A politikai rendszer

A politikai rendszer alanyai, tárgya a közvélemény-kutatásoknál 60%-os a megbízhatóság → 40% nem válaszol A passzívok csoportjai első kategória: névtelenek legtöbbször írástudatlanok nem is tudják, mi a politika marketingszempontból ők a legolcsóbbak kb. 1-1.5 millió emberről van szó

rejtőzködők: nem merik bevallani pártszimpátiájukat passzívak: közömbös passzívak: abszolút nem érdekli őket a politika csalódott passzívak: minden pártban csalódtak → ők biztosan nem mennek el szavazni hedonista passzívak: nem foglalkoznak a politikával, lenézik rejtőzködők: nem merik bevallani pártszimpátiájukat bizonytalanok: csak az utolsó pillanatban döntenek

Aktívak: nagy részük nem tartozik párthoz, csak szimpatizáns, de a pártszimpátia változhat tudatos aktívak: ők már kötődnek valamilyen párthoz (persze itt is változhat a pártszimpátia) Hivatásos politikusok: ide tartozik a pártaktivisták csoportja (itt sem kizárt egy másik párthoz csatlakozás)

Politikai rendszer hatalmi dimenziók mentén kialakult rendszer → itt születnek a hatalmi döntések elemeit két nagy csoportra osztjuk: intézményes nem intézményes

Intézményes elemek Állami intézmények: törvényhozás – Parlament végrehajtás – Kormány az igazságszolgáltatás ágai önkormányzatiság adminisztráció

Párt, pártrendszer: parlamenti pártok: - hatalmon lévők - ellenzéki pártok nem parlamenti pártok: - az 1%-ot elérők → állami támogatásra jogosultak - az 1%-ot el nem érők

nemzetközi szervezetek érdekképviseletek: szakszervezetek lobbikörök civil szervezetek tömegkommunikáció: sajtó – nagy hatalommal bír → senkikből képes nagy embereket csinálni, de ismert embereket is képes tönkretenni nemzetközi szervezetek

Nem intézményes elemek politikai magatartás – választói magatartás politikai kultúra Alaptípusai: résztvevői, alattvalói és parókiális 3. politikai szocializáció Az egyén milyen viszonyt alakít ki a pártokkal, eszmékkel, a rendszerrel 4. politikai ideológiák

arra szavazok, aki olyat ígér, amit én hallani akarok szélesebb az elsőnél; az értékek, az attitűdök határozzák meg Három fajta politikai kultúra és magatartás alakul ki: résztvevői/részvételi kultúra (a véleményem megjelenhet a döntési folyamatban) alattvalói kultúra (négyévente választok, másba azonban nem szólhatok bele) helyi/parókiális (önkormányzati szinten beleszólhatok a dolgok menetébe) Magyarországon az utolsó kettő a jellemző

A politikai rendszer funkciói I.Társadalmi funkciók: a politikai folyamatokat irányítani, szervezni kell érdekek artikulációja: az érdekeket össze kell gyűjteni politikai szocializáció: az egyén viszonya az államhoz, a pártokhoz, a rendszerhez a társadalom politikai integrációja, legitimációja

Legitimációs eszközei erőszak: ez lehet legális, vagy nyers erőszak lojalitás megszerzése a döntési folyamatokba bevonjuk a szervezeteket is szakmai jogrendszer és bürokrácia működtetése

II. Belső funkciók Érdekartikuláció-, integráció és döntési javaslatok jogi normák, intézmények felállítása Információszerzés- és feldolgozás tradíciók, szimbólumok fenntartása a polgárokat fel kell készíteni a politikai szerepre, szerepvállalásra; arra, hogy válasszon, illetve hogyan válasszon

biztosítani kell a rendszer stabilitását a rendszert a nemzetközi politikába is be kell vinni a rendszer infrastruktúráját működtetni kell

Az infrastruktúra működtetése: Közhivatalok Pártok, választások, népszavazások finanszírozása támogatása

Input funkciók:környezettől a rendszer felé I.Követelések anyagi javakra és szolgáltatásokra magatartás szabályozására (biztosítsák a jogaimat, pl. kollektív szerződés) politikai részvétel joga (jog a politikai részvételhez; legyen választójogom, alapíthassak szervezeteket, tüntetéshez való jog) szimbolikus azonosulások (viselhetem a nemzeti-, a párt, stb. szimbólumokat, kitűzhetek zászlókat, stb.)

II.Támogatások anyagi támogatás (pl. 1% felajánlása – adózás) engedelmesség (betartom a szabályokat, törvényeket) részvétel (részvétel a politikában – szavazok, elmegyek politikai gyűlésekre, stb.) tiszteletadás (tisztelem a hatóságokat, a vezetőket

Output funkciók (döntések és pol. akciók a pol. rendszer felől) anyagi elvonás (adózás elvárása) magatartások szabályozása szimbólum-azonosulások (nyilatkozatok, szimbólumok viselése, stb) javak, szolgáltatások, státuszok elosztása (Mi alapján? Veszély: korrupció)

Almond-modellje Inputok politikai szocializáció (terep-felkészítés, felkészítés a választói, képviselői szerepre, valamint az állami funkciók betöltésére) Érdektörekvések kifejezése, artikulációja intézményes, nem intézményes-pl. vallási, etnikai-, civil érdekcsoportok érdekek csoportosítása, kompromisszumok) Politikai kommunikáció

Outputok szabályalkotás (törvényhozás – felső szint, önkormányzati rendeletek – alsó szint) szabályalkalmazás (törvényhozás után végrehajtás kormányzati, illetve önkormányzati szinten) igazságszolgáltatás (bíróság) Nem állami outputok: a pártok akciói a társadalom felé

Érték és érdek a politikai hatalom érvényesülésének és működésének közege Politika= az érdekek érvényesülése Az érdekek kölcsönhatásának eredménye az érték Az értékek koronként változhatnak (az ókori közjótól az újkori hatalomig) Milyen értéket adhatunk el?

Érdek, érték értelmezések David Hume Vélt és valós érdek (saját és közjó) . Karl Deutsch Érdek-haszon elmélet Politika=az egyéni érdekek érvényesítése Érdek és érték összekapcsolása

Lasswellnél: 8 érték hatalom felvilágosodás (tudást jelent) jártasság vagyoni javak fölötti rendelkezés jólét (jó közérzet) szeretet becsület tisztelet

Az érdekek csoportosítása I. Teljesülés időtávja szerint Rövid- Közép- Hosszú távú érdek II. Az érdekhordozó társadalmi egység szerint -Egyéni- -Csoport- - Makro- (társadalmi) érdek

Az érdekek csoportosítása III. A szükséglet tartalma szerint Gazdasági – (primér és másodlagos) Politikai- (szabadságjogok és intézményei) Kulturális érdekek

Az értékek funkciói 1. Magatartás befolyásolók 2. Értékmérők 3. Integrálják a hasonló értékeket vallókat 4. Meghatározzák az életminőséget

A Hayek „háromszög” A politikai értékek, irányzatok, ideológiák és a politikai rendszer kapcsolata Liberális, szociálliberális, konzervatív liberális, demokratikus, szociáldemokrácia (Polgári demokrácia: plurális demokácia, jogállamiság) Diktatórikus,konzervatív, náci, fasiszta, Proletár szocialista, kommunista (Totális állam)

Klasszikus értékek szabadság (korlátozás nélküli élet) lehet egyéni/közösségi sok relációja van (pl. egyén-egyénhez, egyén-közösséghez, stb.) szabadságjogok általában a liberálisok használják (ki) rend (stabilitás, közbiztonság) tradíciókhoz való ragaszkodás a konzervatívok sajátították ki

egyenlőség (nem egyformaság!) lehet politikai, gazdasági, jogi, kulturális, vallási, etnikai, állami) az egyenlőség nem egyformaság!! a szocialisták (kommunisták) sajátítják ki demokrácia (szabadsággal és egyenlőséggel) igazságosság humanizmus béke

Leszármaztatott demokratikus értékek részvétel joga a politikai életben vezetők felválthatósága nyilvánosság (ehhez kell a sajtószabadság) szerveződés szabadsága hatáskörök decentralizáltsága (önkormányzatnak ad hatásköröket) sokféleség tolerálása Biztonság, stabilitás, megbízhatóság Szuverenitás Szolidaritás Demokratikus politikai kultúra kollektivitás

Három érdekartikuláció elitista fogyasztó = állampolgár az elitek dolgozzák ki a programokat(inputok). Output= a győztes A politikai folyamatok a kulisszák mögött populista a társadalom (rész)érdekeiből indul ki; ezeket használják fel a pártok, a lobbik ebből csinálnak pártprogramokat A politikai folyamatok nyilvánossak (USA)

liberális a pártok csak keretet csinálnak lehetőséget adnak, de a napi érdekartikulációval nem törődnek (ld. Anglia) A politikai folyamatok a nyilvánosság (parlamentben, pártokban) előtt zajlanak

A hatalom Mi a hatalom célja? a társadalom irányítása a javak feletti rendelkezés (a hatalmon lévő párt és az ellenzék között megegyezés a javak elosztásáról A konfliktusok megoldása a hatalom gyakorlásának 3 módja: erőszak presztizs, tekintély redisztribúció – javak elosztása

A hatalom forrásai és eszközei erőszak szankciók meggyőzés információ (kié az inf., ha visszatartom, nagyobb a hatalmam) intelligencia, tudásszint vagyon lasswelli értékek is lehetnek (bár lehet, hogy pénzzel szerezte azokat meg) Félelem, szeretet, barátság, hűség, lojalitás, stb.