A tanszék története, az oktatási és kutatási szerep alakulása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1954 - 2004

A tanszék történetének nagy fejezetei A kezdetek, az első tíz év Schnell korszak, a műszer szak megerősödése és az ipari kapcsolatok kiszélesedése Rendszerváltás, az oktatási szerkezet változása, a korábbi ipar összeomlása és új kapcsolatok kialakítása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

A műszeripar nagyarányú fejlesztése 1950-ben a Népgazdasági Tanács 690/34. sz. határozatával megalapította a „magyar műszeripar”-t. Az iparosítás fejlesztésén belül a gépipar fejlesztése volt az elsődleges prioritású, „vitathatatlan viszont, hogy a gépipar fejlesztése erősen megnöveli a műszeripar termékei iránt igényeket, amelyek már 1950-ben lényegesek voltak, jelentőségük azóta csak növekedett, ilyenek többek között a viszonylag alacsony energiaigényeség, a viszonylag alacsony állóeszközigényesség, a viszonylag alacsony anyagigényesség, a viszonylag magas (szellemi) munkaigényesség”. (Idézet Böhm István: A magyar műszeripar 25 évéből ) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Sorra alakulnak a nagy cégek - Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, 1949 - Elektronikus Mérőműszerek Gyára (EMG), 1950 - Kontakta Alkatrészgyár, 1949 - Labor Műszeripari Művek, 1948 - Magyar Optikai Művek, 1952 - Mechanikai Mérőműszerek Gyára, 1948, - MEDICOR Röntgengyár, 1952 - Metripond Mérleggyár, 1948 - FOK-GYEM Szövetkezet, 1951 - RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, 1952 - TELMES Műszergyártó Szövetkezet, 1949 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 MIKI, MKKL, MATE 1950: Műszeripari Kutató Intézet 1952: Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (az MKKL elődje) 1952: Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1952: Mérés és Automatika IMEKO Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Iparfejlesztés: a bruttó termelési érték növekedése, KGST Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Lép az Egyetem is Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Lép az Egyetem is Schnell László írja a tanszék huszonöt éves történetét bemutató cikkében: „Kolos Richárd, a tanszék megalapítója és első vezetője 1949-ben kapott megbízást az első állami villamos mérőműszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére és műszaki vezetésére. E beosztásban alkalma nyílt közvetlenül érzékelni a szakmához értő, a szakterületen alkotó munkára alkalmas szakemberek hiányát. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Elindul a műszer szak Javaslatára 1949-ben létrehozták az Állami Műszaki Főiskolán a Műszertagozatot, amelynek 1951-53-ig vezetője volt. Ezen az esti tagozaton indult meg a műszerszakos képzés, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatódott, amikor - 1951-ben - az Állami Műszaki Főiskola a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatává vált. A műszerszakos mérnökök nappali képzése az 1952-53-as tanévben indult meg az 1949-ben alakult Villamosmérnöki Kar keretében.” Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 1954: megalakult a tanszék Kezdetben önálló Műszeripari Kar létrehozása volt az elképzelés négy szakkal: méréstechnikai és automatika optika általános műszertan finommechanika Végül 1954-ben mégis a Villamosmérnöki Kar keretében alakult meg a Műszer és Finommechanika Tanszék Tanszékvezető: Kolos Richárd Tanácsadó: Arutjonov Leningrádból Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az első évfolyam tanterve: 6. félév A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan   2 Orosz Honvédelem 3 Villamos gépek Szita Iván 4 El.műszerek szerkezete Kolos Richárd Elméleti villamosságtan Fodor György Vill.műszerek és mérések Schnell László Elektrotechn.anyagok Szegedi Vargha… Gépelemek Kazinczi László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az első évfolyam tanterve: 7. félév A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan   1 Honvédelem 2 Üzemi tervgazdaságtan Vill.műszerek számítása Kolos Richárd 4 Villamos mérések módszerei Elektronikus műszerek Striker György 5 Villamos kisgépek Bajza Lajos Automatika és telemechanika Török Vilmos Munkavédelmi technika Kálmán Iván Finommechanikai szerk.elemek Kazinczy László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az első évfolyam tanterve: 8. félév A tantárgy előadó elm. gyak Politikai gazdaságtan   1 Üzemi tervgazdaságtan 2 Honvédelem Villamos mérések módszerei Kolos Richárd 4 Nem villamos mennyiségek mér. 3 Optikai eszközök számítása Bárány Nándor Elektronikus műszerek Striker György Szabályozás-vezérlés Török Vilmos Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az első évfolyam tanterve: 9. félév A tantárgy előadó elm. gyak Dialektikus és tört.material   2 Törölve Üzemi tervgazdaságtan 1 Nem villamos mennyiségek mér. Kolos Richárd 3 4 Optikai eszközök számítása Bárány Nándor Nagyfrekvenciás mérések Striker György Elektronikus és ioncsöves műszerek Önálló labor Bánsági László 5 Műszergyártás technológia Szegedi Vargha János Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Kezdeti problémák Kiderült, hogy túl széles a műszer szakon oktatott szakmai profil és egy tanszéken belül nem lehet az összes területet színvonalasan művelni Kolos Richárd félállásban volt a tanszéken és a tanszékvezető-helyettesség sokáig nem volt megoldott A Kar vezetése már régóta próbálta átcsábítani Schnell Lászlót, a Villamos Gépek és Mérések Tanszék adjunktusát, ez végül 1959-ben sikerült is Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Schnell korszak: Megindul a többfrontos átalakulás Új tanterv, először 1960-65-ben Sok közös tárgy a gyengeáramú szakkal Profiltisztulás, tanszéki átszervezések 1964-ben új tanszékek alakulnak: Műszer- és Méréstechnika Folyamatszabályozási Műszer és Híradásipari Technológia KK munkák Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Schnell korszak, erős műszer szak A műszer és irányítástechnika szakot közösen gondoztuk a Folyamatszabályozási Tanszékkel, hozzánk tartozott a Digitális berendezések és az Elektronikus műszertechnika ágazat Évente kb. 60-80 hallgató végzett a két ágazaton Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

A Schnell korszak nagy tanszéki KK-i Mérőhidak Hibrid számítórendszerek Zagyva-Tarna Telemechanikai Rendszer MMT-rendszer Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

A mérőhidak szerepe a szak és a tanszék fejlődésében Az első időszakban a know-how a precíziós méréstechnika mellett a hatásos nullindikátorok fejlesztésében volt, ez elektronikát igényelt, a következő időszakban a hangsúly a gyors digitális kiegyenlítésre tevődött át, ez hozta magával a digitális kultúra kialakítását, végül a legújabb mérőhidak már intelligens műszerek, igénylik az információs technológiák ismeretét. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Rendszerváltás, kétirányú változások 1988-ban a tanszék vezetését Péceli Gábor vette át és nem sokkal ezután elkezdődött a külső körülmények megváltozása, a „rendszerváltás” A rendszerváltásnak a mi szempontunkból egyik meghatározó következménye az volt, hogy nagyon gyorsan összeomlott a korábbi „szocialista” elektronikai kis- és nagyipar. Ezzel egyidejűleg a Kar is jelentőset lépett azzal, hogy végrehajtotta az oktatási szerkezet átalakítását: a korábbi ötszakos képzés helyett (erősáram, híradástechnika, műszer, technológia, informatika) bevezette a két szakon – villamos és informatika – folyó oktatást. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az új tanterv szerkezete 5-6 szemeszteres közös képzés 300-500 fős évfolyamoknak, kevés gyakorlattal és kevés laborral. 4-5 szemeszteres szakirányú képzés 20-60 fős csoportoknak sok laborral, egyéni feladattal. Fontos szerepe van az Önálló laboratóriumi és Diplomatervezési projekt-munkáknak. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Az új villamosmérnöki szak A korábbi négy szak „távolsága” az első 5 szemeszter alapján az új „egységes” villamosmérnöki szaktól: erősáram: 24 óra híradástechnika: 12 óra műszer: 8 óra technológia: 18 óra Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Részvételünk a villamosmérnöki alapképzésben Informatika (részben) Méréstechnika Laboratórium (részben + koordináció) Elektronika (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Részvételünk a műszaki informatikai alapképzésben Digitális technika Mérés labor (részben + koordináció) Operációs rendszerek (részben) Mesterséges intelligencia Formális módszerek Beágyazott információs rendszerek Adatbiztonság (részben) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Részvételünk a szakképzésben Villamosmérnöki szak: Beágyazott információs rendszerek fő szakirány (40-60 hallgató) Műszaki informatika szak: Informatikai infrastruktúra tervezése szakirány (30-40 hallgató) Integrált intelligens rendszerek szakirány Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Kutatási tevékenység, ipari kapcsolatok A tanszék kutatási projektjei alapozzák meg a szakirányú- és a doktori képzést Három nagy laboratóriumban folyik a munka: Beágyazott rendszerek (vezetője: Péceli Gábor), Intelligens rendszerek (vezetője: Horváth Gábor) és Szolgáltatásbiztos számítástechnika (vezetője: Pataricza András). Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Bemutatkozó anyagaink Research News, 2004. 2. Periodica Polytechnica, Electrical Engineering, 2003. 3-4. 50 éves a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (Elektronikai Techn., Mikrotechnika 2004. 1. 50 éves a tanszék (jubileumi CD) www.mit.bme.hu Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Az 50 év dióhéjban Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

A tanszéki létszám alakulása Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Mai összetétel – korfa Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

A tanszék Little-diagramja N = 53,2 T = 10,35 l = 4,25 T*l = 44 Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Az 50 év dióhéjban Az elmúlt 50 év alatt a Tanszéken kb. 3500-an szereztek mérnöki diplomát. Schnell professzor gondolatait folytatva, ennek a döntő mértékben ma is aktívan dolgozó mérnökgárdának a kinevelésében való közreműködésünket tekintjük 50 éves munkánk legszebb eredményének. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004

Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004 Köszönöm a figyelmet Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 1954 - 2004