EURÓPA AGRÁRGAZDASÁGÁNAK FEJLÉŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN (VI-XV. sz.)
A KÖZÉPKORI EURÓPA MEZŐGAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE A RÓMAI BIRODALOM HAGYOMÁNYAIN A BARBÁR SZOKÁSOK ÖTVÖZÉSÉVEL INDULT MEG ÉS ALAKULT KI. EURÓPA ALATT MINDVÉGIG A VOLT RÓMAI BIRODALOM TERÜLETÉT ÉRTETTÉK.
RÓMAI ÖRÖKSÉG: VALLÁSI ESZMERENDSZER, EGYHÁZI FENNSŐBBSÉG, EGYHÁZI SZERKEZET, LATIN NYELV, ÍRÁSBELISÉG, JOGRENDSZER, MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK
BARBÁR EREDETŰ: CSALÁDI ALAP, KOLLEKTÍV ROKONI FELELŐSSÉG, VÉTSÉG PÉNZBELI MEGVÁLTÁSA, VÉRDÍJ, SZÖVETSÉGI RENDSZER
KIALAKULÁS IDŐSZAKA (VI-VIII. SZ.) A RÓMAI POLGÁROK ÉS A BARBÁR TÖRZSEK EGYBEOLVADÁSA, KIALAKULT AZ ÚJ TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, TÖRZSI VEZETŐK KIRÁLYOKKÁ FEJLŐDTEK, A FÖLD TULAJDONJOGA JELENTI A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS ALAPJÁT, KÖZFUNKCIÓK KIALAKULÁSA, AZ URADALMAK EGYBEN AZ IPARI TEVÉKENYSÉGGEL IS FOGLALKOZTAK, NEM ALAKULTAK KI A FÜGGETLEN VÁROSOK
A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ALAPJA A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY NÖVEKEDÉSE
A FORGATÓEKE ELŐNYEI: MEGMŰVELHETŐVÉ VÁLTAK A TERMÉKENYEBB ÖNTÉSTALAJOK, A HATÉKONYABB LETT A HUMUSZKÉPZŐDÉSI FOLYAMAT, MEGSZŰNT AZ ERDŐÍRTÁS MIATTI FÖLDVÁLTÁS, EGYSZERI, EGYIRÁNYÚ MŰVELÉS, A TÁBLAMÉRET TÉGLALAP ALAKÚ IS LEHETETT, MEGNŐTT A MŰVEKLÉSBE VONHATÓ TERÜLETEK NAGYSÁGA,
A FORGATÓEKE HASZNÁLATÁNAK HÁTRÁNYA: - A VONÓERŐ JELENTŐS NÖVEKEDÉSE, - MÉRET- ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉG NÖVEKEDÉS
A FORGATÓEKE HASZNÁLATÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI: A GAZDASÁGI EGYSÉGEK ALAPJA A SZÁNTÓFÖLD LETT, A FEUDALISTA REND GAZDASÁGI MEGALAPOZÁSA KÖVETKEZETT A HASZNÁLATÁBÓL NŐTT A TERÜLET ELTARTÓ KÉPESSÉGE, NŐTT A TERMELÉKENYSÉG, ÍGY A TELEPÜLÉSEK MÉRETE ÉS SŰRŰSÉGE, MEGNŐTT A FÖLD ÉRTÉKE, EURÓPA CENTRUMA ÉSZAKABBRA TOLÓDOTT,
A HŰBÉRI TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSE: HŰBÉRÚR (SENIOR), HŰBÉRES (VAZALLUS), RABSZOLGA - SZOLGA
A PERIÓDUS LEZÁRÓDÁSAKOR KIALAKULT A FEJLŐDÉS KERETE, EURÓPA GAZDASÁGI ALAPJÁT TEKINTVE ELŐNYÖSEBB HELYZETBE KERÜLT BIZÁNCCAL ÉS AZ ISZLÁMMAL SZEMBEN
KEZDETI-FEUDALIZMUS ÉS A FELVIRÁGZÁS (IX - XII. sz.) NÉMET-RÓMAI KERESZTÉNY CSÁSZÁRSÁG HATALMI KETTŐSSÉG A CSÁSZÁR ÉS A PÁPA KÖZÖTT, FÖLDESÚR ÉS A JOBBÁGY A KÉT MEGHATÁROZÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐ, AZ ADÓK TERMÉSZETBEN, PÉNZBEN ÉS ROBOT MUNKÁVAL TÖRTÉNŐ LEROVÁSA,
A FEJLŐDÉST SIETTETTE A KÜLSŐ VESZÉLY: DÉLRŐL AZ ARABOK, ÉSZAKRÓL NORMANNOK (VIKINGEK), KELETRŐL A NYUGATI SZLÁVOK, ÉS A KELETI NÉPVÁNDORLÁS LOVAGREND MEGJELENÉSE,
BIRTOKTÍPUSOK: NAGYBIRTOKOK DOMINIUM - MANSUS (HÁZI SZOLGÁK ÉS A SZABAD BÉRLŐK MUNKÁJÁRA ALAPOZÓDOTT), KISBIRTOKOK, PARASZTI KÖZÖSSÉGEK
KIALAKULT A HÁRMNYOMÁSOS FÖLDMŰVELÉSI RENDSZER, MEGJELENT A VAS NEHÉZEKE, ELTERJEDT A SZŰGYHÁM ÉS A PATKÓ HASZNÁLATA, A LÓ FONTOSABB IGAVONÓ LETT A MARHÁNÁL, AZ URADALMAK VOLTAK A MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZGYÁRTÁS KÖZPONTJAI
PATKOLÁS
ELÉRTE EURÓPÁT A KÍNAI HATÁS: PAPÍR, NYOMÓDÚCOS NYOMTATÁS, IRÁNYTŰ, FARTŐGERENDA, KORMÁNYLAPÁT, TALICSKA, SZÉLMALOM, ÁRUKÉNT A PORCELÁN ÉS A SELYEM
TERÜLETI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIFEJLŐDÉSE KIALAKUL A KÖZPONTI KIRÁLYI KANCELLÁRIA, A KIRÁLYSÁG ALEGYSÉGEKRE TAGOLÓDIK (HERCEGSÉGEK, GRÓFSÁGOK, ŐRGRÓFSÁGOK, VÁRMEGYÉK) KIALAKULTAK AZ ÖNÁLLÓ KIRÁLYI VÁROSOK, A MAJORSÁGOK SZINTÉN IPARI TEVÉKENYSÉGGEL FOGLALKOZÓ VÁROSOKKÁ FEJLŐDTEK KIALAKULT A „PROFESSZIONÁLIS” HADSEREG, A LOVAGSÁG
TÁRSADALMI ÁTRENDEZŐDÉS: KIRÁLY FŐNEMESEK, KÖZNEMESEK IPAROSOK (VÁROSI POLGÁROK) SZABAD PARASZTOK JOBBÁGYSÁG PÁRHUZAMOSAN ALAKULT AZ EGYHÁZI HIERARCHIA
KIALAKULNAK A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK, A VESZÉLYEZTETŐ NÉPEK KERESZTÉNYEKKÉ LETTEK, BEOLVADTAK A KIALAKULT EURÓPAI RENDBE.
A TERMELÉS FELFUTÁSA „TÚLNÉPESEDÉSHEZ” VEZETETT, NYUGATRÓL-KELETRE INDULT MEG A FELESLEGES RÉTEG VÁNDORLÁSA
A FEUDALIZMUS KITELJESEDÉSE (XIII-XV. SZ.) A FEUDÁLIS GAZDÁLKODÁS KITERJEDÉSE FELSZÍNRE HOZTA A TERÜLETI KÜLŐNBSÉGEKET, AMI A KERESKEDELEM FEJLŐDÉSÉT HOZTA. KIALAKULT AZ IPARI TERMELÉSRE ÉS A KERESKEDELEMRE SZAKOSODOTT VÁROSOK RENDSZERE (Velence, céhek) A PÉNZ ELTERJEDÉSE MEGVÁLTOZTATTA A GAZDASÁGI KŐRNYEZETET A VÁROS MINT PIAC JELENT MEG A MEZŐGAZDASÁG SZÁMÁRA
A KOR TECHNIKAI ESZKÖZEIT A KISGAZDASÁGOK TUDTÁK EREDMÉNYESEBBEN HASZNÁLNI, ÍGY A NAGYBIRTOK HELYETT ÁLTALÁNOS LETT A CSALÁDI MÉRETŰ BIRTOK ÉS AZ ADÓZÁS A XIV. SZÁZADBAN
A FEUDALIZMUS HANYATLÁSA (XV. sz A FEUDALIZMUS HANYATLÁSA (XV. sz. második fele) OKAI: AZ IPARI TERMELÉS SÚLYÁNAK NÖVEKEDÉSE, A KERESKEDELEM KONTINENSNYI MÉRETŰ KISZÉLESEDÉSE, A FÖLDESÚR-JOBBÁGY VISZONY KÖZÉ ÉKELŐDÖTT A POLGÁRSÁG
A FEJLŐDÉSBENI KÜLÖNBSÉGEK MEGNŐTTEK AZ EGYES KIRÁLYSÁGOK KÖZÖTT, KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPA FÁZISKÉSÉBE KERÜLT, AMIT SOHA NEM TUDOTT BEHOZNI.