EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MINTAPROJEKTEK A klímaváltozás A légkör összetevői, hőtágulás, atomenergia Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
A KLÍMAVÁLTOZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI tudományos konferencia A VAHAVA JELENTÉS FONTOSABB JAVASLATAI Láng István – Csete László – Jolánkai Márton Budapest,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A potenciális és tényleges párolgás meghatározása
Magyarország éghajlata
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Csapadék területi átlagának meghatározása
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Földméréstan és vízgazdálkodás
Évszakok a kertben 5. osztály.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
„Az éghajlatváltozás és a magyar gazdaság. Környezettudatos beruházás politika. A rendelkezésre álló hazai illetve EU források.” Klíma Klub, Budapest,
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 5.3. Predikciós módszerek szenzorjelek alapján BelAmI_H.
Síkvidéki domborzatelemzés alkalmazhatóságának vizsgálata a belvíz előfordulás gyakoriságának értékelésében Tóth Károly, Tamás János, Bíró Tibor DE ATC.
MÁJUSI IDÓJÁRÁS 2013-BAN ÉN ÍGY KÉSZÍTETTEM EL. KEZDETBEN  Kiválasztottam a témát, ami az időjárásjelentés lett  A hónapot is kiválasztottam ami a május.
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Trópusi sivatagok.
Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi.
Annex II: Examples of the national drought indicator systems
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár-általános összefoglaló Készítette: Bellovits Klára
IPCC jelentés – várható hazai változások
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
2. gyakorlat Esőkarakterisztika
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
Tiszai Alföld Jövőkép Építés Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Alkalmazott modellek.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
Tartalomjegyzék : 1. Magyarország szélviszonyai 100 évi mért széladatok alapján 1/1. A szélanalízishez felhasznált mérési állomások koordinátái (első.
ÚJ UTAK A HAZAI ASZÁLYKEZELÉS TERÜLETÉN Dr. Szalai György emlékülés Forrás: AZ ASZÁLYKEZELÉS.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása a mezőgazdaságban (Kárpát-medence) Lindi Zoltán.
Operációkutatás I. 1. előadás
Időjárás - éghajlat.
Drought and Water Scarcity Management System – DWMS
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik,
Szalai Sándor UNCCD CST, HUCID
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
A talajvízkészlet időbeni alakulásának modellezése
A talajvízkészlet időbeni alakulásának modellezése
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár – általános összefoglaló Juhász Norbert Házi dolgozat Bartholy Judit Klímaváltozás Előadás Budapest, 2013

Az aszály definiálása és kialakulásának tényezői Az aszály általában hosszabb ideig tartó vízhiányos időszakot jelent. Az aszály kialakulásában és súlyosságában jelentős szerepet játszik a területre eső csapadék mennyisége és időbeli eloszlása. De emellett a szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások is okozhatják.

Az aszály mérése és mutatói PSDI a havi csapadékösszegekkel, a havi átlaghőmérséklet idősorokkal és a talaj szempontjából hasznosítható vízkapacitással szimuláljuk a talaj nedvességtartalmát SPI az aktuálisan lehullott csapadék és az átlagos mennyiség viszonyát írja le. Számítása csak normál eloszlású csapadékadatsort igényel. Az eloszlás minden egyes pontjához valamilyen valószínűség tartozik, gyakorlatilag ezek a valószínűségek maguk az SPI értékek PAIPAI=k t *k p *k gw *PAI 0 Távérzékelés

Aszály az agrometerológiában A növények rendelkezésére álló vízkészletek –Légköri nedvesség –Talajnedvesség –Lefolyás

A vízellátottság fontossága A növény, mint köztes rendszer A növények vízigénye –Optimális –Termesztési –Maximális –Minimális Termo-, hidro- ésszoláris reguláció Vízkészlet Vízellátottság

A légköri szárazság Meterológiai jelenség, fizikai erők hatásának összessége. A relatív nedvességtartalom és a hőmérséklet a szabályozó tényezők. A növény válaszreakciói a légköri szárazságra –Párologtatás –Fotoszintézis –Hőoptimum

Felhasznált irodalom Szász G. – Tőkei L. (1997): Meterológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda kiadó, Budapest. ISBN Szász G. (1988): Agrometerológia. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. ISBN Dr. Varga-Haszonits Z. (1977): Agrometerológia. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. ISBN Dr. Varga-Haszonits Z. – Varga Z. – Lantos Zs. (2004): Az éghajlati változékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése. Monocopy Kft., Maronvásár. Pálfai I. (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest. ISBN Nádor G. – Oravecz S.: Aszálykárok kimutatása űrfelvételek felhasználásával m. Letöltés ideje: m

Köszönöm a figyelmet!