KÖRNYEZETI HATÁSOK SZÁMBAVÉTELE EGY AUTÓPÁLYA PÉLDÁJÁN

Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok Szennyezőanyag források kopás (fékek, abroncs, útburkolat) égéstermékek (aeroszol) légköri kiülepedés (száraz) Terjedési utak szél, menetszél száraz kiülepedés Befogadók légkör (aeroszol) útfelület, talajfelszín, hó (felhalmozódás) jármű karosszéria és egyéb alkatrészek Légkör Száraz időszakban

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK EMISSZIÓK MEGHATÁROZÁSA FAJLAGOS EMISSZIÓK (EGYSÉGJÁRMŰ) FORGALOM NAGYSÁGA ÉS SEBESSÉGE (TERVEZÉSI PARAMÉTEREKBŐL PROGNOSZTIZÁLT ADATOK), Ej/h SZENNYEZŐANYAGOK: GÁZOK: CO, CO2, NO, NO2, PAH-ok (ÉGÉSTERMÉKEK), VOC (ÜZEMANYAG PÁROLGÁSA), O3, PAN (FOTOKÉMIAI ÚTON) SZILÁRD: KOROM, FÉMEK, GUMI, ASZFALT (GUMIABRONCS, ALKATRÉSZEK, FÉKBETÉTEK, ÚTBURKOLAT KOPÁSÁBÓL)

egyenérték tényezővel Átszámítás: egyenérték tényezővel Forrás: uvt.bme.hu

Motor beállítás hatása a kipufogógáz károsanyag összetételére LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK Motor beállítás hatása a kipufogógáz károsanyag összetételére

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK TERJEDÉS, HATÁSTERÜLET LEHATÁROLÁSA: TRANSZPORT METEOROLÓGIAI TÉNYEZŐK: URALKODÓ SZÉLIRÁNY, SZÉLSEBESSÉG LÉGKÖR STABILITÁSA FELSZÍNBORÍTOTTSÁG, ÚTSZÉLI NÖVÉNYZET FORRÁS MAGASSÁGA Forrás: uvt.bme.hu

STABILITÁSI NOMOGRAMOK LÉGKÖR STABILITÁSA STABILITÁSI NOMOGRAMOK Szórás y irányban Szórás z irányban A-F: stabilitási indikátorok (szuperadiabatikus-inverzió)

STABILITÁSI INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA 1. Pasquill-féle indikátorok

STABILITÁSI INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA 2. Szepesi-féle indikátorok

SZÓRÁSOK SZÁMÍTÁSA 2. z0 érdességi paraméter p paraméter

LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK HATÁSVISELŐK: ÉLŐVILÁG – EMBER IMMISSZIÓS HATÁRÉRTÉKEK BETARTÁSA A LAKOTT TERÜLETEKEN (ÖVEZETEK) Forrás: uvt.bme.hu

ZAJ EMISSZIÓK FORRÁS: MOTORZAJ, GÖRDÜLŐZAJ ZAJKIBOCSÁTÁS FÜGG: JÁRMŰ TÍPUSA (MOTOR, SZGK, TEHERAUTÓ, BUSZ) SEBESSÉGE ÚTBURKOLAT ZAJTERJEDÉS ENERGIA (NYOMÁSHULLÁM) TERJEDÉSE: HŐMÉRSÉKLET, PÁRATARTALOM, FELSZÍN BORÍTOTTSÁGA (VISSZAVERŐDÉS) ZAJVÉDŐ LÉTESÍTMÉNYEK (ÁRNYÉKOLÓ FAL, NÖVÉNYSÁV)

ZAJ HATÁSVISELŐK ELTÉRŐ ÉRZÉKENYSÉGŰ BEÉPÍTETT TERÜLETEK (LAKÓ-, IPARI/KERESKEDELMI, GYÓGY/ÜDÜLŐ) NAPPALI/ÉJSZAKAI HATÁS Forrás: uvt.bme.hu

VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK MENNYISÉGI HATÁS FELSZÍN ÁTFORMÁLÁSA  LEFOLYÁSI PÁLYÁK MEGVÁLTOZTATÁSA, KERESZTEZÉSEK (VÍZÁTVEZETÉS) BURKOLT FELSZÍN  NÖVEKVŐ FELSZÍNI LEFOLYÁS FELSZÍN ALATTI VÍZ BEVÁGÁSOK METSZIK A VÍZVEZETŐ RÉTEGEKET (HEGY, DOMBVIDÉK) ÚTPÁLYA ALAPOZÁSA ELÉRHETI A TALAJVÍZ SZINTET

Annahegyi csapadékvíz tározók (M0)

VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK MENNYISÉGI HATÁS FELSZÍN ÁTFORMÁLÁSA  LEFOLYÁSI PÁLYÁK MEGVÁLTOZTATÁSA, KERESZTEZÉSEK (VÍZÁTVEZETÉS) BURKOLT FELSZÍN  NÖVEKVŐ FELSZÍNI LEFOLYÁS FELSZÍN ALATTI VÍZ BEVÁGÁSOK METSZIK A VÍZVEZETŐ RÉTEGEKET (HEGY, DOMBVIDÉK) ÚTPÁLYA ALAPOZÁSA ELÉRHETI A TALAJVÍZ SZINTET SZENNYEZŐDÉS FORRÁSOK: ÁSVÁNYOLAJ, OLAJSZÁRMAZÉKOK (ÜZEMANYAG, MOTOROLAJ, FÉKFOLYADÉK) ASZFALT, GUMIABRONCS KOPÁSA, FÉM ALKATRÉSZEK: NEHÉZFÉMEK (Cu, Cr, Ni, Zn, Cd) CSÚSZÁSMENTESÍTÉS : NaCl, KCl BEFOGADÓ: FELSZÍNI VÍZ, TALAJ – FELSZÍN ALATTI VÍZ MENNYIRE ÉRZÉKENY? (ÁLLÓVÍZ, VÍZBÁZIS STB.) BALESETI EREDETŰ VÍZSZENNYEZÉS

Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok VIZEKET ÉRŐ HATÁSOK Emissziós, transzmissziós és immissziós folyamatok Források kerék és alváz lemosódás karosszéria lemosódás útburkolat lemosódás nedves kiülepedés olvadó hó Terjedési utak lefolyás a burkolatról fröcskölés Befogadók a csapadékvíz elvezetésétől függően: talaj, folyóvíz, állóvíz Légkör Állóvíz, folyóvíz, talaj Nedves időszakban

Autópálya lemosás M7, 2005. szeptember 9. Cr Komponens Lefolyás Tartálykocsi (kontroll) eleje vége keverék pH - 7,33 7,34 7,42 7,85 KOIk mg/L 22,9 22,1 18,6 1,28 Összes N 2,0 2,5 1,66 8,6 Összes P 1,18 0,69 1,11 0,06 Lebegő anyag 20 14 18 6 Cd g/L 1,27 0,83 1,03 0,05 Cr 20,8 15,2 31,3 1,1 Cu 39,7 18,2 42,9 16,6 Hg 2,22 1,12 3,4 0,16 Ni 56,9 10,3 26,0 6,7 Pb 24,2 49,8 33,2 3,51 Zn 509 470 504 3,61

Felületi terhelések térbeli eloszlása: száraz időszakban végzett lemosási kísérlet hasonló forgalom nagyság ellenére eltérések a helyszínek között: padkánál jóval magasabb értékek, beljebb kb. állandó (~háttér) helyi forgalom dinamika (fékezések gyakorisága) burkolat egyenetlensége (csapdázódási potenciál) Cu Sb Pb kevés fékezés gyakori hirtelen fékezések gyakori fékezések © Budai Péter, 2011

Felületi terhelések térbeli eloszlása: száraz időszakban végzett lemosási kísérlet a helyszínek között nincs jelentős eltérés független a fékezések gyakoriságától kiegyenlítettebb keresztmetszeti eloszlás mindenhol magasabb a háttérnél (burkolatra tapadó kopástermékek) Zn Cd kevés fékezés gyakori hirtelen fékezések gyakori fékezések © Budai Péter, 2011

Lefolyó víz vizsgálata surrantóban: Helyszíni mintavevő működése Surrantó elem Terelővályú 2 mm vastag műanyag lapból (U-alakban beszorítva) rézsű Szűrőháló (szúnyogháló) „önműködő” az áramlást minimális mértékben módosítja időben egymást követő mintasorozat nyerhető feltöltődési idő! Durvaszemcse-ülepítő (T-idom) tartóbak (hungarocell) Műanyag elvezető cső túlfolyó sorba kötött mintatároló flakonok © Buzás K, Budai P, 2009

Lefolyás szennyezettségének időbeli változása – KOI és TPH „first flush”

A lefolyás TPH szennyezettségének jellemzése Nagyítás: 400 x 5 mm pelyhes agglomerátum „olaj a vízben” emulzió A szilárdanyag tartalom mintegy 10%-a kolloidális, 60-95%-a kvázi-kolloidális méretű. Olajcseppek a szilárd (gumiabroncs és aszfalt morzsalék-szemcsék, valamint a PAH-ok aeroszol részecskék) felületére tapadnak. Pelyhes agglomerátum → eltávolíthatóságot befolyásolja! (ülepítés, szűrés) © Buzás Kálmán, 2009

TALAJ TALAJ KITERMELÉSE ÉLŐHELYEK MEGSZÜNTETÉSE ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK LEFOLYÓ VÍZZEL KÖZVETÍTETT SZENNYEZÉS NEHÉZFÉMEK (AKKUMULÁCIÓ A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN) SZÉNHIDROGÉNEK (benzin, motorolaj, kenőolaj, PAH) SÓK (TALAJSZERKEZET ROMLÁSA, NÖVÉNYEK) nyári időszak téli időszak

ANNAHEGYI ISZAP ÉS TALAJ-MINTÁK NEHÉZFÉM TARTALMA

„Kémiai időzített bomba”: kapacitás kimerülése

HATÁSOK AZ ÉLŐVILÁGRA (BOTANIKAI, ZOOLÓGIAI) ÉLŐHELYEK ELSZIGETELÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ( VÉDETT TERÜLETEK, TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA) VÁNDORLÁSI ÚTVONALAK ELVÁGÁSA, FRAGMENTÁLÓDÁS ( VADÁTJÁRÓK, ALAGUTAK) EMISSZIÓS HATÁSOK (LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ, VÍZSZENNYEZÉS) BALESETEK ( VADVÉDELMI KERÍTÉS)

HATÁSOK AZ ÉLŐVILÁGRA (BOTANIKAI, ZOOLÓGIAI) VADÁTJÁRÓK, ALAGUTAK KEVÉS MŰKÖDIK JÓL MEGFELELŐ HELY FELVEZETÉS AKADÁLYMENTES ÁTJÁRÁS ÁRNYÉKOLÁS

Kedvező kialakítás: ausztriai vadátjáró a Bécs felé vezető autópályán

Költségkímélő változat: vadátjáró Mosonmagyaróvár közelében

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! HATÁSOK AZ EMBERRE EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSOK ESZTÉTIKAI HATÁS (TÁJ) TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK FORGALOM NÖVEKEDÉSE  MÁSODLAGOS HATÁSOK IPAR/KERESKEDELEM  ÚJ MUNKAHELYEK, STB. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Felkészítő kérdések Egy autópálya építéséhez hatásvizsgálatot készít. Sorolja fel a legjellemzőbb környezeti hatásokat, amelyeket a KHT készítése során figyelembe kell venni! Egy autópálya építéséhez hatásvizsgálatot készít. Sorolja fel a hatásviselőket, melyekre a hatásokat értékelni kell! Hogyan dönthető el, hogy mekkora koncentrációjú szennyezettség (immisszió) tekinthető még elfogadhatónak a különböző környezeti elemekben? Milyen adatokra, ismeretekre van szükség egy autópálya zajkibocsátának meghatározásához? Mi befolyásolja a zaj terjedését? Mitől függ a légkör stabilitása és hogyan befolyásolja ez a szóródást? Melyek a közlekedési eredetű nehézfém emissziók jellemző forrásai? Mi jellemző az útpályáról lefolyó vizek szénhidrogén (TPH) szennyezettségére és hogyan befolyásolja ez a tulajdonság a tisztítás lehetőségét? Mitől lehet egy talajszennyezés „időzített kémiai bomba”? Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy vadátjáró kialakítása során annak érdekében, hogy az valóban teljesítse funkcióját?