Az elkövetők

név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I.r. Kocsis Péter II.r. Banicsa Istvánné III.r. Szigetvári András IV.r. Banicsa Roland V.r. Id. Banicsa István VI.r. Csurka Ferencné VII.r. Elkövetők

Banicsa-ügy 1. kép Elkövetők

Banicsa-ügy 2. kép Elkövetők

Banicsa-ügy tényállása /Lásd külön world formátumban/ Elkövetők

19.§ Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Elkövetők

elkövetők tettes részes önálló tettes társtettes felbújtó bűnsegéd közvetett tettes fizikai pszichikai Elkövetők

különbség a tettesség és a részesség között a tettesek törvényi tényállási elemet valósítanak meg, a részesek még részben sem valósítanak meg törvényi tényállási elemet Elkövetők

Bűnösség szempontjából szándékos gondatlan (önálló) tettes közvetett tettes társtettes felbujtó bűnsegéd Elkövetők

20.§ (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Elkövetők

önálló tettes Egyedül és közvetlenül a saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást egészben, illetve kísérlet esetén részben Elkövetők

Közvetett tettesség akkor jön létre, ha az elkövető nem önmaga, hanem más - büntetőjogilag felelősségre nem vonható - személy felhasználásával követi el a bűncselekményt. Állat felhasználása nem közvetett, hanem közvetlen tettesség ! Elkövetők

közvetett tettesség esetei gyermekkorú, azaz 14 éven aluli személy; beszámítási képességgel nem rendelkező személy; kényszer hatása alatt álló személy; fenyegetés hatása alatt lévő személy; tévedésben lévő személy; **** elöljáró, amennyiben a katona (nem tudva, hogy a parancs végrehajtása bűncselekménynek minősül) a parancs alapján bűncselekményt követ el. (123.§) Elkövetők

20.§ (2) bek. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Elkövetők

A társtettesség az alanyi oldalon a szándékegységet, a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti. Elkövetők

társtettesi szándékegység A szándéknak ki kell terjednie az elkövetett bűncselekmény tényállási elemeire, és azt is át kell fognia, hogy a bűncselekményt közösen valósítják meg. Az elkövetőknek tisztában kell lenniük saját magatartásukon túl társaik magatartásával, azok összefüggésével, valamint azzal is, hogy cselekményeik egymást kiegészítik, és együttesen alkalmasak a következmények előidézésére. Elkövetők

A közös elkövetés a társtettesek mindegyike megvalósíthatja a törvényi tényállás minden elemét; a társtettesek csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg, de azok együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészének a megvalósulását; a társtettesek egymást követően, láncolatosan is megvalósíthatják a törvényi tényállást; nyitott törvényi tényállás esetén az eredményt előidéző cselekménysorozatban úgy vesznek részt, hogy tudatuk átfogja a törvényi tényállásban írt eredmény bekövetkezésének a lehetőségét. Elkövetők

Társtettesség kizárt gondatlan bűncselekményeknél tiszta mulasztásos bűncselekményeknél Elkövetők

Vegyes bűnösség esetén a bírói gyakorlat szerint megállapítható lehet a társtettesség, míg delicta propria esetén a társtettesség megállapítását illetően eltérő jogirodalmi álláspontok vannak Elkövetők

Nem jön létre társtettesség ha az egyik elkövetőnél hiányzik a beszámítási képesség (Pl. 2 elkövető esetén az egyik gyermekkorú vagy elmebeteg) Elkövetők

Mennyiségi túllépés akkor történik, ha a társ olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magában foglalja a szándékegységbe tartozó deliktumot is (pl. a minősített alakzat az alapesetet, avagy a testi sértés a tettleges becsületsértést, illetőleg a rablás a lopást). Elkövetők

Minőségi túllépés esetén a tettes társa a szándékegységen túlmenő más bűncselekményt is elkövet. Elkövetők

A túllépésért a másik (vagy további) elkövető nem felel. Elkövetők

A részesi magatartások közös jellemzői: a járulékosság, az okozatosság és a szándékosság. Elkövetők

A részesség járulékos jellege azt jelenti, hogy önmagában nem létezhet, hanem feltételez legalább egy tettest, aki in abstracto büntetőjogilag felelősségre vonható, és aki legalább megkezdte a bűncselekmény végrehajtását. Elkövetők

a felbujtó annak döntő előidézője, a bűnsegéd annak a segítője. A részesi magatartásnak okozati összefüggésben kell lennie a tettesi alapcselekménnyel oly módon, hogy a felbujtó annak döntő előidézője, a bűnsegéd annak a segítője. Elkövetők

a gondatlan bűncselekményeknek részese nem lehet; Mind a részes, mind a tettes magatartásának szándékosnak kell lennie. Következésképpen a gondatlan bűncselekményeknek részese nem lehet; a részesség sem követhető el gondatlanságból. Elkövetők

A részesek a mennyiségi és minőségi túllépésért nem felelnek ! Elkövetők

21.§ (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Elkövetők

A felbujtás lényege a tettes(ek) rábírása arra, hogy egy vagy több konkrét bűncselekményt elkövessen(ek). Elkövetők

A felbujtói tevékenységnek időben meg kell előznie a bűncselekmény végrehajtásának megkezdését. Nem tekinthető felbujtásnak, ha csak általánosságban, bűnöző életmód folytatására bírja rá a másik személyt. A felbujtásnak nem kell kiterjednie a cselekmény részleteire, így az elkövetési időre, módra és helyre. A felbujtás megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, nevezetesen, hogy a rábírt tettes a bűncselekményt legalább kísérleti szakaszba juttassa. Elkövetők

A felbujtó szándékának át kell fognia saját tevékenységét, annak a tettesre gyakorolt hatását, valamint a tettesi alapbűncselekmény tényállási elemeit. Elkövetők

A többes felbujtás A felbujtó több személyt is rábírhat egy vagy több bűncselekmény elkövetésére. Ilyen esetben a felbujtó annyi rendbeli bűncselekményben való részességéért vonható felelősségre, ahány bűncselekmény ténylegesen megvalósult. A felbujtó felelőssége tehát nem a rábírt személyek számához, hanem az általuk elkövetett bűncselekményekhez igazodik Elkövetők

A felbujtás és a közvetett tettesség elhatárolása az alanyok szempontjából nem felbujtás, ha a terhelt gyermekkorút, elmebeteget, tévedésben lévő személyt bír rá bűncselekmény elkövetésére. Ilyen esetben közvetett tettesség jön létre. a módszer szempontjából nem felbujtás, ha a terhelt kényszer, illetve fenyegetés alkalmazásával bír rá más személyt bűncselekmény elkövetésére. Ebben az esetben szintén közvetett tettességet kell megállapítani. Elkövetők

21.§ (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Elkövetők

A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet fizikai, illetve pszichikai segítés. Elkövetők

A bűnsegély megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, azaz a tevékenységének alkalmasnak kell lennie a tettesi magatartás előmozdítására, továbbá az is szükséges, hogy a tettes a bűncselekmény végrehajtását legalább megkezdje. Elkövetők

A bűnsegéd segítségnyújtásának szándékosnak kell lennie, azaz tudatának át kell fognia saját tevékenységét, annak az elkövetőre gyakorolt hatását és azt a bűncselekményt, amihez segítséget nyújt. Elkövetők

A fizikai bűnsegéd tipikusan előforduló magatartások: eszköz készítése, átadása, a helyszínen figyelő tevékenység ellátása, a tettesnek a helyszínre, avagy az előzetesen történt megállapodásnak megfelelően az onnan történő elszállítása stb. magatartásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy elősegítse a bűncselekmény végrehajtását, de általában olyan tevékenység, ami az elkövetésnek nem elengedhetetlen feltétele, ám arra alkalmas, hogy megkönnyítse a tettes vagy tettesek tevékenységét. általában aktív tevékenység, de kivételesen előfordulhat valamilyen kötelezettség elmulasztásával, azaz passzív magatartással történő segítségnyújtás. Elkövetők

A pszichikai bűnsegéd szándékerősítő magatartást jelent; megtörténhet a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése előtt avagy a bűncselekmény végrehajtása közben; a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg. Elkövetők

felbujtás és pszichikai bűnsegéd elhatárolása kialakítja az elkövetői elhatározást bűnsegéd Megerősíti a már kialakult elkövetői elhatározást Elkövetők

21.§ (3) bek. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Elkövetők

A részesség szankcionálása Fő szabályként a részesekre is ugyanazok a büntetési tételek az irányadóak, mint amelyeket a Btk. Különös Része a befejezett bűncselekményekre megállapított. Ez alól kivétel a Btk. 87. § (3) bekezdése, amely bűnsegély esetén lehetővé teszi az ún. kétszeres enyhítést; Elkövetők

A többes elkövetői alakzatok egyéb esetei: bűnszövetség (137.§ 7.); bűnszervezet (137.§ 8.); csoportos elkövetés (137.§ 13.). Elkövetők

(több bűncselekménynél minősítő körülmény) 137.§ 7. pont bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet (több bűncselekménynél minősítő körülmény) Elkövetők

137.§ 8. pont bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése Jogkövetkezmény: a büntetési tételkeret felső határa a felével emelkedik (98.§) Elkövetők

(több bűncselekménynél minősítő körülmény) 137.§ 13. pont csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt (több bűncselekménynél minősítő körülmény) Elkövetők

2/2000 Büntető Jogegységi Határozat Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény (Btk. 137. § 13. pont), ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e. Elkövetők

Bűnkapcsolatok: bűnpártolás (244.§) orgazdaság (326.§) feljelentési kötelezettség elmulasztása (pl. 150.§) pénzmosás (303.§., 303/A.§) zendülés megakadályozásának elmulasztása (353.§) Elkövetők

A bűnsegédi tevékenység és a bűnpártolás elhatárolása döntően azon alapul, hogy a bűnpártoló tevékenysége mindig utólagos magatartás, és az alapbűncselekmény elkövetője valamint a bűnpártoló között az elkövetést megelőzően nem lehetséges előzetes megállapodás Elkövetők

Elkövetők

???? név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I.r. Kocsis Péter II.r. Banicsa Istvánné III.r. Szigetvári András IV.r. Banicsa Roland V.r. Id. Banicsa István VI.r. Csurka Ferencné VII.r. Elkövetők

név minősítés elkövetői alakzat Fk. Banicsa István I.r. minősített emberölés társtettes Kocsis Péter II.r. Banicsa Istvánné III.r. csoportos rablás bűnsegéd Szigetvári András IV.r. felbujtó Banicsa Roland V.r. Id. Banicsa István VI.r. bűnpártolás Csurka Ferencné VII.r. Elkövetők

11 év fiatalkorúak börtöne Kocsis Péter II.r. 14 év fegyház név büntetés Fk. Banicsa István I.r. 11 év fiatalkorúak börtöne Kocsis Péter II.r. 14 év fegyház Banicsa Istvánné III.r. 5 év 6 hónap fegyház Szigetvári András IV.r. 5 év fegyház Banicsa Roland V.r. 3 év fegyház Id. Banicsa István VI.r. 1 év börtön, 2 évre felfüggesztve Csurka Ferencné VII.r. 1 év börtön, 2 évre felfüggesztve Elkövetők

VÉGE (az előadásnak) Elkövetők