DEMOKRÁCIA ÉRTELMEZÉSEK

DIKTATÚRÁK ÉS DEMOKRÁCIÁK Diktatúrák (a XX.sz.2 felétől vált általános fogalommá) Korábban: zsarnokság, despotizmus, abszolutizmus, majd totalitárius, autoritárius rendszerek

DIKTATÚRÁK ÉS DEMOKRÁCIÁK Demokráciák (XIX. Századtól általános) Előtte: „a köztársasági kormányzati forma egyik fajtája” a nép bevonásával történő kormányzás

A diktatúra és demokrácia fogalomhasználata a politológiában Görög antikvitás az i.e. 6.sz.-ban a Türannisz, (Peiszisztrátosz, 560-527) Illegitim hatalom De: nincs pejoratív jelentése, ha jól kormányoz

Fogalomtörténet Platon, Arisztotelész, Xenophon: nem az a lényeg, hány ember kezében van a hatalom, hanem az erkölcsi tulajdonságok . A türannisz: átmeneti kormányzati forma, megteremti a demokrácia előfeltételeit

Fogalomtörténet Demokrácia (i.e 508-tól) „Népuralom”: a polgárok többsége részt vesz a politikai döntésekben A részvétel lehet: a/ közvetlen (népgyűlés, népszavazás) b/ közvetett (képviseleti rendszer)

Fogalomtörténet A demokrácia 3 feltétele: politikai részvétel a választás lehetősége (akkor 1 évre szólt) tájékoztatás (kommunikáció)

Fogalomtörténet Platon A demokrácia a csőcselék hatalma, nem szabadság, hanem szabadosság Arisztotelész A szegények uralma, akik azt a meggazdagodásukra használják A legjobb kormányzati forma a politeia (különböző kormányzati formák jó ötvözete) Ányzati formák

Fogalomtörténet Róma A diktatúra legitim intézmény (dictator, rendkívüli helyzet esetén) Sullától már a hatalom megtartásának egyik legfontosabb eszköze (Caesar, Octavianus)

Fogalomtörténet A diktatúra fogalmának alakulása középkor: abszolutizmus Majd: kommiszár (utasítás alapján eljáró) Később általánosító jelentések: pl. proletárdiktatúra, bürokrácia diktatúrája, stb

Fogalomtörténet A francia meghatározás: a politikai hatalommal visszaélés Despotizmus A XX.sz.-i „modern zsarnokság” különbözősége: elméleti alapon áll forradalmi jellegű az állam döntő szerepe

Fogalomtörténet I. A modern totális diktatúrák megjelenési formái: kommunizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus (nácizmus) II. Nem totális diktatúrák Autoritárius rendszerek III. Ma a „multik”?

Demokrácia felfogás a középkortól Aquinoi Szent Tamás a szegények elnyomják a gazdagabbakat, a lakosság gyakorol zsarnoki hatalmat Angol polgári forradalom, a levellerek: „demokrácia” fogalmat nem használják a pejorativitása miatt Jogegyenlőség, jó kormányzás

Demokrácia felfogások Az 1789-es francia forradalom Jakobinus diktatúra=a demokrácia terror, a javak önkényes szétosztása USA a 19. század 2. felétől:népi kormányzás, önigazgatás Anglia: a sajátos alkotmányos monarchia

A demokrácia elméleti megközelítései I.A klasszikus értelmezés (17-18.sz). Normatív értelmezések (demokrácia fogalmát elvont értékekhez kötik) I/1. Individualista értelmezés (Locke, Jefferson, Mill) Legfőbb érték az egyén szabadsága és jóléte. Egyéni szabadságjogok.

A domokrácia elmélei megközelítései I/2 Kollektivista értelmezés (Rousseau, Lincoln) Fontos a társadalom jóléte, a közérdek, közakarat, közjavakból való egyenlő részesedés. Legfőbb érték: az egyenlőség I/3. Montesquieu a hatalmi ágak szétválasztásáról

A demokrácia elméleti megközelítései Individualista és kollektív felfogások közös pontjai: népuralom, önigazgatás saját értékeiket elvontnak, eszményinek tartják, amely felé csak törekedni lehet A klasszikus felfogások a XX.sz. elejéig fennmaradnak

A demokrácia elméleti megközelítései II. A Klasszikus értelmezések elitista kritikái (Mosca, Pareto, Michels) Feloldhatatlan ellentmondások: - szabadság és egyenlőség összeegyeztethetetlen - közjóra törekvés: nincs olyan, ami mindenkinek hasznos (misztikus)

A demokrácia elméleti megközelítései - önigazgatás, a kormányzás v.kinek v.ki feletti hatalma - aktív, racionális állampolgár?(az embereknek ösztönös cselekedeteik is vannak – Freud)

A demokrácia elméleti megközelítései III. A neoklasszikus értelmezések - a szabadság és egyenlőség vallásos jellegű kategória (Hallawell) - a demokrácia „életmód”, az emberek morális egyenlőség-felfogása. Gyakorlatban: a demokrácia önkormányzat, népkormányzat (Rennock)

A demokrácia elméleti megközelítései IV. Az empírikus demokrácia értelmezés A politikai viszonyokat nem idealizálni kell, hanem megmagyarázni, így el lehet jutni a demokrácia lényegéhez Proceduális definíciók alkalmazása A demokrácia módszer (bizonyos intézmények meglétéhez eljárásokhoz kötik)

A demokrácia elméleti megközelítései Empírikus megoldások 1. Felelős és reakcióképes kormányzat és életképes ellenzék 2. demokrácia= demokratikus módszer, a döntési jog megszerzése a szavazatok elnyerésének versenye (Schumpeter)

A demokrácia elméleti megközelítései 3. Demokrácia=alkotmányosság A hatalom korlátozásának biztosítéka a jogok és az ellenőrző intézményi mechanizmus működése (Hayek) 4. Demokrácia= ellenőrzött hatalom (Dahl)

A demokrácia elméleti megközelítései 5. Populista megközelítés Demokrácia=népuralom, többségi uralom, politikai egyenlőség (Jefferson-Jackson)

R. Dahl Demokrácia helyett: Poliarchia Sok központú uralomszerkezet Azokat a demokráciákat kell vizsgálni, ahol a leghosszabb ideig, a legtöbb ember számára, a legjobb létfeltételeket biztosították (Anglia, USA, Svájc, Hollandia, stb.)

Dahl A demokrácia proceduális feltételei: szervezkedési, egyesülési, gyülekezési jog 2. szavazati jog, választójog, részvétel biztosítása 3. Kifejezés szabadsága, szólásszabadság 4. Információ szabad áramlása, sajtószabadság

Dahl 5. Választhatóság időközönként és rotáció 6. Vezetés joga a szavazatokért, kampányolás 7. szabad, tiszta választások 8. A politikai-állami intézményekben a politizálás függ a szavazástól és tömegtámogatástól

Demokrácia felfogások Demokrácia= viták általi kormányzás, szocializált konfliktusok (Lindsay, Berker)) Feltétele: versengő csoportok, elismert és tiszteletben tartott ellenzék, nyilvánosság

J. Schumpeter A politikai demokrácia= az állampolgárok beleegyezésén és felhatalmazásán nyugvó képviseleti intézményeken keresztül érvényesülő kormányzati rendszer „versengő demokrácia”

A. Lijphart A demokrácia szubsztantív (tartalmi) feltételei: Gazdasági növekedés, GDP, GNP Inflációs ráta Munkanélküliség Jövedelem-megosztás Szegénység Korrupció mértéke

A. Lijphart Kisebbségi érdekek védelme (nemi, faji, etnikai, vallási, stb) Női képviselet Családpolitika Közéletben való részvételi aktivitás A hatalom stabilitásának mutatói(tüntetések, sztrájkok, merényletek, stb) A közbiztonság helyzete