Kalman-féle rendszer definíció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lineáris egyenletrendszerek
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Stabilitás vizsgálati módszerek
Készítette: Szinai Adrienn
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
3.3. Reverzibilis állapotváltozások(2)
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Műveletek logaritmussal
Kötelező alapkérdések
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Műveletek mátrixokkal
Matematika II. 2. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2012/2013. tanév Műszaki térinformatika ágazat őszi félév.
Illés Tibor – Hálózati folyamok
2012. április 26. Dülk Ivor - (I. évf. PhD hallgató)
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Térbeli niche szegregáció kétfoltos környezetben
Térbeli infinitezimális izometriák
Operációkutatás szeptember 18 –október 2.
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Főkomponensanalízis Többváltozós elemzések esetében gyakran jelent problémát a vizsgált változók korreláltsága. A főkomponenselemzés segítségével a változók.
1.) Egy lineáris, kauzális, invariáns DI rendszer
Operációkutatás Kalmár János, Hiperbolikus és kvadratikus programozás.
OPERÁCIÓKUTATÁS Kalmár János, 2011 Tartalom Több lineáris célfüggvényes LP Tiszta egészértékű LP.
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
Radványi Mihály Gergely Sándor Alpár Antal 2006
Operátorok a Quantummechanikában
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Differenciál számítás
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA I.
Lineáris programozás Definíció: Olyan matematikai programozási feladatot nevezünk lineáris programozási feladatnak, amelyekben az L halmazt meghatározó.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Lineáris algebra.
Koordináta-geometria
Az abszolút értékes függvények ábrázolása
Másodfokú egyenletek megoldása
Kétismeretlenes elsőfokú (lineáris) egyenletrendszerek
Lineáris programozás.
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
VÉGES AUTOMATA ALAPÚ TERVEZÉSI MODELL
Alapsokaság (populáció)
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
egyszerűsített szemlélet
Rendszerek stabilitása
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Lineáris algebra.
1 Vektorok, mátrixok.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Nagy Szilvia 13. Konvolúciós kódolás
előadások, konzultációk
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Valószínűségszámítás II.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Az egyhurkos szabályozási kör kompenzálása
MI 2003/8 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
Integrálszámítás.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Kockázat és megbízhatóság
Lineáris egyenletrendszerek
Előadás másolata:

Kalman-féle rendszer definíció  = (T, X, U, Y, , , , ) ahol T – az időhalmaz X – a lehetséges belső állapotok halmaza U – a lehetséges bemeneti értékek halmaza Y – a lehetséges kimeneti értékek halmaza  - a lehetséges bemenet időfüggvények halmaza  - a lehetséges kimenet időfüggvények halmaza  - az állapotátmeneti függvény  - a kiolvasó függvény

Állapottér modell Lineáris, időinvariáns, folytonos idejű állapottér modell: ahol x – a belső állapotok vektora u – a bemeneti vektor y – a kimeneti vektor A – az állapotátmeneti mátrix B – a bemeneti mátrix C – a kimeneti mátrix D – a segédmátrix

Állapottér modell (folyt.) SISO MIMO dim(x) n n dim(u) 1 p dim(y) 1 r dim(A) nn nn dim(B) n1 np dim(C) 1n rn dim(D) 11 rp

Állapottér modell (folyt.) az állapottér modell blokkdiagramja

Állapottér modell - példa ahol A1, A2 – az 1. ill. 2. tartály alapterülete h1, h2 – az 1. ill. 2. tartálybeli szintmagasság Kv1, Kv2– a szelep ellenállási tényezők Fi, F1, Fo – belépő, átfolyó, kilépő vízáram

Állapottér modell - példa a leíró egyenletek: tartálybeli belépő kilépő mennyiség = áram - áram megváltozása 1. tartály 2. tartály

Állapottér modell - példa legyen a két állapotváltozó h1 és h2  x vektor elemei a bemenő változó Fi  u (egy bemenet) a kimenő változó F1  y (egy kimenet) az egyenletek átalakítása után:

Állapottér modell - példa ebből az állapottér modell: x = A  x + B  u x = C  x + D  u

Állapottér modell - megoldhatóság induljunk ki a rendszeregyenletből: Laplace-transzformálva x0 kezdeti feltételek mellett: átrendezve

Állapottér modell - megoldhatóság az (sI-A)-1 értelmezése: inverz Laplace-transzformálva: ahol eAt a mátrixexponenciális és t  0.

Állapottér modell - megoldhatóság inverz Laplace-transzformálva egyenletet: a kimeneti egyenlet:

Állapottér modell - megoldhatóság a megoldás értelmezése: pillanatnyi kiindulási bemeneti állapot = állapottól + változótól függő tag függő tag ha a bemeneti változó 0, akkor az első tag írja le a kezdő állapottól való függést eA(t-t0) = (t – t0) állapotátmeneti mátrix (nn-es mátrix) ha a kezdőállapot nulla, akkor a második tag írja le a bemenettől való függést: kényszerfüggvény

Állapottér modell – I/O modell kapcsolata induljunk ki az állapottér modellből: Laplace-tarnszformáljuk mindkét egyenletet zérus kezdeti feltétel mellett és fejezzük ki az első egyenletből X(s)-t: helyettesítsünk be a második egyenletben X(s) helyére:

Állapottér modell – I/O modell kapcsolata innen ez pedig nem más, mint az átviteli függvény: azaz egy rendszer I/O modellje és állapottér modellje között az átviteli függvény teremti meg a kapcsolatot

Állapottér modell – megfigyelhetőség Működés közben mérhető paraméterek a bemenetek u(t) és a kimenetek y(t). A modellhez viszont kellenek az állapotváltozók: Az így megadott rendszert akkor nevezzük teljesen megfigyelhetőnek, ha tetszőleges t0 időponthoz tartozó x(t0) kezdőállapothoz és u(t) = 0 bementhez létezik olyan t1> t0 időpont, hogy y(t) | t (t0, t1] kimenet ismerete elegendő x(t0) kezdőállapot megadásához.

Állapottér modell – megfigyelhetőség A megfigyelhetőség teljesüléséhez az kell, hogy a egyenletből x(t0) kiszámítható legyen. Ehhez viszont CeA(t1-t0) mátrix sorainak kell a vizsgált időközben lineárisan függetlennek lenniük.

Állapottér modell – megfigyelhetőség Kalman-féle rangfeltétel: A szokásos módon megadott állapottér modellel leírt rendszer akkor és csak akkor megfigyelhető, ha az állapottér modell együtthatóiból képzett megfigyelhetőségi mátrix teljes rangú: és r(On-1) = n

Állapottér modell – irányíthatóság A szabályozási feladatok célja, hogy a rendszer előírt állapotba kerüljön. Ez az állapottér modelleknél azt jelenti, hogy az állapotváltozó vektor elemei vegyenek fel egy meghatározott értéket egy adott időpontban. Azaz az irányíthatóság esetében azt vizsgáljuk, hogy az modell állapotváltozóit adott induló állapotból kiindulva a bemenet megfelelő megválasztásával át lehet-e vinni egy előre megadott végállapotba.

Állapottér modell – irányíthatóság Def.: Állapotirányíthatóság A modellel leírt rendszert egy adott (t0,t1] teljesen állapotirányíthatónak nevezzük, ha tetszőleges x(t0) kezdőállapothoz és tetszőleges x(t1) végállapothoz létezik olyan u(t) bemenő jel, ami a rendszert a kezdőállapotból a végállapotba átviszi.

Állapottér modell – irányíthatóság Az állapotirányíthatóság teljesüléséhez az kell, hogy az összefüggés alapján u(t) meghatározható legyen, ehhez viszont az eA(t1-t0) B mátrixsorainak lineáris függetlenségét kellene vizsgálni. Ez nyilvánvalóan nehézkes feladat, ezért helyette Kalman-féle rangfeltételt alkalmazzuk.

Állapottér modell – irányíthatóság Tétel: Kalman-féle rangfeltétel A szokásos módon megadott állapottér modellel leírt rendszer akkor és csak akkor állapotirányítható, ha az állapottér modell együtthatóiból képzett irányíthatósági mátrix teljes rangú: és r(Cn-1) = n

Állapottér modell – irányíthatóság Megj.: Létezik ún. kimenet-irányíthatóság is, amikor y(t1) vagyis a kimenet értékeire írunk elő követelményeket. egy kimenetű rendszereknél triviálisan teljesül szóhasználat: irányíthatóság  állapotirányíthatóság megfigyelhetőség és az irányíthatóság együttes teljesülése nagyon fontos, illetve kapcsolatba hozható más állapottér tulajdonságokkal.

Állapottér modell – tulajdonságok állapottér modell megfigyelhető és irányítható az átviteli függvény tovább nem egyszerűsíthető az állapotváltozók száma minimális

Állapottér modell – tulajdonságok Az átviteli függvény tovább nem egyszerűsíthető: nincs olyan pólus, ami megegyezne egy zérushellyel. Állapotváltozók száma minimális: ha kevesebb állapotváltozóval írjuk le a rendszert, akkor nem ugyanazt a rendszert kapjuk (nem egyeznek meg az átviteli függvények).

Állapottér modell – tulajdonságok Megj.: Az állapottér modell nem egyértelmű, definiálhatók ún. hasonlósági transzformációk, melyekkel a rendszer áttranszformálható másik alakra, de az átviteli függvény nem változik!

Állapottér modell – stabilitás Stabilitás fogalmak Tekintsük a állapottér modellt. BIBO stabilitás Korlátos bemenetre korlátos kimenet – külső stabilitás Belső stabilitás a modell – adott együttható mátrixokkal leírt rendszer stabilitása

Állapottér modell – stabilitás Def.: Belső stabilitás Legyen adott az alábbi modell azaz legyen a bemenet zérus, a kezdőfeltételek pedig nullától különbözőek. Akkor nevezzük ezt a modellt belső stabilitásúnak, ha az x(t) megoldás kielégíti az alábbi feltételt:

Állapottér modell – stabilitás Def.: Stabilitási mátrix Egy ARnn mátrixot stabilitási mátrixnak nevezünk, ha valamennyi saját értéke negatív valós vagy negatív valós részű komplex szám: Re{i(A)}<0, i esetén Megj.: A sajátérték fogalma Egy ARnn mátrix sajátértékei a | I - A | = 0 egyenlet i gyökei. Az nn-es mátrixnak n db sajátértéke van.

Állapottér modell – stabilitás Tétel: Egy adott állapottér modell akkor és csak akkor belső stabilitású, ha az A mátrix stabilitási mátrix. Tétel: A belső stabilitás magában foglalja a BIBO stabilitást. (Ha egy modell belső stabilitású, akkor BIBO stabil is, de fordítva nem igaz.)

Állapottér modell – stabilitás Stabilitásvizsgálati módszerek: Stabilitási mátrix definíciója alapján: A mátrix sajátértékeinek meghatározásával (csak max. három állapotváltozós rendszerek esetében). Ljapunov kritérium

Diszkrét állapottér modell Diszkrét idejű állapottér modell az időtartományban kitüntetett időpontok adottak a változók értékei csak ezekben a mintavételi időpontokban ismertek az állapottér modell első egyenlete differenciálegyenlet helyett differenciaegyenlet lesz a diszkrét idejű modell a folytonos idejű modellből származtatható a származtatásnál feltételezzük, hogy a bemenő jel(ek) egy nulladrendű tartón keresztül jut(nak) a rendszerbe

Diszkrét állapottér modell A lineáris, időinvariáns, diszkrét idejű állapottér modell: ahol A, B a folytonos idejű modell együttható mátrixai, T a mintavételi idő

Diszkrét állapottér modell - megoldás Legyen x(0) a kezdőállapot és nulladrendű tartó a bemenő jelen, ekkor

Diszkrét állapottér modell – diszkét átviteli fv. Diszkrét idejű pulzus válasz függvény h(k) : Induljunk ki a diszkrét állapottér modell előbb levezett megoldásából és helyettesítsük be a kimeneti egyenletbe: ebből látható, hogy

Diszkrét állapottér modell – diszkét átviteli fv. A diszkrét idejű átviteli függvény a diszkrét idejű pulzus válasz függvény z-transzformáltja lesz: illetve

Diszkrét állapottér modell - megfigyelhetőség Def.: Megfigyelhetőség Egy szokásos módon megadott diszkrét idejű állapottér modellt megfigyelhetőnek nevezzük, ha véges k számú mintavételezési időponthoz tartozó bemenet-kimenet párok ismerete elégséges a kezdőállapot megadásához:

Diszkrét állapottér modell - megfigyelhetőség Kalman-féle rangfeltétel: A szokásos módon megadott diszkrét idejű állapottér modellel leírt rendszer akkor és csak akkor megfigyelhető, ha az állapottér modell együtthatóiból képzett megfigyelhetőségi mátrix teljes rangú: és r(WO) = n

Diszkrét állapottér modell - irányíthatóság Diszkrét idejű rendszereknél megkülönböztetjük a irányíthatóságot elérhetőséget Az elérhetőség az erősebb fogalom: az a modell, amely elérhető az irányítható is, de az irányítható modell nem biztos, hogy elérhető is.

Diszkrét állapottér modell - irányíthatóság Def.: Irányíthatóság Egy szokásos módon megadott diszkrét idejű állapottér modellt irányíthatónak nevezünk, ha tetszőleges x(0) kezdőállapothoz létezik olyan u(j) bemenőjel sorozat, hogy a rendszer a zérus állapotba x(k)=0 átvihető.

Diszkrét állapottér modell - elérhetőség Def.: Elérhetőség Egy szokásos módon megadott diszkrét idejű állapottér modellt elérhetőnek nevezünk, ha tetszőleges x(0) kezdőállapothoz létezik olyan u(j) bemenőjel sorozat, hogy a rendszer a tetszőleges végállapotba x(k) átvihető.

Diszkrét állapottér modell - elérhetőség Kalman-féle rangfeltétel az elérhetőségre: A szokásos módon megadott diszkrét idejű állapottér modellel leírt rendszer akkor és csak akkor elérhető, ha az állapottér modell együtthatóiból képzett elérhetőségi mátrix teljes rangú: és r(WC) = n

Diszkrét állapottér modell - stabilitás folytonos esethez hasonlóan értelmezhetjük itt is a a külső (BIBO) és a belső (nulla bementi) stabilitást kiindulási modell itt is a diszkrét idejű, lineáris, időinvariáns állapottér modell.

Diszkrét állapottér modell - stabilitás Def.: Belső stabilitás Tekintsük a x(k +1) = x(k) x(0)  0 azaz legyen a bemenet zérus, a kezdőfeltételek pedig nullától különbözőek. Akkor nevezzük ezt a modellt belső stabilitásúnak, ha az x(k) megoldás kielégíti az alábbi feltételt:

Diszkrét állapottér modell - stabilitás Tétel: Egy diszkrét idejű állapottér modell akkor és csak akkor belső stabilitású, ha a  mátrix saját értékei az egység sugarú körön belül vannak: i() < 1