Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2014. július 12. Ricardo.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Befektetett eszközök, tárgyi eszközök, forgóeszközök
Advertisements

5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
Rugalmas nyugdíjkorhatár tervezése
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia 5. előadás.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A TERMÉKÉLETCIKLUS-KONCEPCIÓ
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Előadás 31 Pénz vagy értékpapír? -- a háztartások pénzigénye Előnyök és hátrányok :  A pénznek nincs hozadéka - hátrány  Az értékpapírnak vannak költségei.
A gazdasági fejlettség mutatói
David Ricardo ( ).
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
Műszaki haladás közgazdasági szempontból Meyer Dietmar március 3.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Az infláció és az inflációs folyamatok
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 DátumTémakör szeptember.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Elmélettörténet Bevezetés.
Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.
Neoklasszikus szintézis
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon Növekedés erőforráskorlátokkal.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonya a közgazdaságtani irányzatokban Málovics György SZTE-GTK KGI Regionális Gazdaságfejlesztési.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
Közgazdasági elméletek története
Környezet-gazdaságtan Környezet és tudomány. Ember és környezete Környezet: természetes és mesterséges elemek A Húsvét-szigetek esete A környezet döntő.
Közgazdasági elméletek története
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.
Klasszikus angol politikai gazdaságtan
Elmélettörténet Monetarizmus.
Összehasonlító gazdaságtan
Nyugdíjkérdések közgazdász szemmel
Makroökonómia 1. ea..
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
Thomas Piketty Paris School of Economics
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
A gazdasági élet problémái
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
A termelési függvény.
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
Keynesiánus modell és neoklasszikus modell
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Monopolisztikus verseny, Oligopólium
A mátrai ligniterőmű fejlesztése
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Fizetési mérleg jelentés április
Kereseti egyenlőtlenségek
Előadás másolata:

Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo

Előzmények Az agrárprotekcionizmus kérdése → 1815 Értekezés az alacsony gabonaárnak a profitra gyakorolt hatásáról Malthusszal, Westtel és Thorrensszel egyidőben A kérdés és a politikai vita tárgya: Hogyan oszlik meg a nemzeti termék a bérek a profitok és a földjáradékok között?

A kérdésben a Nemzetek gazdagsága elégtelennek bizonyult A gabonaár emelkedésével a profit csökken A profit a tőkefelhalmozáson keresztül a gazdasági növekedés ütemét is meghatározza A profit Smithnél keresleti-kínálati viszonyok következménye (jövedelmező beruházási lehetőségek és tőkefelhalmozó megtakarítások)

→ π↓, ha a bérek gyorsabban ↑, mint az árak vagy a munka termelékenysége; illetve, ha a jövedelmező beruházási lehetőségek nem tartanak lépést a tőkefelhalmozás ütemével

Ricardo számára mindez nem kielégítő: 1. a XVIII. sz. végi és a XIX. sz. eleji nagy tőkefelhalmozás nem vezetett a kamatlábak csökkenéséhez (homályos a π és a járadék viszonya növekvő gazdaságban) 2. Az értékmérce (Deane, o.)

A ricardoi érték- és elosztáselmélet A föld, a munka és tőke relatív részesedése hogyan kapcsolódik össze a tőkefelhalmozással? Elméletének négy (nem feltétlenül eredeti) eleme: 1.Új földjáradék-elmélet 2.A csökkenő hozadék profitrátára gyakorolt hatásának feltevése 3.A létminimumon alapuló bérelmélet 4.Munkán alapuló értékmérő

A ricardoi érték- és elosztáselmélet A „határföld” irányadó az ár kérdésében → csak a jobb földeken lehet járadék; tehát a járadék nem értékmeghatározó tényező (im. 94. o., lábj.); ezáltal leegyszerűsítette az elméletet „földbirtokos-ellenesség”

Csökkenő hozadék és profitráta A növekedéssel az alacsonyabb termékenység miatt emelkednek a bérek, így a profit csökken Zérus profit jelenti a stacioner állapotot

A bérek létminimum-elmélete A létminimum definíciója (im., 95. o., 133. lábj.) A gazdasági automatizmusok a létminimum felé terelik a béreket → a bérek hosszú távon a kínálat által meghatározottak, függetlenek a munka keresletétől

Az érték munkamércéje A természetes és piaci ár elkülönítés finomítása (im., 96. o.) → az érték termelésiköltség-elmélete a javak hosszú távú csereértéke az előállításukra szükséges munkaráfordítással arányos ideértve az állótőkében megtestesült munkát is Álló- és forgótőke elkülönítése A profit a járadéktól megtisztított nemzeti jövedelemből a munka részesedésének levonása utáni maradék

A bérek növekedése nem gyakorol hatást az árakra, hanem a profitot csökkenti Ricardo reálkategóriákban gondolkodik Az aranyt tekintette változatlan értékmérőnek Az abszolút érték problémája

Kritika - Mill A profit az önmegtartóztatás jutalma (Senior, J.S. Mill) Mill: nettó profit mint a kockázatvállalás és kamat mint a várakozás jutalma Ricardo leegyszerűsített modelljének kiegészítés: méretgazdaságosság, társadalmi státus, föld alternatív hasznosítása stb.