Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató 2013. április 16.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Advertisements

Körzetközpontok és vonzáskörzetük viszonya, perspektívái a jogszabályi változások tükrében DR. KOVÁCS FERENC NYÍREGYHÁZA MJV POLGÁRMESTERE.
A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.
Foktő – Kalocsai repülőtér önkormányzati fejlesztése
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
A városok fejlődése és szerkezete
Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás ____________________________________________________________________________________________ A.
Az urbanizáció és városaink
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése
Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig
Urbanizáció a fejlődő országokban
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Település Településrendszer Településállomány. Nagyvárosok a magyar településrendszerben Készítette: Széplaki Dóra Debrecen, 2013.április 16.
TELEPÜLÉSHÁLÓZATUNK. A FALVAK ÉS A TANYÁK.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
KEZDÉS!!!!!!.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
FÖLDRÉSZEK.
A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO.
Körösszegapáti Körösszegapáti.
Bihartorda.
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Debrecen és vonzáskörzete
A Balaton földrajza.
Többcélú kistérségi társulások működési szabályai, zavarai
Készítette: Greges Dániel
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Baj Gabriella Jánossomorja − a jövőt építő kisváros.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai munkájának megismerése
MTA Regionális Kutatások Központja A szlovák–magyar határtérség – az összekapcsolódás útjai és nehézségei - szemelvények kutatásainkból - Dr. Hardi Tamás.
Fejlesztési Programiroda – Közutak V. Projektiroda
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
Dél-dunántúli Régió közlekedése Morandini Kristóf III éves földrajz-informatika tanár.
Közép-Magyarország településszerkezete
Debrecen vonzáskörzete
Debrecen vonzáskörzete
Infrastrukturális fejlesztési lehetőségek és között
Magyarkanizsa számokban  200 km-re Budapesttől és Belgrádtól egyaránt  Területe: 400 km 2  Lakossága: (2012.)  A község településeinek száma:
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Dunaújváros, mint interregionális térszervező központ
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: Vállalkozási környezet Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.
Debrecen elérhetősége – legfontosabb közúti kapcsolatai
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
Regionális gazdaságtan 7.
Készítette: Nagy-Kovács Beáta Míra 2356./18. tétel
Zemplénagárd.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Medgyesegyháza. Fekvése Békés-megye dél-keleti részén fekszik. Békéscsabától kb. 30 km-re. Itt található Medgyesegyháza!
A vidéki térségek helyzete Romániában Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
A Pécsi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
,, Minden közösségnek vannak elvégzendő feladatai... és mindenki szívében benne lakozik az ehhez szükséges erő." Marianne Williamson,, Minden közösségnek.
„Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében” (Oxenweg) Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke Debrecen, 2016.
A településhierarchia és a településhálózat
Korreláció, regresszió
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ és HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE
Körzetei és az övezetes mezőgazdasága
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Készítette: Koleszár Gábor
Előadás másolata:

Készítette: Szász Marianna 1.évf. geográfus hallgató április 16.

Azt a teret, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik, vonzáskörzetnek nevezzük. Sajátosságai:  vonzáskörzetek is hierarchiában léteznek  a centrumtól távolodva csökken a vonzás intenzitása A legnagyobb központok esetében ezek mindegyike – az agglomerációs övezet, hegemón vonzásöv, a domináns vonzásöv, az átmeneti övezet – megtalálható.

Hajdú- Bihar megye térszerkezete (ábra) Forrás: Süli-Zakar I A városkörnyék, amelynek keleti részén az agglomerálódás erősödése, nyugati részén együttélő városegyüttes (konurbáció) kialakulása figyelhető meg. A belvárostól kifelé haladva erősödő szuburbanizáció, ezt egy agglomerálódó zóna követ, s a városkörnyék külső sávját a bolygóvárosok gyűrűje alkotja.

Városi vonzáskörzetek, sajátos településegyüttesek Hajdú-Bihar megyében Forrás: Süli-Zakar I.(1994) 1.Önálló vonzáskörzetté alakuló településegyüttesek 2.Több irányú vonzást elszenvedő települések 3.Megyén kívüli vonzásközponthoz tartozó területek 4.Megyei vonzásközponthoz tartozó megyehatáron túli területek 5.Városok 6.Falusi kulcstelepülések 7.Községek 8.Vonzási alkörzetek

A BELSŐ AGGLOMERÁCIÓS GYŰRŰ DEBRECEN KÖRÜL A BOLYGÓVÁROSI TELEPÜLÉSGYŰRŰ DEBRECEN KÖRÜL Forrás: Süli-Zakar I. (1994)

Városi vonzáskörzetek Hajdú- Bihar megyében (ábra) Forrás: Süli-Zakar I. Hajdúböszörmény: Hajdú-Bihar megyében a 2. legnagyobb területű és népességű város. középszint ű városi intézményekkel viszonylag jól ellátott település Jól kiépített oktatási intézményhálózat kiskereskedelme is eléggé tagolt nincs számottevő városi vonzáskörzete. Hajdúnánás 1941 érte el egy elsődleges népességmaximumot mezőgazdaságból kiszoruló munkavállalóinak csak töredéke tudott helyben munkát találni. városi szolgáltatásai is viszonylag fejlettek. Hajdúnánáshoz gyengén vonzódik Hajdúdorog és Görbeháza. ellátó körzete jórészt a közigazgatási határig tart,

Hajdúszoboszló: népességfejlődése 1960 után gyorsult fel a város forgalmas nemzetközi közút és vasútvonal mellett fekszik középszintű városi szolgáltatásai Hajdúböszörményhez hasonlóak Hajdúszoboszló vonzáskörzete eléggé kialakulatlan. (Vonzáskörzetébe sorolható Hajdúszovát, s bizonyos mértékig még Nagyhegyes, Kaba és Ebes.) A kiépült – s megyei szinten igen színvonalas – szolgáltatóhálózatot a saját lakosságán kívül főleg a jelentős hazai és nemzetközi gyógy-turizmus élteti.

Berettyóújfalu: A két VH között az ideiglenesen megyeszékhellyé előléptetett a községi jogállás ellenére – kórház, vármegyeháza, és egyéb megyei hivatalok működtek. A térség adottságaira telepített élelmiszeripar, és olcsó s bőséges szabadmunkaerőre telepített fémtömegcikk ipar jelentős foglalkoztatást biztosított. A bihari kis-és középfalusi településkörzet legjelentősebb centruma, másrészt azzal, hogy városi szolgáltatásai sokoldalúak és fejlettek. Középfokú intézmények terén a város jelentősége Debrecen után következik.

Püspökladány: 1986-ban lett a megye hatodik városa kiváló helyzeti energiája van, itt találkoznak fontos nemzetközi vasúti és közúti vonalak közlekedési csomópont a századforduló táján gyorsan növekedett a népessége meghatározó maradt a mezőgazdasági termelés is, agrár jellegű település maradt. Közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei jelentős vonzást gyakorolnak évtizedek óta a Nagy- Sárrét településeire Püspökladány földrajzi fekvése – vonzáskörzetéhez képes – igencsak excentrikus, s ez rontja a városi szolgáltatások elérésének lehetőségét a vonzáskörzet keleti részén

A DEBRECENI TELEPÜLÉSEGYÜTTES FUNKCIONÁLIS KÉPE  A hajdúvárosok és a Hortobágy területén olyan városok találhatóak, melyek városi hatóköre lényegében csak közigazgatási határukig terjed  Debrecen kistérségi vonzásköre aszimmetrikus: jelentősen kiterjed keleti irányba, ÉK-re és déli irányba is, de Ny-felé – Ebes kivételével – alig lépi át a közigazgatási határt.  belső úgynevezett agglomerációs gyűrű: Nagyhegyes, Ebes, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Újléta, Vámospércs, Hajdúsámson, Bocskaikert  külső úgynevezett bolygóvárosi gyűrű: Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás, Nyíradony  Nem valószínű, hogy az agglomerációs településgyűrű a közeli jövőben érdemlegesen bővülne, inkább a jelenlegi kapcsolatok erősödésére lehet számítani.