Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A FIZIKA most, háromszáz éves története során először HALOTT. Nem végelgyengülésben, minden lehetőségét kimerítve halt meg, hanem erőszakos módon, tiltások által.” E.GY. Borotvaéles Népszerű Áltudós 7 bites Kvantum számítógép

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Nobel díj (1918,19): „… azon érdemeinek elismeréséül, melyeket a fizika továbbfejlesztésében a hatáskvantum felfedezésével szerzett.” „Valamely tudományos igazság nem úgy szokott győzelemre jutni, hogy az ellenfelek meggyőzetnek és kijelentik, hogy megtértek, hanem inkább úgy, hogy az ellenfelek lassan kihalnak és a felnövekvő nemzedék már eleve hozzászokik az igazsághoz.” Max PLANCK ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Az áltudományos nézetek propagálói, amikor bírálat éri őket, gyakran hivatkoznak azokra a múltbéli zsenikre, akiket a maguk korában kinevettek. Abból a tényből, hogy néhány zsenit kinevettek, nem következik azonban az, hogy mindenki zseni, akit kinevetnek. Nevettek Kolumbuszon és Fultonon éppúgy, mint a Wright fivéreken. De nevettek Bozón, a bohócon is.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Azt mondjuk, hogy egy elmélet csak akkor van falszifikálva, ha vannak olyan elfogadott alapállításaink, amelyek ellentmondanak neki. Ez a feltétel szükséges, de nem elégséges, láttuk ugyanis, hogy a nem megismételhető egyedi eseményeknek nincs jelentőségük a tudományban. Néhány, az elméletnek ellentmondó, elszigetelt alapállítás aligha indít minket arra, hogy elvessük az elméletet, mondván, hogy falszfikálva van. Csak akkor tekintjük falszifikáltnak, ha felfedezünk olyan megismételhető effektust, amely cáfolja. ” Karl POPPER ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Nobel díj (1965): „A kvantumelektrodinamikában kifejtett munkásságáért.” „Én azonban a matematika kikerülését nem tartom lehetségesnek, mivel a matematika nem csak egyszerűen egy másik nyelv. A matematika nyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége. A matematika lényeges szerepet játszik a természet leírásában, és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják kifejezni.” Richard P.FEYNMAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Nobel díj (1922): „Érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fényelektromos-effektus törvényének a felfedezéséért.” „Meggyőződésem szerint tiszta matematikai konstrukcióval megtalálhatjuk azokat a fogalmakat és a köztük fennálló azon törvényi kapcsolatokat, amelyek a természeti jelenségek megértésének kulcsát szolgáltatják.” Albert EINSTEIN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Létezik egy minden eddig ismert jelenséget átható tény – vagy ha úgy tetszik: törvény. Nincs alóla egyetlen kivétel sem: amennyire tudjuk, pontos törvény, s úgy nevezik, hogy az energia megmaradása. Azt állítja, hogy létezik egy olyan, energiának mondott mennyiség, amely változatlan marad a természetben folyó sokrétű változások közepette. Az energiát ma nem tekintjük olyasminek, amit valaminek a megszámlálásával lehet megkapni, hanem csak matematikai mennyiségnek, absztrakt, meglehetősen különleges körülménynek. ” Richard P. FEYNMAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Nobel díj (1963): „Az atommagok és elemi részek elméletének a fejlesztéséért, kivált- képpen a az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” „Az energia, impulzus és impulzusmomentum megmaradási törvényei közvetlen következményei az imént felsorolt szimmetriáknak. Ez leginkább a kvantummechanikában nyilvánvaló (…). A helyzet sokkal bonyolultabb a klasszikus elméletben, és (…) arra a megjegyzésre alapozható, hogy a klasszikus elmélet határesete a kvantumelméletnek.” WIGNER Jenő ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A kognitív, vagyis megismerési, gondolkodási sémák olyan egységei a gondolkodásunknak, amelyeknek önmagukban is értelmesek és amelyeknek önálló jelentésük is van.” (Mérő László: Észjárások) A séma kialakulásának pillanata gyakran a hirtelen megértés örömét nyújtja. Ezt az érzést szokták „aha-élménynek” is nevezni. „A megértés a gondolatok egybeszerveződése.” Mondhatjuk így is: a séma összeállása. (Mérő László: Észjárások)

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Nobel-díj (1933): „..az atomelmélet új és gyümölcsöző megfogalmazásának a megalkotásáért.” (E.Schrödinger) „Egy fizikai probléma megértése azt jelenti, hogy képesek vagyunk megtalálni a feleletet, anélkül, hogy megoldanánk a megfelelő egyenleteket.” Paul A.M. DIRAC ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. A nagymester több tízezer szakmai sémát ismer, amelyek nagy részét nem képes szavakkal, érvelésszerűen kifejezni. Nehéz vitahelyzetekben többnyire telibe található analógiákkal, nem közvetlen szakmai érvekkel fejezi ki magát. Gondolkodása intuitív, egzakt szakmai levezetések nélkül képes egy-egy probléma lényegére tapintani és megoldását megtalálni. (Mérő László: Észjárások)

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A tudományos tekintély nem egyenlően oszlik meg a tudósok között. A befolyásolás rendszere hierarchikus, de kivételes tekintéllyel nem annyira intézmények, inkább egyes tudósok vannak felruházva. Egy tudós azáltal tesz szert kivételes tekintélyre, hogy kikérik véleményét, és megfogadják javaslatait. ” POLÁNYI Mihály ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Minden természetértelmezés, legyen az tudományos, nem- tudományos vagy a tudománnyal ellentétes, a dolgok átfogó rendjének valamilyen intuitív koncepcióján alapszik. Egy ilyen átfogó rendszer ellentmondhat számos olyan ténynek, amely azok számára, akik nem hisznek benne, egyet jelent a rendszer cáfolatával.” POLÁNYI Mihály ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. J.D. BARROW: A fizika világképe A tudományos ismeretterjesztés gyakorlatilag a matematikai elképzelések újra kifejezése a mindennapi nyelv szavaival, valamint szemléletes hasonlatok hozzáértő használata az absztrakt fogalmak és összefüggéseik kifejezésére ismerős, nem matematikai természetű dolgokkal.

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Leonardo da Vinci ( ) Thomson B. Rumford ( ) 1798 Humphry Davy ( ) 1799 Sadi Carnot ( ) 1824 James P. Joule ( ) 1841 Robert Mayer ( ) 1842 H. Helmholtz ( ) 1847 W. Thomson ( ) 1851 „The Dynamical Equipment of Heat”

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. Emmy NOETHER ( ) 1918

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Semmilyen bizonyosság nem elegendő a csoda igazolására, csak ha a bizonyosság olyan fajta, hogy hamissága csodálatosabb lenne, mint a tény, amelyet megerősíteni igyekszik.” David HUME ( ) skót filozófus

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5.

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Az áltudomány nem azonosítható a tudományos tévedéssel. A tudomány tévedések sorozatán keresztül halad előre a hibák folyamatos kiküszöbölése útján. (…) Csak olyan hipotézisekkel hajlandó dolgozni, amelyeket megfigyelések útján ellenőrizni lehet. (…) Egy tudós természetesen zokon veheti, amikor a hipotézisét valaki megcáfolja, a hipotézisek folyamatos ellenőrzése mégis centrális jelentőségű a tudomány működése szempontjából.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Ha a kísérlet ellentmondásba kerül elméletünkkel, akkor az elmélet hibás. Ez az egyszerű állítás valamennyi tudomány kulcsa. Nem számít az, hogy milyen vonzó vagy szép volt maga a feltevés. Az sem számít, milyen okos volt az, aki ezt az ötletet fölvetette, vagy hogy mennyire neves személyiség – ha a kísérlet ellentmond neki, az elmélet rossz. És ez minden.” Richard P.FEYNMAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A tudomány hatékonyságának egyik legfontosabb forrása a beépített önkontroll. A tudomány nem ismer indiszkrét kérdéseket, sem megszentelt igazságokat – minden kérdés föltehető, akármilyen zavarba ejtő vagy tapasztalatilag nehezen ellenőrizhető is. Nincs tekintettel szellemességre, tekintélyre, szeretetreméltóságra.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!” (…) A vezetőknek éppúgy bizonyítaniuk kell az álláspontjukat, mint bárki másnak. Nagyon is érthető, hogy a kevésbé önkritikus, tökéletes bizonyossággal kecsegtető tanok számára a tudomány szuverenitása, (...) súlyos veszélyforrást jelent.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Minden kérdést a megengedett bizonytalanságok keretein belül kell megvitatni. De ez soha nem teszi abszolút bizonyossá az egyik vagy másik állítást. Mindenképpen helyet kell hagynunk a kételynek is, különben nincs haladás, nincs tanulás.” Richard P.FEYNMAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „Az átlagember azonban képtelen lesz különbséget tenni tudomány és áltudomány között, ha az iskolában csak a tudomány eredményeiről hall (akármilyen csodálatosak és hasznosak legyenek is azok), de nem ismertetik meg ugyanakkor a tudományos módszerrel, amelynek lényege a kritika.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5. „A zűrzavar és a csalás hatalmas óceánjában az igazság egy-egy szalmaszálának felismerése nagy figyelmet, odaadást és elszántságot igényel. De ha nem vagyunk készek rá, hogy ezeket a fárasztó gondolkodási műveleteket állandóan gyakoroljuk, nem leszünk eredményesek az előttünk álló komolyabb problémák megoldásában sem. Balek országgá válhatunk egy balek világban, ahol az első utunkba eső sarlatán zsákmányul ejt.” Carl SAGAN ( )

Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005, BME március 5.