Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
Advertisements

Gázok.
Környezeti és Műszaki Áramlástan II. (Transzportfolyamatok II.)
A hőterjedés differenciál egyenlete
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Települési vízgazdálkodás I. 6.előadás
Mozgások I Newton - törvényei
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
I S A A C N E W T O N.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
A folyadékok nyomása.
A hőterjedés alapesetei
Kommunális technológiák I. 10. előadás
TALAJMECHANIKA-ALAPOZÁS
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton törvényei.
Az igénybevételek jellemzése (1)
Hőátvitel.
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Merev testek mechanikája
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
Összefoglalás Dinamika.
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
EJF VICSA szakmérnöki Vízellátás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Áramköri alaptörvények
I. Törvények.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
3.3 Forgatónyomaték.
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Az erőtörvények Koncsor Klaudia 9.a.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
A legismertebb erőfajták
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
RUGALMAS ERŐ Milyen anyagokat nevezünk ru- galmas anyagnak?
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
By: Nagy Tamás…. A rögzített tengely körül forgó merev testek forgásállapotát – dinamikai szempontból – a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzatával.
Erőmérés, erő-ellenerő
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Különféle erőhatások és erőtörvények
Munka, energia teljesítmény.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Energia: Egy test vagy mező állapotváltoztató képességének mértéke. Egy testnek annyi energiája van, amennyi munkát képes végezni egy másik testen,
Elektromosságtan.
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Munka, energia teljesítmény.
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Az erőhatás és az erő.
Nagyrugalmas deformáció Vázlat
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Dinamika alapegyenlete
Előadás másolata:

Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.) PTE-PMMK Környezetmérnöki Szak Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.) 3. előadás: Fizika alapok III. Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Pécs Boszorkány út 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu dr. Vétek Lajos egyetemi docens PTE-PMMK Pécs Boszorkány út 2. B épület 003.

A merev testek egyensúlya (statika) A merev test egyensúlyának feltétel, hogy a testre ható erők vektori összeg illetve a testre ható nyomatékok vektori összeg zérus legyen. Ft1 Ft2 Fg1 Fg2

A rugalmas nyúlás I. A szilárd testek kellően nagy erő kifejtés hatására alakváltozáson mennek keresztül. Rugalmas alakváltozás esetén az alakváltozást okozó erő megszűnése után a test eredeti alakját nyeri vissza. Nyújtás esetén a testre két ellentétes irányú, de közös hatásvonalú erő hat. Relatív megnyúlás a nyúlás mértkének és az eredeti hosszúságnak a hányadosa. Jele: ε, [ε]=m/m=-. A relatív megnyúlás skalármennyiség. Az alakváltoztatós hatás mértékét az ún. rugalmas feszültséggel jellemezzük. A rugalmas feszültség a erő nagyságának és a test keresztmetszetének hányadosa. Jele: σ, [σ]=Pa

Rugalmas nyúlás II. Rugalmas alakváltozás esetén a relatív megnyúlás és a testben ébredő feszültség egyenesen arányos egymással, hányadosuk a vizsgált anyagra jellemző állandó, melyet rugalmassági modulusnak nevezünk. Ez a Hooke-törvény. Jele: E, [E]=Pa Az eddig ismert összefüggések alapján levezethető a hosszváltozás és a rugalmassági modulus közötti kapcsolat: Rugalmas nyúláskor (vagy összenyomódáskor) a testre ható erő és a hosszúságváltozás hányadosát rugóállandónak hívjuk. Jele: D, [D]=N/m.

A feszítési munka, a rugalmassági energia Rugalmas nyújtás (vagy összenyomás) során a nyújtást létrehozó erő egyenese arányos a hosszúság változással. A feszítési munkát az F-x diagram alatti terület adja, így: A rugalmas testek alakjuk megváltozása után energiával rendelkeznek. Ezt az energiát rugalmas energiának nevezzük. A test feszítetlen állapota és a feszített állapota közötti megváltozást előidéző munka mennyisége, megegyezik a test rugalmas energiájával: F x

Gyakorló feladatok Eddig átismételt tananyag: Fizika „zöldkönyv” 1 – 7 fejezete

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!