Balogh Csaba MNB, Pénzügyi elemzések 2010. október 11. Pénzpiaci Konzultatív Fórum Választható tartalékráta, likviditási prognózis, HUFONIA Swap Index Balogh Csaba MNB, Pénzügyi elemzések 2010. október 11.

Témák A választható tartalékráta bevezetése növelheti a kötelező tartalékrendszer hatékonyságát A likviditási prognózis segíti a banki likviditáskezelést A HUFONIA Swap Index támogathatja a piac elindulását

1. A kötelező tartalékrendszer célja a bankok likviditáskezelésének támogatása A havi átlagolási mechanizmus segít a rövidtávú likviditási sokkok kezelésében, így mérsékli a rövid futamidejű bankközi hozamok alapkamattól történő eltérését. Piaci kamatozás szimmetrikus szankcióval: az MNB azonos hibának tekinti az alul- és a túltartalékolást: Alapkamatot fizet a teljesített kötelező tartalékra A túltartalékolás nem kamatozik => a veszteség az alapkamat Az alultartalékolás vesztesége szintén az alapkamattal egyenlő (büntető kamat)

2. A ráta 2008-as csökkentése válságkezelő lépés volt, de hosszabb távon likviditáskezelési súrlódást okozhatott Az MNB 2008-ig 5%-os tartalékrátát alkalmazott (<=> EKB 2%) aggregált szinten az euro-zónánál arányaiban nagyobb likviditási sokkok (váratlan rendszerszintű likviditásigényt vagy likviditásfelesleget okozó események, elsősorban KESZ-hatás). Egyedi szinten a hazai bankok két csoportba sorolhatók a számukra optimális tartalékráta tekintetében: a nagyobb mérlegfőösszegű, de relatíve kisebb likviditás-ingadozásoknak kitett bankoknak alacsonyabb ráta is elegendő. a mérlegfőösszeghez mérten nagyobb fizetési forgalmú bankok számára magasabb tartalékráta optimális, így tudnak magas átlagos tartalékegyenleget tartani a nagyobb likviditási sokkok kezeléséhez.

A rátacsökkentés hatására a bankok számlaállományának kisebb lett a mozgástere ( Tartalékteljesítés, 2008. IX. - 2009. II.)

Az egységesen alacsonyabb ráta gyengíthette a monetáris eszköztár működésének hatékonyságát Az elmúlt egy év tapasztalatai és a jegybanki hitelfelvételi adatok is igazolják, hogy a tartalékráta 2%-os értéke korlátozta a relatíve nagy fizetési forgalmú bankok váratlan likviditásszűkítő hatásokkal szembeni ellenálló képességét és így a bankközi piac működését. Váratlan likviditási igénynél az egynapos bankközi hozam felcsapódott a kamatfolyosó felső széléhez. Ez is hozzájárult, hogy a bankok túlzottan óvatos likviditáskezelésre rendezkedtek be (jelentős egynapos jegybanki betét felhalmozás), ami normál időszakban az alapkamat alatti bankközi kamatot okoz.

3. A választható tartalékráta bevezetése növelheti a kötelező tartalékrendszer hatékonyságát A likviditás-hiányos helyzet 2008 végétől fokozatosan megszűnt. Az alacsony tartalékráta miatti likviditáskezelési súrlódások enyhítésére kézenfekvő megoldásként fölvetődhetett volna az 5%-os egységes ráta visszaállítása, de sok banknak megfelelő a 2%-os érték (és likviditáskezelési, euro-harmonizációs visszalépés lett volna). Nem a tartalékráta mértéke volt problémás, hanem hogy a minden bankra egységesen vonatkozó tartalékráta túlságosan rugalmatlanná teszi a kötelező tartalékrendszert. Egyes bankoknak a kisebb, míg másoknak a magasabb ráta optimális likviditáskezelési szempontból. Ez legegyszerűbben úgy érhető el, ha bizonyos meghatározott keretek között minden bankra a saját mérlegfőösszegének és fizetési forgalmi jellemzőinek megfelelő tartalékráta vonatkozik.

Első alkalommal október 15-ig lehet jelezni az MNB-nek a ráta változtatási szándékot A 2010. novemberi tartalékteljesítési periódustól kezdődően minden magyar hitelintézet maga döntheti el, hogy 2%, 3%, 4% vagy 5%-os tartalékráta vonatkozzon-e rá, és választásukat félévente módosíthatják. (Tájékoztató az MNB honlapján) A féléves változtathatóság elősegíti, hogy stratégiai döntést hozzanak az intézmények, és a bankközi piac kiszámítható, stabil környezetben működhessen. Az MNB ezzel a módosítással a kötelező tartalékrendszerben eddig meglévő aszimmetriát kívánja kezelni, és biztosítani, hogy a tartalékrendszer minden hazai hitelintézet esetében megfelelő hatékonysággal támogassa a likviditáskezelést.

II. Az MNB 2010 szeptemberétől publikálja likviditási prognózisát Az MNB szeptember 14-től, heti frekvenciával egyhetes prognózist ad a bankrendszer forintlikviditására Indokok: A jegybank a bankszektorhoz képest több erőforrással és információval rendelkezik az autonóm likviditási tényezők várható alakulásának becsléséhez. A jegybanki egynapos eszközök múltbeli igénybevétele alapján a bankszektor kumulált előrejelzési hibáját becsléseink szerint az MNB prognózisa mintegy 40 százalékkal csökkentheti. De az MNB is csak jelentős bizonytalansággal tudja előrejelezni a likviditás alakulását, ezért 6 hónapos próbaidőszakra indította el a publikációt.

Cél a bankok likviditáskezelésének támogatása A prognózis a bankok likviditással kapcsolatos bizonytalanságát csökkenti: mérsékelheti a fokozott óvatosságot és az egynapos betét igénybevételét az alacsonyabb egynapos betét kisebb kamatveszteséget jelent az egynapos bankközi kamatok átlagban közelebb kerülhetnek az irányadó kamathoz, ami a kamattranszmisszió miatt lényeges A bankközi forintlikviditás szintjét három tényező befolyásolja: a kincstári forintszámla (KESZ) likviditási hatása (nehezen előrejelezhető) a forgalomban lévő készpénz mennyisége (jól előrejelezhető) a jegybanki műveletek likviditási hatása (jól előrejelezhető)

A likviditási prognózis főbb paraméterei Tartalma: egy hétre előretekintő átlagos likviditási szint változása. Az irányadó eszköz elhelyezésekkel optimális esetben hetente tudnak a banki szereplők a jegybanki likviditásról dönteni. A kéthetes kötvény elhelyezések között a likviditás bankközi újraelosztása az optimális. A prognózis időzítése: Keddenként 10 órakor publikáljuk a prognózist, amely a szereplők számára az MNB-kötvényállomány optimális szintjének elérésében nyújthat támpontot.

Az MNB likviditási prognózisa egy sematikus példán Keddenként a következő 5 munkanapra kiszámoljuk a likviditási szint várható változását. A keddi naphoz képest kumuláljuk a likviditás változását az egyhetes időhorizont minden egyes napjáig. A kumulált értékek átlaga azt adja meg, hogy keddhez képest milyen lesz a likviditás átlagos szintje a következő egy hétben. Példa a likviditási előrejelzéshez (milliárd forint):

A pontos prognózisnak megfelelő kéthetes kötvény vásárlás biztosítja a tartalékteljesítés változatlanságát

III. A HUFONIA és HUFONIA Swap Index bevezetése 2010. szeptember 1-től bevezettük a HUFONIA elnevezést: Hitelintézetek napi adatszolgáltatásából számított egynapos bankközi fedezetlen ügyletek forgalommal súlyozott átlagos kamata A módszertan a nemzetközi példák szerinti (EONIA, POLONIA) Publikálás: naponta 11:00, a Reutersen (HTBL) és az MNB honlapon HUFONIA megteremti a lehetőséget a forint OIS piac kialakulására A HUFONIA Swap Index bevezetésének előkészületei lezárultak A Forex Társaság véglegesítette a HUFONIA Swap Index szabályzatot, bid-ask jegyzések, 8 futamidőre: 1 héttől 12 hónapig. Publikálás: 11:30, a Reuters, BBG (HUFONIAINDEX) és a honlapon 12 bank jelezte árjegyzési szándékát, a jegyzési rendszer kiépítésre került, a tesztelés megtörtént (Reuters, MNB) A banki rendszerek üzletkötésre való felkészítése folyamatban van

Az OIS swapok alkalmazása, nemzetközi példák Az OIS ügyletek hazai elterjedése támogathatja a piaci szereplőket kamatkockázatuk hatékonyabb kezelésében és az éven belüli bankközi kamatok reális piaci szintjének megállapításában A régióban a PLN-re van aktív OIS piac napi 200-600 millió dollárnyi hazai forgalom (Londonról nincs info), a teljes lengyel IRS forgalom több mint 50%-a kizárólag bankközi (vállalati nincs), 60% belföld-belföld tranzakció átlagos ügyletméret 500 millió PLN elsősorban a bankközi forrásbevonás kamatkockázatának fedezésére és POLONIA kamat alakulására való spekulációra használják EONIA swap az eurozóna derivatív piacai között meghatározó szerepet tölt be

Az OIS piac az egyéb IRS és az FRA piacokkal megegyező forgalmú 12 hónapon belül likvid Direkt és brókeren keresztüli kerekedés Forrás: ECB MM Survey, 2010

Az OIS jegyzésekkel a bankközi piaci kockázatokat lehet mérni (LIBOR-OIS Spread)

Az EONIA reagált a bankok likviditáskezelésének változására

Köszönöm a figyelmet! baloghcs@mnb.hu