik. Az így elkészített furatba elhelyezésre kerül a betonacél armatúra, majd alulról felfelé haladva (általában a víz alatti betonozás szabályai szerint) a furatot betonozócső segítségével, betonnal töltik fel. A betonozással egyidejűleg a béléscsövet visszahúzzák.   Jellemző alkalmazási területek: épületek alapozása, műtárgyak alapozása (hidak)

Speciális alapozás, alapmegerősítés Zagyos cölöp (Soil mec) A furat készítése az iránycső elhelyezése után zagymegtámasztás védelmében történik, ahol a furatanyag kiemelését jellemzően dobfúróval készítik. Az így elkészített furatba elhelyezésre kerül a betonacél armatúra, majd a furatot alulról felfelé, a víz alatti betonozás szabályai szerint betonozócső segítségével, betonnal töltik fel.   Jellemző alkalmazási területek: épületek alapozása, műtárgyak alapozása (hidak)

Speciális alapozás, alapmegerősítés FRANKI cölöp A technológia alkalmazása során a köpenycsövet (béléscső) a csőben lévő betondugó folyamatos leverésével (talajkiszorítással) juttatják a teherbíró talajrétegig, majd az alsó kiszélesített”hagyma” elkészítése után a kibetonozással egyidejűleg a köpenycsövet visszanyerik. A mai gyakorlatban már igen ritkán alkalmazzák nagy környezetterhelése (dinamikus hatás) miatt.   Jellemző alkalmazási területek (voltak): épületek alapozása, műtárgyak alapozása (közlekedésépítés)

Speciális alapozás, alapmegerősítés Előregyártott vert cölöp A technológia alkalmazása során az előregyártott tömör (pl.: négyszögletes keresztmetszetű 30x30 cm) vb. pilléreket, vagy üreges kialakítású vb. cölöpöket (pl.: pörgetett kör keresztmetszetű kúpos, illetve hengeres vb. cölöpök) robbanómotoros illetve vibrációs cölöpverők juttatják a tervezett mélységbe. Igen nagy környezetterhelése (dinamikus hatás) miatt városi környezetben alkalmazása nem célszerű.   Jellemző alkalmazási területek: épületek alapozása, műtárgyak alapozása (közlekedésépítés)

Speciális alapozás, alapmegerősítés Mikrocölöp A mikrocölöpök kis átmérőjű (d30cm), helyben készített fúrt cölöpök, melyek a talajkörnyezettől függően készíthetők béléscső, vagy cement anyagú fúróiszap megtámasztása védelmében, illetve állékony furat esetén levegő-megtámasztással, vagy fúróspirállal. A tervezett hossz elérése után a furatot ágyazóhabarccsal (cement és víz keverék) feltöltik, majd elhelyezésre kerül a betonacél merevbetét, vagy armatúra. Mikrocölöp készülhet vert technológiával is, ahol előregyártott vasbeton, ill. acél elemeket juttatnak veréssel a kívánt mélységig.   Jellemző alkalmazási területek: épületek, műtárgyak alapozása, épületek, műtárgyak alapmegerősítése

Speciális alapozás, alapmegerősítés Jet-cölöp A talaj, vagy gyenge mállott kőzet nagy energiájú folyadéksugárral történő felaprózásával, valamint egyidejűleg kötőanyaggal (jellemzően cementtejjel) történő elkeverésével (talajhabarcsosítás) létrehozott cölöp. Az így létrehozott szilárdított talajoszlop betonacéllal erősíthető. Jellemző alkalmazási területek: épületek, műtárgyak alapozása, épületek, műtárgyak alapmegerősítése

Speciális alapozás, alapmegerősítés Aláfalazás / alábetonozás A hagyományos alapmegerősítési módszerek két fajtáját itt nem részletezzük, azonban megjegyezzük, a vízszintes, illetve függőleges értelmű szakaszolás nem megfelelő megválasztása esetén alkalmazásuk igen nagy kockázattal jár.

Speciális alapozás, alapmegerősítés Talajinjektálás A talajfizikai tulajdonságok javítása érdekében, vagy esetleges alapok alatti kiüregelődések feltöltésére alkalmazható módszer. Önálló alapozási szerkezetként nem használható. Az injektálás során a talajban elhelyezett vezetékeken keresztül nyomás alatt injektálóanyagot juttatnak (sajtolnak) a talajba, így a talaj hézagtérfogatát töltik ki kötőanyaggal. Az injektálóanyag általában cementlé, de alkalmaznak egyéb anyagokat is, pl.: vízüveg, PU hab, egyéb műanyagok, stb., illetve ezek kombinációja.   Jellemző alkalmazási területek: épületek/műtárgyak alapmegerősítése, talajjavítás (pl.: vízzáróság fokozása)

A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE KI-, ILLETVE LEHORGONYZÁS Megtámasztandó földpartok, meglévő épületek / műtárgyak, illetve elkészült mélyépítési szerkezetek (pl.: rés-, cölöp-, jet-fal) gyámolításának biztosítására alkalmazott módszerek:

3.1 Kihorgonyzás Vert- illetve fúrt talajszeg A szemcsés és kötött talajoknál egyaránt alkalmazható vert szegezéses eljárás meredek rézsűmegtámasztásokhoz használható, a talaj nyírószilárdságának növelésére. A szegek talajba történő verése ún. pneumatikus (véső)puska segítségével történik. A fúrt talajszegek alkalmazhatók igen magas és meredek partfalak megtámasztására (ált. vert talajszegekkel kombinálva), illetve kőzettömbök állékonyságának biztosítására. A fúrás a mikrocölöpözéssel azonos technológiákkal készíthető, a talajkörnyezettől függően.

3.1 Kihorgonyzás Injektált pászmabetétes talajhorgony A technológia alkalmazásakor a fúrás vagy folyadékmegtámasztás mellett jobböblítéses technológiával, - folyadékként cement anyagú fúróiszap vagy víz használatával, - vagy béléscsővel ill. fúróspirállal, vagy állékony furat esetén levegő megtámasztás védelmében történik. A terv szerinti hossz elérése után az elkészült furatot feltöltik az ágyazóhabarcs anyagával, majd elhelyezésre kerül a pászmaköteg. A többlépcsős injektálás után, a szilárdulást követően (utolsó injektálás után cca. 7nap) a feszítés elvégezhető. Végleges talajhorgony esetén különös gondot kell fordítani az acélbetétek, valamint horgonyfejek korrózió-védelmére.

3.1 Kihorgonyzás Merevrudas talajhorgony A talajkörnyezet függvényében megválasztott technológiával (pl.: öblítéses fúrás, fúrás levegőmegtámasztás védelmében, stb.) elkészült furat feltöltése után elhelyezésre kerül a merevbetét (pl.: DYWIDAG-rúd). Az ágyazóhabarcs megszilárdulása után (cca. 1 hét) az így készített viszonylag kis teherbírású horgony megfeszíthető. Készíthető injektált kivitelben is. Végleges talajhorgonyként kedvelt az alkalmazása, ekkor különös gondot kell fordítani az acélbetétek, valamint horgonyfejek korrózió-védelmére.

3.1 Kihorgonyzás Jet-horgony A furat a korábbiakban (Jet-cölöp) részletezett talajhabarcsosítás technológiájával készül el. A technológia alkalmazásával lehetőség van a befogott szakasz átmérőjének injektálás nélküli növelésére, mely a fúrás/feltöltés során a nyomás fokozásával, illetve a kihúzási sebesség lassításával érhető el.

3.2 Lehorgonyzás Meglévő épületek és műtárgyak „felúszás” elleni védelmére alkalmazható szerkezetek a korábbiakban részletezett: talajhorgonyok, fúrt cölöpök, réspillérek, jet-oszlopok

A TECHNOLÓGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE TALAJJAVÍTÁS A talajjavítási módszerek célja az altalaj talajfizikai tulajdonságainak javítása, azaz a talaj teherbírásának növelése, illetve a talajt érő terhelések következtében előálló alakváltozások (pl.: süllyedések) csökkentése. Jellemzően a műtárgyak (hidak) háttöltéseinél, valamint az útépítési földműveknél az időben elhúzódó süllyedések (altalaj konszolidációja) felgyorsítására alkalmazzák. Az említett technológiák jellemzően kis teherbírású, laza szerkezetű szemcsés talajokban alkalmazhatók.

Talajjavítás Talajcsere Az eljárás során a laza, teherviselésre alkalmatlan réteget eltávolítják, és helyére megfelelő teherbírású rétege(ke)t telepítenek. A helyettesítő réteg jól tömöríthető. Talajvíz jelenléte esetén gondoskodni kell a talajcsere előtti víztelenítésről.

Talajjavítás Talajinjektálás / talajszilárdítás A talajfizikai tulajdonságok javítása érdekében az injektálás során a korábbiakban részletezett módon injektálóanyagot sajtolnak a talajba. A talajjavítás (talajszilárdítás) egy további – ideiglenes - módja a talajfagyasztás, amely igen költséges eljárás, így viszonylag ritkán, jellemzően alagútépítéseknél, nagy mélységben, kedvezőtlen geotechnikai viszonyok között alkalmazzák.

Talajjavítás Dinamikus mélytömörítés (vibroflotáció) A technológia alkalmazása során víz, illetve levegő segítségével a talajba juttatott ún. vibroszonda hatására a szemcsés talajok szemszerkezete átrendeződik, így egy nagyobb teherbíró képességű, tömörebb, folyósodásra nem érzékeny talaj jön létre. Az eljárás alkalmazásával az utólagos süllyedések csökkenthetők.

Talajjavítás Kavicscölöp A kavicscölöp technológiája a fent részletezett vibroflotációs eljárástól annyiban különbözik, hogy a vibroszonda lejuttatása után vibrátor segítségével kavicsot (ill. zúzott követ) juttatnak a talajba. A vibrátor a kavicsot a talajba préseli (oldalirányban) és tömöríti. Az elkészült kavicscölöpök függőleges drénként működnek, így a környező talaj konszolidációját felgyorsítják.

Talajjavítás Függőleges drén Amennyiben kis teherbíróképességű, vízzel telített talaj konszolidációját rossz vízvezető képességű talajok akadályozzák, úgy célszerű a vertikális drénrendszer alkalmazása. A kivitelezés során meghatározott kiosztásban drénszalagokat juttatnak vibrálással a talajba, harántolva a rossz vízáteresztő-képességű talajokat. A felszín kellő előterhelése hatására a víz nyomás alatt kipréselődik a talajból (a drénszalagok segítségével), így felgyorsítva az egyébként igen lassú – akár több éves - konszolidációs időt.

A MUNKAFOLYAMATOK ELŐZMÉNYEI, A MEGKEZDÉS FELTÉTELEI KIVITELEZÉS A MUNKAFOLYAMATOK ELŐZMÉNYEI, A MEGKEZDÉS FELTÉTELEI

Munkafolyamatok előzményei, a megkezdés feltételei A műszaki tervek felülvizsgálata tervező – kivitelező együttműködése, megfelel a szabványoknak, előírásoknak, hatósági követelményeknek, beruházó követelményeinek, kellő részletezettségű, szakcég sajátosságainak figyelembe vétele (felszereltség)

Munkafolyamatok előzményei, megkezdés feltételei A munkakörnyezet megvizsgálása, munkaterület adottságai-organizáció feltárások, ellenőrzések, technológiához illeszkedő helyszíni organizáció

Munkafolyamatok előzményei, megkezdés feltételei A kitűzés, valamint egyéb ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatos előkészítés alapponthálózat, elhelyezés, helyszíni ellenőrzések, mozgásvizsgálatok, állapotfelvétel

Munkafolyamatok előzményei, megkezdés feltételei Az időjárási körülményekkel kapcsolatos megelőző intézkedések munkavállaló (téli, nyári munkavégzés), munkaszervezés , szerkezetek megóvása

Munkafolyamatok előzményei, megkezdés feltételei A munka szervezése gépek, felszerelés, személyzet, anyagellátás, szállítás, raktározás

Technológiai összefoglaló KIVITELEZÉS FÚRT CÖLÖPÖZÉS Technológiai összefoglaló

FÚRT CÖLÖPÖZÉS (CFA, talajkiszorításos cölöp) A speciális mélyépítési módszerek közül a folyamatos spirállal fúrt cölöp (CFA) gazdaságosan alkalmazható alapozó és munkatérhatároló szerkezetként egyaránt. Alapozó szerkezetként - figyelembe véve a technológia gyorsaságát (termelékenységét) -megoldás lehet kedvezőtlen altalaj-viszonyok esetén (mélyen fekvő teherbíró talajrétegek, laza fedőréteg, magas talajvízszint), illetve – akár kedvező altalajviszonyok esetén is - a süllyedéskülönbségek, valamint a globális süllyedések mérséklésére. A cölöpök teherbírását a köpenyellenállás és a cölöpcsúcs ellenállása adja. A cölöpkészítés során ezek maximalizálására kell törekedni.

FÚRT CÖLÖPÖZÉS (CFA, talajkiszorításos cölöp) Munkatérhatároló szerkezetként gazdaságosan alkalmazható hézagos kialakítással kedvező talajkörnyezetben, ahol a mindenkori talajvízszint nem haladja meg a kiemelési szintet. Ez a szerkezeti kialakítás a természetes hidrogeológiai viszonyokat (talajvíz-áramlási viszonyokat) a lehető legkevésbé változtatja meg és végleges állapotban lehetővé teszi az eredeti viszonyokat megközelítő hidrológiai állapot visszaállítását. A technológia fejlődése ma már lehetővé teszi a cölöpfalak vízzáró kivitelben történő elkészítését, mely a résfalhoz képest rugalmasabb kialakíthatóságot biztosít (pl.: lehetőség van ferde szerkezeti kialakításra).

FÚRT CÖLÖPÖZÉS (CFA, talajkiszorításos cölöp) Alkalmazásának előnyei: a szerkezeti méretek kis távolságokon belül is könnyen változtathatók, így az igénybevételek optimálisan lekövethetők, a rugalmas nyomvonalvezetés, a megtervezett szerkezet a kivitelezési tapasztalatok függvényében kivitelezés közben rugalmasan változtatható, módosítható, így az „alá-” ill. „túltervezés” egyaránt elkerülhető, nagy a cölöpátmérő-választék, azaz a szerkezeti vastagság igénybevételekhez igazodó kialakításának lehetősége, a technológia nem jár dinamikus hatással.

FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE Az építési módszer magában foglalja a furatok speciális spirállal történő elkészítését, a furat betonszivattyú segítségével történő kibetonozását, valamint a merev betonacél armatúra behelyezését a friss betonba.

FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE Definíciók Folyamatos spirállal fúrt cölöp (CFA): Olyan fúrt cölöp, amelyet folytonos, üregesen kialakított fúrószárral rendelkező fúróspirállal készítenek, és a fúrószáron keresztül a fúrószár visszahúzása közben – nyomás alatt -betont juttatnak a furatba. Talajkiszorításos cölöp: Olyan fúrt cölöp, amelyet egy speciális fúrófej segítségével az altalajban földkiemelés vagy földanyag eltávolítás nélkül készítenek.

FÚRT CÖLÖPÖZÉS MÓDSZERE A fúrt cölöpök kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a következő: A munkahely kialakítása. Kitűzés, pontraállás. Megadott hosszúságú furat készítése. (fúróspirál, betonozócső, min. furatanyag) Betonozás. A cölöpvasalás elhelyezése. (vibrálás) Visszabontás.

Technológiai összefoglaló KIVITELEZÉS RÉSFAL-ÉPÍTÉS Technológiai összefoglaló

RÉSFAL-ÉPÍTÉS A belvárosok területínsége, az építési igények növekedése (maximális terület-kihasználás), továbbá a hatósági előírások szigorodása miatt a nagy mélységű térszín alatti terek kialakítása elengedhetetlenné vált a városi környezetben.

RÉSFAL-ÉPÍTÉS A munkatérhatárolási módszerek közül a résfalas munkatérhatárolás a legkedvezőbb műszaki és gazdaságossági megoldást nyújthatja a kedvezőtlen, szűk területek (foghíjtelkek) beépítésére, kedvezőtlen altalajviszonyok és jellemzően igen magas talajvízállás esetén, tekintettel arra, hogy a résfal gyakorlatilag minden funkciója kihasználttá válhat az építés során, hiszen: lehetővé teszi a körbezárt földtömeg kiemelését a szomszédos épületek állékonyságának veszélyeztetése nélkül, megkönnyíti a vízkizárást és a víztelenítést, mivel csak a bezárt víztömeget kell eltávolítani, kedvező teherbírási tulajdonsága miatt a határoló falak alaptestjeként szolgálhat, a mélyszintek funkciójától függően egyúttal pincefalként is használható, nagy mélységű térszín alatti terek kialakítását teszi lehetővé.

RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE Az építési módszer magában foglalja a földmegtámasztási céllal épülő, réstáblákból álló munkatérhatárolási szerkezet kivitelezését. Definíciók Helyben készített beton résfal: Acélbetéttel, vagy betét nélkül készülő beton fal, amelyet az altalajba mélyített résben alakítanak ki. A betont töltőcsövön keresztül juttatják megtámasztó folyadékkal stabilizált falú résbe – a víz alatti betonozás előírásai szerint. Réstábla: Egy egységként betonozott résfal szakasz. Alaprajza általában egyenes, T-alakú, L-alakú, de speciális esetben lehet egyéb alakzat.

RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE Definíciók Résvezető gerenda: Kismélységű ideiglenes jellegű gerenda-pár a leendő résfal nyomvonala mentén, amely vezeti a fejtőeszközt, és megtámasztja a gödör falát a támasztó folyadék váltakozó szintjének környezetében. Betonozó cső: A megtámasztó folyadék szintje alá elhelyezendő beton bejuttatására szolgáló cső, a beton szétosztályozódásának és szennyeződésének megakadályozására. Támasztó folyadék: A rés kiemelése közben a rés falának megtámasztására alkalmazott folyadék. Többnyire bentonit szuszpenzió, vagy önszilárduló résiszap.

RÉSFAL-ÉPÍTÉS MÓDSZERE A támasztó folyadék védelmében készített résfal kivitelezési fázisainak alapvető sorrendje a következő (helyben betonozott résfal): Munkaterület kialakítása Résvezető gerendapár elkészítése. (4) Föld kiemelés bentonit szuszpenzió védelme mellett. (résiszap keverése, földkiemelés-táblaméret, agyagfelszín ellenőrzése, szomszédos tábla szilárdulása, folyadék szökése) Rés kitisztítása, zagycsere. (csatlakozások kialakítása) Acélbetétek (armatúra) beépítése. Betonozás. (víz alatti betonozás szabályai, betonemelkedés) Réshatároló szerkezet (résvezető gerenda, vagy gerendapár) lefejtése, kiemelése. Visszabontás, azaz a zavart/szennyezett rész visszavésése.

IDEIGLENES (FESZÍTETT) TALAJHORGONYOK Technológiai összefoglaló KIVITELEZÉS IDEIGLENES (FESZÍTETT) TALAJHORGONYOK Technológiai összefoglaló

TALAJHORGONYZÁS A talajhorgony elsősorban az ideiglenes munkatérhatároló szerkezetek (résfal, cölöpfal, stb.) megtámasztását biztosító segédszerkezet. A talajhorgonyok alkalmazása a hagyományos dúcoláshoz képest igen előnyös, ugyanis mind a földkiemelés, mind pedig az épületszerkezet (ill. műtárgy) megépítése egyszerűbb, mint a dúcolástól „zsúfolt” munkagödrökben.

TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE Az építési módszer magában foglalja a megadott hosszúságú furatok elkészítését, a furat kitöltését cementhabarccsal, valamint a feszítőpászma behelyezését az ágyazatba. Definíciók Talajhorgony: Olyan eszköz, amely az alkalmazott húzóerőt át tudja adni a teherviselő talajra. A horgony a horgonyfejből, a horgony szabad hosszából, és az erőátadási szakaszból (injektált szakasz) áll. Ideiglenes talajhorgonyok: A rövid élettartamú horgonyok azok a horgonyok, amelyek megállapított működési ideje nem több mint két év.

TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE Definíciók Horgonybetét (horgonyszár): A talajhorgony azon része, amely a húzóerőt az erőátadási szakaszról a horgonyfejre átviszi. Bekötési hossz (injektált szakasz): A horgony azon méretezett - befogott - hossza, amely mentén az injektált tömeg a horgonyszárról a horgony terhelését a talajra viszi át. (erőátadási szakasz) Szabad szakasz: A befogott horgonyszakasz közelebbi vége és a horgonyszárnak a horgonyfejbe bekötött vége közötti távolság, amely a horgonyerő hatására akadálytalanul tud nyúlni.

TALAJHORGONYZÁS MÓDSZERE A horgonyzás kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a következő: A munkahely kialakítása. Megadott hosszúságú furat készítése. (öblítés, béléscső, spirál, levegő) Ágyazóhabarcs feltöltés/csere. Horgonybetétek elhelyezése. (előregyártás) Többlépcsős injektálás. Horgonyfeszítés. Horgony feszültségmentesítés.

TALAJHABARCSOSÍTÁS (JET-GROUTING) Technológiai összefoglaló KIVITELEZÉS TALAJHABARCSOSÍTÁS (JET-GROUTING) Technológiai összefoglaló

TALAJHABARCSOSÍTÁS A Jet-Grouting technológia elsősorban alapmegerősítésként, szomszédos épületek alapsíkmélyítéseként (egyben munkatérhatárolásként is) alkalmazott szerkezet, hiszen az aláfogandó épületrészekre gyakorolt hatása kíméletesebb a hagyományos építési módszereknél (pl. aláfalazás) tapasztaltaknál.

TALAJHABARCSOSÍTÁS Alapmegerősítésként jellemzően az egy pinceszinttel tervezett épületeknél alkalmazzák, ahol az új épületek pinceszintje mélyebb a csatlakozó épületek pincéjénél, azonban még nem olyan mélységű, hogy a víztelenítés a vízzáró alapkőzetbe befogott résfal/zárt cölöpfal építését indokolná. Ilyen esetben legtöbbször a Jet grouting aláfogás az optimális műszaki megoldás, ugyanis: lehetőséget ad a foghíjtelkek teljes alaprajzi méretének kihasználására, azaz a tervezett beépítés helyén helyigénye nincsen, kötött talajok kivételével minden talajban alkalmazható, a talajvíz helyzetétől függetlenül készíthető.

TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE Az építési módszer magába foglalja a megadott hosszúságú furat készítését, (egyúttal az injektáló rudazatra erősített fúvókaház bejuttatását a furat végéig) és a talajt aprózó és cementáló folyadék belövellését a csúcson keresztül a rudazat egyidejű forgatása és visszahúzása közben. A talajhabarcsosítás technológiája nem azonos a talajinjektálással. A furat nyitott, túlnyomás csak véletlenül (esetleges technológiai hiba folytán) alakulhat ki. A kilövellt folyadéksugár energiáját a talajszerkezet bontása emészti fel, nem a hézagok kitöltése (talajinjektálás).

TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE Definíciók Talajhabarcsosítás (JG - Jet grouting): A talaj, vagy gyenge kőzet felaprózását és valamilyen kötőanyaggal való keverését, illetve azzal való részleges helyettesítését eredményező eljárás. A felaprózást nagy energiájú folyadéksugár idézi elő, amely lehet maga a kötőanyag is. Egyfázisú rendszer: A talaj aprózását és a cementálását egyetlen nagy energiájú folyadéksugárral, rendszerint cementhabarccsal érik el. Kétfázisú (levegős) módszer: A talaj felaprózódását és cementálását egyetlen, de befújt levegőburokkal segített folyadék (rendszerint cementhabarcs) nagy energiájú kilövellésével érik el.

TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE Definíciók Háromfázisú módszer: A talaj felaprózódását befújt levegőburokkal segített nagy energiájú vízsugárral érik el, miközben ezzel egyidejűleg a talaj cementálását külön fúvókán cementhabarcs belövellésével végzik. Szilárdított talajoszlop: Az egyetlen furatban kezelt talajtest összessége. Szilárdított talajoszlop szerkezet: Habarcsosítással kialakított oszlopok sorozata, amelyek részben vagy egészben egymásba kapcsolódnak. (pl.: JG oszlopokból álló fal.)

TALAJHABARCSOSÍTÁS MÓDSZERE A talajhabarcsosítás kivitelezési fázisainak az alapvető sorrendje a következő: A munkahely kialakítása. Próbaelem készítése. Kitűzés, pontraállás. Megadott hosszúságú furat készítése. Talajhabarcsosítás. (1-3 fázis, állandó sebesség, ellenőrzés)

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Mikor tekinthető „jónak” a szerkezet: megfelel a vonatkozó hatósági előírásoknak, megfelel az érvényben lévő szabványoknak és műszaki előírásoknak, megfelel az érvényes kiviteli terveknek, a beruházói utasítások/előírások betartásával, azaz szakszerűen épült, és továbbépítésre alkalmas.

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A minőség vizsgálata: folyamatos műszaki felügyelet, megfigyelés, szükséges ellenőrzések, mintavétel-minősítés (szabvány, kiviteli terv, TU)

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Esztétikai követelmények