14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai Humán jelentőség -Mítoszok és vallások.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélerőművek elhelyezésének természetvédelmi problémái a Kisalföldön
Advertisements

A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Vadászat az EU tagállamaiban Budakeszi, Hungary National “Hunting” Directors meeting Dr. Yves LECOCQ FACE (az Európai Unió Vadászati és Természetmegőrzési.
9. A vonulás hormonális és neurotikus alapjai és a környezet módosító hatása  A szabályozó mechanizmus elméleti háttere Külső stimulusközponti idegrendszer.
2005. szeptember 28.. Történeti háttér Kiemelkedően magas menekültáradat Igény a menekülők szabályozott érkezése iránt.
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
Az evolúció régen és most
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
II. TERMÉSZETI ÉS TÁJI JELLEMZŐK
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Útépítési munkálatok természetvédelmi kérdései Lovászi Péter.
12. Vadászható madárfajaink vonulási jellegzetességei, vadászati módok
3. A madárvonulás jelensége és megjelenési formái
5. A vonulás időbeli és térbeli szerveződése  Időbeli szerveződés Mikor, meddig? Nappali és éjszakai vonulás Éjszakai fajok (lappantyú, baglyok)- éjjel.
MADÁRVONULÁS. A vonulás eredete, evolúciója, genetikai háttere és elterjedtsége a madárvilágban.  Föld - geofizikai ciklus- változó tényezők  Minden.
13. A vonulás költsége, veszélyei és a vadászati hasznosítás hatása Stabil környezeti feltételek között a vonulók költsége nem nagyobb, mint az áttelelőké,
A tatai Réti-8-as számú halastó természetes vízi élőhellyé történő rehabilitációja KEOP /
Függvénytranszformációk
Élőhely-változások a tiszai Körtvélyes-szigeten
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
Régióközi tudáshálózatok minőségének hatása a kutatási teljesítményre Sebestyén Tamás és Varga Attila.
MRTT Vándorgyűlés Szeged, Nyugat-Bácska magyar lakta településeinek gazdasági és társadalmi fejlesztési lehetőségei Diósi Viola, Regionális.
Az ESPON 2006 Program és annak jelentősége Magyarország szempontjából Illés Dóra november 26.
Az EU többéves pénzügyi kerete
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
Minerva projekt és digitalizálási tapasztalatok Moldován István OSZK MEK Osztály NDA Konferencia december 14.
Natura 2000 Okolicsányi Viktor. Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Legyen kevesebb autó, tisztább város, több zöld! – Ajánlások a Városi Környezet Stratégiához Hegyi Gyula Budapest, november 13. Fővárosi Közgyűlés.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Az uniós Magyarország új kelet- európai szomszédság-politikája és a Selyemút újjáélesztése Előadó: Németh János, a Külügyminisztérium szakmai tanácsadója.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
6. téma A környezettudomány a tudományok rendszerében
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme
Gyakorlati alkalmazás Biológiai felmérés és monitoring.
Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. 1 SWOT- analízis a programkidolgozásban Öcsi Béla témavezető Nemzetközi Bankárképző Központ.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Energia konferencia Székesfehérvár 2008 Dr. Tiborcz Péter Fejér Megyei Önkormányzat alelnök.
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
Nemzeti Parkok.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
A magyarországi és a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek helyzete és kilátásai a szervezettség tükrében Tagtoborzás az EVDSZ – nél, ágazati.
Nemzetközi folyamatok a globális vízgazdálkodás terén Baranyai Gábor Igazságügyi Minisztérium.
Az ivóvíz ellátás hatása a világ migrációs folyamataira
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
TAMOP /1 „CÉHÁLÓZAT KAPACITÁSFEJLESZTÉSE” Kézenfogva Alapítvány Projektnyitó Szakmai Nap
A magyar mezőgazdaság szerkezete
A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia.
1 Az EU kudarca: A hagyományos ketrecek betiltása Glattfelder Béla Európai parlamenti képviselő.
Fogyasztók diszkriminációja az EU-ban Bak Pál Európai Köz-és Magánjogi Tanszék
Az emberkereskedelem kérdései az áldozatok szempontjából Gál Eszter Európai Együttműködési Főosztály október 21. Belügyminisztérium.
B ă rbos Lőrinc, Fülöp Tihamér, Hegyeli Zsolt Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület VI. Madárvédelmi konferencia, , Budapest.
A Közösségi Alapítványokról Lekeny Hajnal Kárpátok Nemzetközi Alapítvány
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
A természetvédelem.
Ökoiskola- vetélkedő március
Helyzetjelentés a menekültkérdésről:
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
A regionális gazdasági integrációk
Előadás másolata:

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai Humán jelentőség -Mítoszok és vallások -Művészetek -Kutatás -Gazdaságvadászat, turizmus, légiközlekedés, mezőg. kár -Állategészségügy és higiénia

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai  Vonuló fajok védelme Áttelelő fajok megvédhetőek a költőterületen Vonuló fajok: 1. költőterület 2. vonulóhelyek 3. telelőterület(ek) Nemzetközi együttműködések, kulturális-, politikai – és gazdasági akadályok leküzdése Ezt felismerve a XX. sz. második felében nemzetközi egyezmények létrehozása és működtetése

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai  A vonuló fajok védelmét (is) szolgáló nemzetközi egyezmények  Ramsari Egyezmény (1971)– vizes élőhelyek hálózata  EU Madárvédelmi Irányelv (1979) – SPA hálózat – vadászati korlátozások  Berni Egyezmény (1982)- vadon élő növény és állatfajok és élőhelyeik védelme  Bonni Egyezmény (1983)- vonuló fajok védelme AEWA – Afrikai-Eurázsiai Vízivad Egyezmény -az ólomsörét betiltása természetes vizeken

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai A nemzetközi egyezmények jelentős lépést tesznek a védelem megalapozásához, de: 1. Önkéntes alapúak, egyes régiókban nincs csatlakozó ország 2. A nemzetközi koordináció nehézkes 3. Források, elsősorban Afrikában nem állnak kellő mértékben rendelkezésre Az EU természetvédelmi politikája a jelenlegi állapot konzerválása, nem pedig új élőhelyek teremtése (általános gazdaságpolitika…) Becslések: A következő 100 évben az EU fajok 50%-90%-a fog eltűnni

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai  A vonuló fajok jövőbeni kilátásai Globális felmelegedés (Európa) direkt hatásai a vonulásra 1. A vonulási aktivitás lerövidül 2. A vonulási távolságok csökkennek 3. A vonuló fajok később indulnak, korábban térnek vissza 4. A vonulási irányok és a telelőterületek megváltoznak Pl.: Barátposztáta- új telelő állomány a Brit szigeteken - enyhe tél és madáretetés - jobb túlélés, korábbi hormonális aktivitás és költéskezdés - jobb élőhelyek, sikeresebb költés pozitív szelekciós hatás

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai  Lehetséges vesztesek és győztesek 1. Áttelelők = győztesek - kisebb téli veszteségek - sikeresebb költés (jobb élőhely, korai kezdés) 2. Részlegesen vonulók- adaptáció, növekvő áttelelő állomány - az áttelelő egyedek sikeresebbek a pop-ban - a stratégia elterjed és a von. mintázat átalakul 3. Vonulók - Rövid és középtávú:áttelelőkké válnak vagy csökken a vonulási távolság

14. A madárvonulás természetvédelemi és humán jelentősége, a védelem eszközei és a vonuló fajok jövőbeni kilátásai - Hosszútávú vonulók: Lehetséges vesztesek Növekvő kompetíció a költőterületen Vonulási távolság csökken, az élőhelyek beszűkülnek (Afrika- Szahara D-i pereme kitolódik), nő a kompetíció Esetleg: a Mediterrán élőhelyek kiaknázatlanok képesek leszenek-ebeépíteni a gen. programba? Mit tehetünk?