HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok Terhelhetőségi kritériumok meghatározása Érzékenység vizsgálat Következmények: vízminőségi és ökológiai hatások

A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere

A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere

A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere

A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó) Elsődleges probléma: hő és sótartalom (sóösszetétel) További problémák lehetnek: a termálvíz fenol, PAH, TPH tartalma

Termálvíz – befogadó párokra számított hígulási arányok eloszlása (több kút esetén az összegzett terhelésre számítva)

Vtó – az állóvíz befogadó víztérfogata [m3], A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Qtermálvíz – befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κtermálvíz – a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μS/cm], Qbefogadó – felszíni vízfolyás vízhozama [m3/s], κ – a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μS/cm] Állóvízre: Vtó – az állóvíz befogadó víztérfogata [m3],

Befogadók vizsgálata a terhelhetőség alapján előírt hígulási arány teljesülése szempontjából (a víztípusok alatt a Víz Keretirányelv szerint kijelölt vízfolyás tipológia értendő)

Hígulási arány számítási eredményei

Folyó víztípusok

Folyó víztípusok és a bevezethetőség A 3., 7. és a 23. típusú befogadóknál nem történik termálvíz bevezetés A 2., 5., 9., 10., 11., 14., 19., 20., 22., 24., 25. ugyan történik bevezetés, de a termálvíz kellőképpen felhígul Probléma az 1., 4., 6., 8., 12., 13., 15., 16., 17., 18. és 21. víztípusoknál adódik, azaz olyan mértékű a termálvízterhelés, mely károsíthatja a befogadó élővilágát. A termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30%-ánál nem megfelelően biztosított a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések mellett. Ez a magyarországi összes vízfolyás kevesebb, mint 6%-a.

Befogadók vizsgálata a terhelhetőség alapján előírt hígulási arány teljesülése szempontjából

A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses. Kompromisszum szükséges.

Egerszalóki esettanulmány

A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak

Következmények: Szubtrópusi fajok elterjedése, Sótartalom tartós megemelkedése „kettős” állapot a vízforgalomtól függően

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron. A tározó hatása jelentősebb, mint a hévízé.

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit A meglévő terheléseket (háttér) A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével Nem megfelelő hígulási viszonyok esetén a szakaszos leeresztés ökológiai hatása kevésbé káros a befogadóra

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!