A modern számítógép tudomány egyik atyja Készítette: Pap L. Benedek

1912. június 23-án Paddingtonban (London) született, felső - középosztálybeli család második fiaként.

Alan Turing szülőháza

Alan Turing kiskorában A kis Alan már korán a zsenialitás jeleit mutatta, bizonyságot téve az előtte álló kimagasló karriernek. Elmondása szerint 3 hét alatt megtanult olvasni saját magától, és korán érdeklődést mutatott a számok és a fejtörők iránt. Szülei a St. Michael 's-be íratták be, hatéves korában. Az iskola igazgatónője korán felfedezte zsenialitását, akárcsak későbbi tanárai a Marlborough College-ben (ez egy zártkörű, tandíjköteles középiskola). Itt voltak első problémái is dekadens viselkedése miatt Alan Turing kiskorában

Anyja: Ethel(szül:Stoney)

Apja: Julius Mathison Turing, köztisztviselő Apja: Julius Mathison Turing, köztisztviselő. Aktívan szolgált az Indiai Köztisztviselői Karban, ingázott India és Anglia között.

Sherborne-internátus 13 évesen a Sherborne – internátusban tanult tovább, ekkor már a helyi újságba is bekerül a tehetséges fiú: ekkoriban ugyanis általános sztrájk volt Angliában, és 60 mérföldet kerékpározott az iskoláig, éjszakára egy fogadóban megszállva.

A fiatal Alan 1928-ban Turing felfedezte magának Albert Einstein munkásságát, és elsajátította 16 éves kora ellenére, még a híres Einstein - féle mozgástörvényt is, a könyv szövege alapján.

A Cambride egyetem Mivel nem szerette kitartóan gyötörni magát a klasszikus humán tantárgyakkal (nem úgy a matematikával és más tudományokkal), Turing megbukott az érettségin – több alkalommal is, így a Cambridge-i Királyi Kollégiumba iratkozott át első választása, a Szentháromság Kollégium után.

G. H. Hardy, az elismert matematikus is tanára volt, aki Cambridge-et matematikai kutatási és tanítási központtá tette. Turing itt (ahol Charles Babbage is) tanult 1931 és 1934 között, majd a fellow-i Királyi Kollégiumba nyert felvételt G.H. Hardy

Főként a kvantummechanika, a logika és a valószínűség - számítás érdekelte. Az angol tudós mindezt a „Kiszámítható számokról” szóló, 1936 decemberében megjelent dolgozatában vetette papírra, megírván különös téziseit. Szerzője – a matematikai problémán túllépve, azt általánosítva – a logikus és a fizikai folyamatok, a gondolkodás és cselekvés szintézisére törekedett. E célt szolgálta az úgynevezettTuring-gép teóriája.

A Turing gép működési elve A Turing-gép fogalmát Alan Turing angol matematikus dolgozta ki 1936- ban megjelent cikkében a matemati- kai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírására, tágabb értelemben pedig mindenfajta „gépies” probléma- megoldó folyamat, például az akkori- ban még nem létező számítógépek működésének modellezésére. Erre az időszakra, A Turing-gép úgynevezett absztrakt automata: a valóságos digitá- lis számítógépek nagyon leegyszerűsí- tett modellje. További jelentőségét az ún. Church – Turing - tézis adja, amely szerint univerzális algoritmikus mo- dell. Az ilyen egyszerű számítógép- modellek matematizált elméleteivel a matematika számítógép – tudomány- nak nevezett eléggé fiatal tudományá- gának olyan részterületei foglalkoznak, mint például a számításelmélet. A Turing gép működési elve

1945 és 1948 között a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban, az ACE (Automatic Computing Engine) programon dolgozott és elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról.

Közben atletizált is, főként futott Közben atletizált is, főként futott. Az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsította meg. Alan futott is

A Manchesteri egyetem 1949-ben a Manchesteri Egyetem számítástech- nikai laboratórium igaz- gatójának nevezték ki, ahol a legkorábbi igazi számítógépek egyiké- nek, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dol- gozott. Ez idő alatt foly- tatta elméleti munkáját, és a „Számítógépek és az intelligencia” című munkájában (Mind, 1950) a gépi intelligen- ciát tesztelendő imitá- ciós játékot (Turing - teszt) vázolt fel.

Egy mai, kezdő sakkprogram 1952-ben Turing egy sakk- programot írt. Mivel a számítógépet nem érezte elég gyorsnak a futta- tásához, ő maga szimulált egy komputert, ami körül- belül fél órát gondolkodott egy lépésen. Egy játszmát megörökítettek, a program veszített Turing egy kollégájával szemben.

A Fibonacci - számok valós számokon értelmezett függvénye 1952-től 1954-ben bekövetkező haláláig a biomatematika foglalkoztatta, különös tekintettel a morfgenezisre. „A morfogenezis kémiai alapjai” („The Chemical Basis of Morphogenesis”) címmel 1952- ben cikket jelentetett meg, melyben lefektette a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. A témán belül leginkább a Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulása izgatta. A Fibonacci - számok valós számokon értelmezett függvénye

Angliában Turing életében a homo- szexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, bünte- tendő cselekedet volt. 1952-ben Arnold Murray, Turing 19 éves, újdonsült partnere betörőket segített a matema- tikus házába. Turing feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás végén Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatal-emberrel. Turingot vád alá helyez- ték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. A hormonkezelés mellett döntött, így egy éven keresztül ösztrogéninjekciókat kapott. Az injek-ciók számos kellemetlen mellékhatással jártak, például mellnagyobbodással.

Szobra a Sackville Parkban 1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján álla- pították meg. A többség úgy véli, a tudós halála nem lehetett véletlen, édesanyja szerint viszont baleset történt, ami Turing hanyagul tárolt vegyszerei miatt követ- kezhetett be. Talán anyja megnyugtatására választotta ezt a módszert, talán kedvenc meséje, a Hófehérke ihlette, nem tudni. Azt is lehetségesnek tartották, hogy gyilkosság áldozata lett, nehogy féltett államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. 1954. június 12-én helyezték örök nyugalomra. Szobra a Sackville Parkban

Forrás: http://hu.wikipedia.org