Az ammónia oldat és a sósav – szökőkút kísérlet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vízben oldott oxigén meghatározása
Advertisements

47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Kémia Ammónia szökőkút Kedves Néző!
Folyadékok és gázok mechanikája
Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata ammóniával
VI. tétel.
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Evangelista Torricelli
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
pH, savak, bázisok, indikátorok
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
FIZIKA A NYOMÁS.
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Az etén előállítása.
23. Szappanfőzés.
Reakciótípusok.
Oldáshő.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
40. Kén melegítése.
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
35. Sósav és NaOH-oldat azonosítása pH-jának becslése alapján
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Szükséges Eszközök: • 3 kémcső • kémcsőtartó állvány Anyagok: • CaCO3
16. Nátrium reakciója vízzel
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Evangelista Torricelli
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
A folyadékok és a gázok nyomása
Kémia Tananyagfejlesztés.
Vizes oldatok kémhatása
Összefoglalás: A testek nyomása
Bakteriális azonosítási folyamat
Antibiogram vizsgálat baktériumtörzsön
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Milyen kémhatásokat ismersz?
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Az oldatok kémhatása.
A folyadékok és a gázok nyomása
A PLA előállítása és lebomlása
Előadás másolata:

Az ammónia oldat és a sósav – szökőkút kísérlet

Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, kémcsövek, kémcsőfogó, Bunsen-égő, kétfuratú gumidugó, fecskendők, üvegtál Anyagok: • ammónia, desztillált víz, fenolftalein-indikátor

Kísérlet leírása Ammónia oldatot melegítettünk, és a távozó gázt nyílásával lefelé tartott kémcsőben fogtuk fel, majd lezártuk. Ezután a vízbe fenolftalein indikátort csepegtettünk.

Tapasztalat Az ammónia-gáz sűrűsége kisebb, mint a levegőé, ezért felfele száll, szájával lefelé fordított kémcsőben tudjuk felfogni. A kémcső száját a víz felszínéhez érintve azt tapasztaltuk, hogy a víz „felszökött” a kémcsőben (rózsaszínre színeződve).

Magyarázat Az ammónia-gáz sűrűsége kisebb, mint a levegőé, ezért felfele száll, szájával lefelé fordított kémcsőben tudjuk felfogni. A kémcsőben lezárt gáz nyomása nagyjából megegyezett a külső légnyomással. Miután vizet csepegtettünk a kémcsőbe ez az egyensúly megbomlott, a nyomás a kémcsőben lecsökkent és a külső légnyomás ”bepréselte” a vizet a kémcsőbe. A fenolftalein-indikátor színe lúgos közegben rózsaszínű. Ha a kísérletet sósavval végeztük volna (savas közeg), akkor hasonló jelenséget figyelhettünk volna meg, de az indikátor nem mutatott volna színváltozást.

Magyarázat