BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése terhelés növekedés Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai tisztítás, P és N eltávolítás) Szennyvíz elvezetés Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)

Pontszerű terhelések szabályozása (2) Állattartó telepek Hígtrágyás  almos technológia Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz termeléssel kombinálva) Megszüntetés Tisztítás Hígtrágya öntözés

NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés Műtrágya felhasználás Művelési ág Művelési technológia Tevékenység felhagyás Városi lefolyás Záportározók Városi lefolyás kezelése nádastavon

BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE Kémiai kezelés Wachnbach tározó (Németország) Előtározó Balaton (Kis–Balaton tározó) Szűrőmező (nádastó) Tatai Öreg–tó (terv) Vízelvezetés

TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK Célja Fajtái Alkalmazási terület Hasznosság Költség Előnyök és hátrányok

Foszfor inaktiválás az üledékben Vas(III)–klorid Kotrás  Hínárirtás  Foszfor inaktiválás az üledékben   Vas(III)–klorid Alumínium–szulfát Kalcium–hidroxid Kalcium–karbonát Hamu Ritkaföldfém–sók Üledék lefedése

Oxigénviszonyok javítása (főleg mély tavak esetében) Hypolimnion levegőztetése Vegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid) Cirkuláltatás Hypolimnion elvezetése Árnyékolás Biotechnikai eljárások Élőlények betelepítése (amúr, busa) Beavatkozás a táplálék láncba Kevés ismeret ÓVATOSSÁG!!

A HŐSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI HATÁSAI Természetes melegedési és hűlési folyamatok a vízi ökoszisztémában. Éves hőmérséklet változása elérheti a 30 oC-t. Ökoszisztéma alkalmazkodása a lassú (szezonális) változásokhoz. Szezonális szukcesszió. Gondot a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás okoz.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Hőterhelés a vízbe irányuló egyszerű hőleadás (hőátadás). Hőszennyezés a vízi élővilág életében zavart és/vagy károkat okozó hőterhelés. A hőmérséklet hirtelen változása hősokkot okoz. Hőtűrés: élőlények hőmérséklet toleranciája.

Szubletális hőmérséklet: legnagyobb hőmérséklet, amelyen 96 óráig tartva a teszt élőlényeket, nincs pusztulás. Kritikus hőmérséklet: az élettevékenységekben kedvezőtlen változások következnek. LT50: hatórás inkubációs időhöz tartozó 50 %-os pusztulást okozó hőmérséklet. Közepes ellenállási idő: az a 96 óránál rövidebb időszak, amelyen belül a teszt élőlények 50 %-a elpusztul.

LT100: Letális hőmérséklet, az élőlények 100 %-a elpusztul. Hőlépcső (T): A hidegvízi és a melegvízi oldal hőmérséklet különbsége. A hőstressz függ a hőhatás időtartamától, ezt befolyásolja: -  A melegvíz elkeveredési viszonyai, -  A hűtővíz és a teljes vízhozam aránya, -  A természetes hűlési folyamat intenzitása.

Tiszai hőcsóva profilja 1

Tiszai hőcsóva profilja 2

Tiszai hőcsóva profilja 3

Tiszai hőcsóva profilja 4

Hőlépcső (Tmax és T) A kondenzátor bemenő és kimenő oldala közötti értéket (Tmax). A teljes elkeveredés utáni értéket (T). Általában a téli és a nyári T között is különbséget tesznek. A T és Tmax értékére a következő megállapítások tehetők: A kisebb hőfoklépcsőt, de nagyobb hűtővíz mennyiséget általában előnybe részesítendő; A nyári 11 oC- os Tmax még elviselhető.

Kitettségi idő A legnagyobb hőfok különbség (mintegy 40 oC Pakson) a kondenzátorok. A dunai hőcsóvában mintegy 5 órát tartózkodik a víz.

A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A VÍZMINŐSÉGRE A vízminőség változáshoz min 10 %-os melegvíz hozam kell. Romló oxigénviszonyok (Tisza II.).

A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRE A reakció függ: A hőtűrésük mértékétől, A generációs időtől. Rövid generációs idő: társulás szerkezet átrendeződése Hosszabb generációs idő: pusztulás (plankton), vagy elvándorlás (halak).

BAKTERIOPLANKTON Könnyen alkalmazkodó társulás. Gyors generációs idő. Főként a struktúra átrendeződésével reagál. Pszichrofil -- termofil baktériumok. Paksi és tiszai tapasztalatok. Hőszennyezés hatása a patogénekre

FITOPLANKTON A Tmax fontosabb tényező, mint a T. A javasolt felső hőmérsékleti határ 28 oC. A T értéke max.12 oC. Kovaalgák helyett cianobaktériumok. Mechanikai tényezők hatása.

ZOOPLANKTON A mechanikai stressz fontosabb tényező, mint a T. A hőstresszel járó pusztulás 10 % alatti, ha a hőmérséklet 29 oC alatti. A T értéke 15-17 oC között változott.

ÉLŐBEVONAT Tmax = 25 oC. Bevonat-képződési problémák a hűtőrendszerben (pl. vándorkagyló, mohaállat stb.).

MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK LT50 és LT100 értéke általában 30 oC alatti, 28 oC -os Tmax engedhető meg. A dunai hőcsóvában az erőmű működése óta csökkent az üledék fauna fajszáma.

HALÁLLOMÁNY TMAX = 25-35 oCKÖZÖTT. HŐLÉPCSŐ = VÁNDORLÁSI GÁT. PAKSON: 8-12 oC-os hősokk jellegű és 15-20 oC-os lassú hőfoknövelést viseltek el a halak. LT50 = 26-33.5 oC fajtól függően. Tmax = 30 oC-os felső határt lehetséges. LT100 értéke 31-34 oC közötti.

HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK Megengedhető maximális hőmérséklet (Tmax) Tmax-ra 25-30 oC közötti érték. Hazai viszonyok között a Tmax értéke 30 oC.

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI TERMÉSZETES ÁLLAPOT Alacsony népsűrűség Természeti források alacsony kihasználtsága Gyűjtögető-vadászó életmód Kevés hatás a környezetre Szelekciós előny: eszközhasználat, kommunikáció, gondolkodás, beszéd, írásbeliség Következmény: nagyobb forrás kihasználás = népesség növekedés

NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS HATÁSAI Specializáció Mezőgazdaság fejlődése Ipar fejlődése Terjeszkedő magatartás (erdőirtás, ugar feltörés, ipari térségek, stb. ) Természetes táj kultúrtájjá változik Környezet terhelés nõ Lényeg: Az ember a többi fajjal szemben szelekciós előnyre tett szert, és azt ki is használja)

Következmény: - Túlszaporodás - Források felélése - Életfeltételek romlása (környezetszennyezés) - Földi ökoszisztéma degradálása (diverzitás csökken, élőhelyek megszűnnek, stb.)

Gondok: - A fajok genetikailag nem követhetik a változásokat (időlépték!) - Egyes fajok eltűnnek örökre - Sok faj léte veszélyben van - A Föld véges - Hosszú távú tervezés kontra társadalmi törvények - Környezetvédelmi gondok globálissá válása

A MEZŐGAZDASÁG HATÁSAI A növénytermesztés intenzifikálása KÉTNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS HÁROMNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS VETÉSFORGÓ TALAJJAVÍTÁS (TRÁGYÁZÁS) TAGOSÍTÁS MŰTRÁGYÁK NÖVÉNYVÉDŐ-SZER GYOMIRTÁS NEMESÍTÉS GÉNTECHNIKA BELTERJES MEZŐGAZDASÁG ÖNTÖZÉS

Állattenyésztés fejlődése RIDEG ÁLLATTARTÁS HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÁS NEMESÍTÉS GÉNTECHNIKA

Környezetvédelmi problémák - Erdőirtások - Talajerózió - Szikesedés (Na, Ca, Mg) - vízgazdálkodással összefüggésben - Elsivatagodás - Fajdiverzitás csökkenés

A mezőgazdaság ökológiai hatásai - Agrár ökoszisztémák létrejötte - Különleges társulások létrejötte (pl. kertek) - Szelekciós előny a termesztett fajoknak - Diverzitás csökkenés (kultúrtájjá válás) - Új társulások (taposott, rézsás, falrések és út menti társulások, stb.) - Nitrogénkedvelő fajok előnyben - Kozmopolita fajok előnyben - Természetes zonáció megzavarása

A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (1) bányászat fejlődése Tájdegradáció Iparfejlődés bányászat fejlődése Tájdegradáció Környezetvédelmi problémák - Esztétikai gondok (tájsebek) - Morfológiai felszín változás - Porszennyezés - Zajszennyezés - Felszíni lefolyás változás - Talajvízszint süllyedés (Nyírád) - Szennyezett bányavíz elhelyezés (tisztítás) (Tatabánya)

A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (2) Bánya- és meddő rekultiváció szükségessége - Erózió megakadályozás - Természetes szukcesszió utánzása - Erdősítés

AZ IPAR HATÁSAI (1) Vegyipar (műtrágya, műanyag, mosópor, hadiipar) Kőolaj feldolgozó ipar Kokszolás - Rákkeltő anyagok (benzol, fenol, benzpirén) - Szagterhelés (cián, ammónia, kén-hidrogén, merkaptán, fenol, stb.) - Szennyezett hulladékvíz (-"- )

AZ IPAR HATÁSAI (2) Vas- és acélgyártás (CO, nehézfémek) Színesfém kohászat, Al ipar (fluor származékok) Galvanizálás (nehézfémek, Kazincbarcika) Papír és cellulózipar (szervesanyag, Bajkál-tó) Bőripar (festékek, állati hulladékok, Cr) Cementgyártás (kén-dioxid, szilikát, por) Energiaipar (por, hamu, savanhidridek, stb.)

AZ IPAR HATÁSAI (3) Környezetvédelmi problémák - Ipari parlagterületek (fejlett ipari államokban) - Légszennyezés - Környezet savasodása (északi államokban) - Üvegházhatás (globális hatás) - Hőterhelés (Paks, hőerőművek) - Radioaktív szennyezés (Csernobil) Nagy ipari termelés -- nagy szennyező képesség -- havaria események

AZ IPAR HATÁSAI (4) A gondok megoldási lehetőségei - Legjobb hozzáférhető technológia alkalmazása - Környezetvédelmi törvények (határérték, bírság, behajtás) - Tisztítási előírások és technológiák - Állami szerepvállalás lehetősége a beruházásokban - A szennyező fizet elve (szennyezőre hárítás) - Tisztítás beépítése a termék árába (fogyasztóra hárítás) - A kármegelőzés fontossága - Kárelemzések - Környezeti hatásvizsgálatok - Ipar környezeti kárainak rekultivációja

AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (1) Környezetvédelmi problémák a városiasodással kapcsolatban - Kevés elsődleges termelő szervezet - Felszín tömörödés - Nagy fedettség (aszfalt, beton, kő) - Hőkibocsájtás - Zajterhelés - Lakossági szennyvíz - Talajvíz szennyezés - Légszennyezés - Hulladékkezelés - Ipari szennyezőanyag kibocsátás

AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (2) Ökológiai hatások - Mozaikos ökoszisztémák kialakulása - Emberek általi populáció gyérítés - Ökológiai szelekció hiánya

AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (3) Környezetvédelmi problémák az út- és vasúthálózattal kapcsolatban - Építés során környezeti károsodás lép fel (területveszteség, bányakárok, stb.) - Mikroklíma megváltozása - Zajterhelés - Levegőszennyezés - Toxikus anyagok felhalmozódása az élővilágban - Sószórás jégmentesítésre - Élőhelyek elszigetelése - Vízgazdálkodási gondok (talajvízszint, felszíni vízelvezetés)

AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (4) Környezetvédelmi problémák az idegenforgalommal kapcsolatban - Élőlények zavarása - Élőlények (növények elsősorban) taposása - Tápanyag terhelés növekedés -- eutrofizáció - Szennyvízkezelés - Hulladékgazdálkodás