Az egyes gazdasági állatfajok emésztési sajátosságai Monogasztrikus állatok

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Száj: aprítás keményítő bontás – ptialin - csak sertés, nyúl Nyelőcső

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Gyomor: sósavas pepszin pH:1-3 között fehérjék bontása elkezdődik (kismértékű szénhidrátbontás: sertés és ló = pH magasabb, bakteriális tevékenység ezekben a fajokban) Baromfi: a./ mirigyes gyomor: takarmány rövid ideig tartózkodik itt keveredik a HCl-as pepszinnel, DE proteolitikus hatás csak az epésbélben b./ zúzógyomor: izmos emésztőnedvet nem termel őrlés: kavics, gritt

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Vékonybél: Epésbél: ide ömlik a máj váladéka az epe a hasnyálmirigy váladéka: pankreász (amiláz, lipáz, tripszin, kimotripszin) Éhbél Csípőbél = táplálóanyagok lebontása és felszívódás Zsíremésztés: epe Lipáz: glicerin és zsírsavak Fehérje emésztés: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz enzimekkel →di- polipeptidek→ aminosavak Keményítő emésztése: amiláz glükóz molekulákra

A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése Utóbél: vakbél vastagbél Bakteriális nyersrostemésztés: illózsírsavakra (E,P,V) = energiaforrás (kivétel: baromfi) Legelő lúd = oldható sejttartalom hasznosítása Baktériumos fehérjebontás is: a keletkező aminosavak nem tudnak felszívódni, baktériumok használják fel

A sertések emésztésének sajátosságai Omnivora Emésztőcsatorna: rövid, passzázs gyors = koncentrált takarmányokat igényel. Anatómiai sajátosságok: Száj: gumós zápfogak sok ízlelőbimbó = íz alapján válogat (ízesítő és aromaanyagok használata) Kitűnő szaglás

II. Takarmányozás-élettani sajátosságok (sertés) Gyomor: együregű, összetett űrtartalma testtömeghez képest viszonylag nagy: (kifejlett 4.5-6 1) = falánkság gyakori: özofageális gyomorfekély (dercés tak.) → → =rostellátás! + stressz-szegény környezet Vékonybél Vakbél (viszonylag tág) Remese Végbél Máj: jól fejlett, 4 lebeny Hasnyálmirigy: nagy

II. Takarmányozás-élettani sajátosságok (sertés) Malac: gyomornyálkahártya enzim tevékenység fokozatosan Szopós malacban: - laktáz - lipáz aktivitás kielégítő - tripszin DE: kolosztrumban tripszininhibitor Gyomoremésztés: első 3-4 héten szabad HCl hiány (pH 1.5-2.5 helyett 3.5-4.5) → tejsav Pepszin aktivitás: jelentéktelen = tejfehérjét rennin emészti → korral aktivitása, csökken valamennyi emésztő enzim aktivitása csak a 6. héten mérhető 8. hétre eléri a felnőtt állatban mért értéket

II. Takarmányozás-élettani sajátosságok (sertés) A sertés szénhidrát emésztése szénhidrátok értékesülése függ: állat kora szénhidrát oldhatósága, mol. tömege 1. naptól fő energiaforrás: tejcukor később: keményítő→glükóz Nyersrost: emésztés remesében, vakbélben mikroorganizmusokkal kb. 40 %-ban emészti = energiaforrás Szerepe: egyéb táplálóanyagok kihasználását befolyásolja bélperisztaltika fenntartása ha kevés: bélsárpangás → MMA szindróma, MMA: metritis mastitis agalactia farokrágás, nyelőcsői gyomornyálkahártya – fekély szükséglet: hízósertés 5-6 %, malac 2-3 % Tenyészsertés: 7-8%

A sertés fehérjeemésztése fehérje: peptidláncok → aminos. malac: tripszin legaktívabb fehérje bontó immunfehérjék felszívódása: = kolosztrumot időben kifejlett sertés: gyomor: peptidikus hidrolízis vékonybél: legintenzívebb fehérje em. és N felszívódás Esszenciális aminosav igény Limitáló aminosavak: L, M, M+C Növendéksertés aminosav igénye (a lizin %-ában) Lizin 100 Fenilalanin+tirozin 100 Leucin 90 Valin 70 Metionin+cisztin 60 Izoleucin 60 Arginin 30 Hisztidin 30 Triptofán 16 Komplettálás: alaptakarmányok megválasztása Kristályos aminosav-készítményekkel

A sertés zsíremésztése Jól emészthető zsírra a sertés tak-ban szükség van. Malac: kiváló lipáz aktivitás kolosztrum: 1-3 óra 4,5 % zsír 36 óra 10 % zsír Kifejlett: Telítetlen zsírsavakat kb. 90 %-ban emészti telített zsírsavakat 80-40 %-ban depózsír nem exogén eredetű = zsírmentes diétán tartott is állatnak is van szalonnája Takarmányban: min. 3 % zsír spec. hatása alatt = esszenciális zsírsavak zsírdúsítás=gazdaságilag megdrágítja a termelést Esszenciális zsírsavak: linol-, linolénsav kukorica Depózsír és szalonna lágysága, ill. keménysége árpa, kukorica

A baromfi emésztési sajátosságai Rövid emésztőcső, Takarmány áthaladása gyors (6-12 óra) = koncentrált takarmányt igényel Takarmány felvétel: látás, tapintás (ízlelés, szaglás nem jelentős) Fejbél: csőr nyáltermelés nem jelentős amilázt NEM tartalmaz

Előbél: nyelőcső begy: tyúk, galamb, pulyka -puhítás, tárolás viziszárnyasok: nyelőcső tágulat Gyomor: a./ mirigyes gyomor: takarmány rövid ideig tartózkodik itt keveredik a HCl-as pepszinnel DE proteolitikus hatás csak az epésbélben b./ zúzógyomor: izmos emésztőnedvet nem termel őrlés: kavics, gritt

A baromfi emésztési sajátosságai Középbél: epésbél, éhbél, csípőbél epe: savas vegyhatású saját enzim: amiláz pankreász: tripszin, lipáz, amiláz Utóbél: vakbél, vastagbél, végbél, kloaka vakbél: rostemésztés helye (bakteriális) DE telítődése szakaszos: a takarmány 7-10 %-a jut csak ide elülső részén jelentős tápanyag felszívódás

A baromfi szénhidrát emésztése Szénhidrátok: legfontosabb energiaforrás Takarmányban: mono-, di-, poliszacharidok (N.m.k.a.) Legfontosabb: keményítő Felszívódása: α glükóz fruktóz α galaktóz Nyersrost: a baromfi nyersrost-emésztése rosszabb, mint az emlősöké Vakbélben: minimális cellulóz-emésztés van DE a takarmány 7-10 %-a jut ide! Zúzó: mechanikai rostfeltárás A nyersrost NEM energiaforrás számukra Szerepe: bélperisztaltika fenntartása Nyersrost szükséglet: tyúkfaj: 2-3 % Viziszárnyasok: 4-5 %

A baromfi szénhidrát emésztése Rosthiány: mirigyes-, zúzógyomor fala sorvad begytágulat, lógóbegy → takarmányfelvétel csökken → ballasztéhség → emésztési depresszió → tollcsipkedés, KANNIBALIZMUS

A baromfi fehérje emésztése Fehérje: lágy szervekben strukturális szerep 20-30 %-a a tollazatban Takarmányban felvett fehérje → di- és tripeptid → aminosavakra bomlik Felszívódás: vékonybélben L izomerek hatékonyabban felszívódnak B6 vitamin ellátottság javítja Vastagbél-vakbél: élénk baktériumos fehérjebontás szerepe: -negatív N mérleg esetén -nem megfelelő minőségű takarmány etetésekor Végproduktum: HÚGYSAV Fehérje anyagforgalom: hormonális szabályozás

A baromfi zsíremésztése Nyerszsír: energiahordozó -esszenciális zsírsavforrás -zsírban oldódó vitaminok felszívódása Gabonamagvak: csíraolaj = 50 % kukorica az abrakkeverékben biztosítja az esszenciális zsírsav-szükséglet fedezetét

A baromfi zsíremésztése Zsíremésztés: legjobb hatásfokú l./ Epetermelés jó → zsíremésztés kitűnő zsír: glicerin + zsírsavak felszívódás: vékonybél középső szakasza zsírképzés: májban 2./ közvetlen zsírbeépülés: bélből nyirokárammal közvetlenül a vérbe, testszövetekbe (halíz) szöveti zsír 2-3 hét alatt kicserélődik lipidforgalom: hormonális szabályozás

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: alapos rágás, 1 kg zab 10-20 perc =1000-1500 rágás (széna kétszer ennyi) szilárd tak. megragadása; (porérzékeny!) általa képzett cső  ivás nyelési mechanizmus elősegítése nyál napi 40l; igen kevés keményítőbontó enzimet tartalmaz (amiláz) szögellése akadályozza meg a hányást Anatómiai sajátosságok: Fejlett szájszervek erős metszőfogak nagyméretű szilárd örlőfogak rugalmas, mozgékony ajkak izmos, nagy nyelv fejlett ínyvitorla és garatizomzat - nagy nyálmirigyek különösen a fültő alatti nyálmirigyek működése intenzív, garatüreg: erősen táguló hátrafelé vastagodó izomrostok, melyek a nyelőcsőbe vezetnek - nyelőcső: összeszűkülő, merev, a gyomorba szájadzásának végső szakasza gyomorba torkollik

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: rendszerint csak a 2/3-ig telik meg; naponta többször ürül; lenyelt falat 20-50%-a időzik hosszabb ideig a gyomorban;gyomortart. nem keveredik maradéktalanul réteges – alapi rész 5pHbakteriumok életben maradnak – szénhidrátbontás (tejsav+illó zsírsavakra  vékony + vastagbélben felszívódik) pilorusi rész pepszin sósavas fehérjebontáshányásra képtelen (ok: cardia nehezen nyílik  pilorus)pilorus zárul: abrakolás előtt hideg víz; gyomornedvtermelés: 0,7 dl/óra  serkenti: búzakorpa, roppantott zab, kuk., s.répa  csökkenti: szemes zab, széna Anatómiai sajátosságok: gyomor: 12-18 l; (viszonylag kicsi)

A ló emésztési sajátosságai Anatómiai sajátosságok: vékonybél: űrtartalma 4x-se a gyomorénak; hossza 18-24 m; átmérője 3-4 cm Emésztési sajátosságok: gyors 2-4 órás ovább-haladási sebesség emésztőnedvei: 6-8 l hasnyál/nap 4-6 l epe; 100-120 l bélnedv Fehérje-emésztés: (karboxipolipeptidáz, aminopeptidáz, dipeptidáz) - egyszerű cukrok 70%-ban itt szívódnak fel (keményítőből,cukrok-ból) -maltáz, laktáz, invertáz- Ca, Mg, Na, K, legtöbb mikroelem és vitamin itt szívódik fel karotinok feltárása rossz (rövid idő)

A ló emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok: pankreasz: -amiláz, maltáz folyamatos epeterm. zsírszerű a.-ok emésztése  90 %-os tartalom továbbhaladása lelassul mikroflóra: 5-7x109/g szénhidrátokillózsírsavak keményítő, cellulóz17:5:1 ecet- propion-vajsav tak. fehérje + emésztőenzimek szabad aminosav + ammónia mikrobák  májkarmabidvesekiürül v. bekapcsolódik a fehérje szintézisbe  - K és B-vitaminok keletkezése és felszívódása Anatómiai sajátosságok: - pancreas, máj igen jól fejlett - epehólyag nincs! (az epét a máj termeli  epésbélbe jut) vakbél: kifli alak; 30l tág és szűk remese (tág r. 60l