Becker Pál - Turner Anna – Varsányi Judit - Virág Miklós Értékalapú stratégiák A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje könyvének rövid áttekintése Készítette: Riffer Orsolya
A könyv célja: a hagyományos pénzügyi mutatószámokon alapuló teljesítménymérés összehasonlítása az értékközpontú mutatószámokon alapuló mérési rendszerekkel az egyes megközelítések előnyeinek és hátrányainak bemutatása
A cégek gazdasági, pénzügyi teljesítőképességének jelzői a pénzügyi viszonyszámok, amelyek több nézőpont szerint csoportosíthatóak. Bordáné Rabóczki M. Mutatók a vezetés hatékonyságának megítéléséhez Eszközmegtérülés Árbevétel-arányos eredmény Eszközforgás Egy részvényre jutó nettó eredmény Stb. Mutatók a pénzügyi teljesítmény megítéléséhez Likviditási ráták Működő tőke forgása Tőkearány-mutatók Erich A. Helfert Pénzügyi mutatók az érdekcsoportok igényeinek megfelelően Tulajdonosok Vagyonhozadék Osztalékarányok Stb. Cégvezetés Profitráták Fedezeti hányadok Hitelezők Likviditási ráták Adósságmutatók
A mutatószámok legáltalánosabb csoportosítása Jövedelmezőségi mutatók Árbevétel-arányos eredmény Eszközjövedelmezőség Vagyonarányos eredmény Forgássebesség-mutatók Tárgyi eszközök forgási sebessége Készletek forgási sebessége Vevőállomány forgási sebessége Likviditási mutatók Likviditási arány Likviditási gyorsráta Dinamikus likviditási mutatók A piaci értékelés mutatói Részvényenkénti hozam és osztalék Árfolyam/eredmény mutató Stb. Adósságmutatók Idegen tőke és összes eszközök aránya Kamatfedezettség Tőketörlesztési fedezet Stb.
A hagyományos pénzügyi teljesítménymérés kritikája Utólagosan képzett pénzügyi mutatókról van szó, ezért korlátozott a lehetőség a korrekcióra A pénzügyi mutatók inkább visszaigazolásra szolgálnak, mintsem döntéstámogatásra Jellemző a stratégiai szemlélet hiánya, nem kapcsolódnak a vállalati stratégiához Túlsúlyban vannak a pénzügyi mutatók a nem pénzügyi információkkal szemben A hagyományos pénzügyi kimutatások elkészítése sok ráfordítást igényel, miközben relatív hasznosságuk csekély Az előre meghatározott mutatók rugalmatlanok, számadataikból nehéz következtetni a jövő eseményeire
A vállalati érték meghatározása „A vállalati értéket a cég jövőbeli pénzáramlásainak a kockázatot is figyelembe vevő tőkeköltséggel történő diszkontálásával határozhatjuk meg.” A vállalati érték meghatározásának módszerei folyamatos működés esetén Szorzószámos értékelő módszerek Nyereség- és forgalomarányos mutatók Cash flow - arányos mutatók Opcióárazási modellek Diszkontált jövőbeli hozamok Diszkontált cash flow Diszkontált EVA
A tulajdonosi értéket növelő módszerek rendszerezése
Az értékteremtés mutatószámai CFROI-mutató (a befektetett tőke készpénzes megtérülése) Előnyei: Cash flow-alapon képezhető, ezért nem kötődik a számviteli eredményhez A befektetett eszközök közül csak azokat veszi figyelembe, amelyek a működéshez szükségesek Az inflációt is kezeli, ezért időben összehasonlíthatóak a mutató egyes értékei Nincs hatással a mutatóra a leírási kulcs megválasztása sem ROIC-mutató (a befektetett tőke megtérülése) A vállalat normál tevékenységével elért hozamot mutatja, függetlenül attól, hogy milyen módon finanszírozzák a céget Összehasonlítható a vállalat tőkeköltségével
Az értékteremtés mutatószámai 2 EVA-mutató (gazdasági hozzáadott érték) „A tulajdonosokat az a többlethozam érdekli, amely felette van egy adott szisztematikus kockázattal működő vállalattól általánosan elvárható hozamnak.” Lényege, hogy egy befektetés csak akkor teremt értéket a tulajdonosok számára, ha annak hozama magasabb, mint a befektetett tőke költsége Kiszámításának módja: EVA=NOPLAT-Befektetett tőke költsége ahol a NOPLAT a számított adóval korrigált nettó működési eredmény Előnyei: Kiküszöböli a hagyományos mérőszámoknak és a ROIC-mutatónak azt a hiányosságát, hogy nem kezelik a tőkeköltséget A számviteli torzító hatások jelentős részét is képes kezelni Kimunkált használati és ösztönzési rendszert építettek ki a mutató alapján
Kiknek ajánlott az EVA-mutató? Tőzsdei kutatás alapján tehát az EVA-mutató hosszú távon azoknak a cégeknek ajánlható teljesítmény-mérőként, amelyek részvényei nem forognak a tőzsdén, és amelyek nem kapnak folyamatos visszajelzést arról, hogy jó irányban haladnak-e.
Köszönöm a figyelmet!