Közterek és használatuk Múlt és közelmúlt

A 19. század végi átalakulások A „modern” térhasználat kialakulása

közterek megszűnő „szociábilis” szerepe, a „szemlélődő” és funkcionális használat előtérbe kerülése viselkedés részbeni homogenizációja, a középosztályi használat és szimbólumok dominanciája Párizs, Bécs (Budapest) – az átépítés a „magasabb” és „alacsonyabb” osztályok elkülönítését is szolgálja („proletariátus” megnőtt létszáma) térhasználati – politikai konfliktusok

A 19. század új közterei Gyáni G. „Az utca és szalon” az abszolutizmus magántereiből közterek reprezentatív terek – nemzetállamok megerősödése, nacionalizmus, a politikai identitás kifejeződése, emlékművek új közintézmények előterei (templomok színház, operaház, városháza, bankok, tőzsdék …) sétaterek, „korzók”, passzázsok, fedett árkádok, szemlélődő mozgás terei

Új magán- és zárt terek lakásfunkció „megnyílása” a felső középosztály családjainál – „szalon” szórakoztatás zárt terei – az „előcsarnok” szerepe a kiskereskedelem új terei, az áruház és a vásárcsarnok – utóbbi hatása: a szabadtéri piac terei új használatba kerülhetnek étkezés, italfogyasztás, mint a szociabilitás új terei – társadalmi rang szerinti elkülönülés (kávéház, étterem, kocsma, vendéglő) a külső és belső köztér példája és konfliktusa: a kávéházi és éttermi terasz

Elszegényedés a 20. század második felében A „polgári” világ alapvető köztérhasználati rendszere szegényes formában fennmarad (pl. korzó Szombathelyen az 1960-as években, Bpest: Duna- korzó), de egyes elemei eltűnnek (kávéház). Kiskereskedelem: új fejlesztések zöme a lakótelepeken – gyenge színvonal, közterek alig, az üzletutcák fennmaradnak (áruházak is továbbélnek). Zöldterületek, parkok, „parkosított” közterek használati zavarai (Szombathely főterét legalább ötször átépítik). Reprezentatív terek a hatalom „szimbolikus elszigeteltségében”. Kevés – illetve sikertelen – köztérképzési beavatkozás Budapesten

Közterek a városrehabilitáció első kísérleteiben „Sétálóutca” és passzázs

Átalakulások 1990 után A reprezentatív közterek visszanyerik a korábban visszaszorított politikai funkciójukat – konkrétan és szimbolikusan is. Kiskereskedelemben kettős irány: „hatékonyság és kényelem” vs. „elbazárosodás” és szatócsboltok – külső és belső zónák, a háttérterületek presztízsének befolyásoló szerepe. Közterületi koncepció a városrehabilitáció részeként, majd ténylegesen helyett. Speciális funkciójú utcák létrejötte, létrehozása.

Külföldi és hazai minták

Reprezentáció a köztéren – 19. század és ma (Lyon)

Nem-reprezentatív térhasználat Bécsben a városháza előtt

„Sétatér” a Szabadság téren régen és most

„Gasztronómiai” és sajátosan reprezentatív tárhasználat Brüsszelben

A „hely” és a funkció egysége és ellentmondása: Erzsébet tér és VIII. kerület

A használat folyamatossága és változása: Nagykörút-Baross utca sarok

A kettős térrendszerek „szabálya”: közlekedési tér és védett tér

„Kulináris” térhasználat: Brüsszel és Aix en Provence

Reprezentatív design és „elit” kávéház a Bazilika előtt

Kopaszi gát. Miért nem használják a kortárs építészet alkotásait?

„Street art” a köztéren: Rotterdam és Ráday utca

Új belvárosi villamos és köztér-alakítás - Strassbourg

Két változat víz használatára köztéren: Lyon és Kouvola (Finnország)

Két változat esti megvilágításra: St. Pölten és Schouwburgplein (Rotterdam)

Növényzet köztéren: Lyon - garázs felett, Malmö - köztérhez kapcsolva

Ráday utca Lónyay utca

A kerület által nyújtott társasházi támogatások a Ferencvárosban eFt (folyó áron)

Társasházi támogatások a belső Ferencvárosban városrészek szerint eFt (folyó áron)

Egy házra jutó kerületi támogatás a Belső-Ferencvárosban – eFt/ház

A Ráday utcai és Lónyay utcai lakások (ajánlati) árai (A) és bérleti díjai (B) 2008-ban – eFt A B

Az utca felújításának hatása az üzlethelyiségek piaci áraira (A) és bérleti díjaira (B) - eFt/m2/hó A B

A Ráday utca üzlethelyiségek területi eloszlása használati jelleg és tulajdonforma szerint tavaszén