Évszázados Lengyel-Magyar Kapcsolatok

Szent Kinga szobor

A szobor helye A szobor Budapesten, az V. kerületben a Március 15. téren található, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom jobb oldali mellékbejárójához vezető útnál.

A szobor A szobor egy 2 m magas korinthoszi oszlopon áll, a fenséges, karcsú teremtés egy liliom szálat tart a kezében. Testét hosszú ruha takarja, fején korona látható, amely alól a fátyol a földig ér. 2002. szeptember 15-én szentelték fel, Tóth Dániel alkotása.

Szent Kinga Templomokat, kolostorokat építtetett, köztük a nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. Ide vonult vissza Kinga a férje halála után klarissza apácaként. Vagyonát szétosztotta a szegények között. Kinga teljes hozományát a tatárok elleni védelemnek szentelte, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Tizenöt évesen feleségül ment a Piast házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek. Esztergomban, 1224-ben március 5-én született. IV. Béla és Laszkarisz Mária első gyermekeként. 1999-ben avatták szentté.

Lengyel és magyar kapcsolat Szent-Kinga szobra tehát azért kapcsolódik a magyarokhoz, mert Kinga apja IV. Béla Árpád-házi király volt. A lengyelekhez pedig azért kapcsolódik a szobor, mert Kinga egy lengyel fejedelemhez, V. Boleszlávhoz ment feleségül.

Klarissza kolostor

Klarissza kolostor - Alapítása Az óbudai klarissza kolostor alapításához XXII. János pápa 1334-ben járult hozzá, de az építkezések csak 1343. után kezdődtek el. A kolostor és a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett templom 1346-ban készült el. 1350-ben pápai búcsúengedélyt kapott. Alapítója Károly Róbert, építtetője a király harmadik felesége, Łokietek (Piast) Erzsébet királyné volt, akit 1380-ban a kolostor Krisztus Teste-kápolnájában temettek el. Erzsébet királyné Łokietek Ulászló lengyel király (1306–1333.) és Piast Hedvig lengyel királyné lánya, anyai ágon IV. Béla magyar király (1235–1270.) dédunokája volt.

Klarissza kolostor - Fennállása A kolostor 1541-ig virágzott, gazdagsága egyre nőtt. A mohácsi csatavesztés (1526.) ideiglenesen, majd a török megszállás (1541.) végleg megszakította a kolostor virágzó életét. Az apácák Pozsonyba menekültek, magukkal vitték Erzsébet királyné hamvait és a kolostor kincseit. Buda visszafoglalása után a Pozsonyból visszatérő apácák Zichy Péter, Óbuda földesurának ellenkezése miatt nem telepedhettek vissza régi helyükre. A kolostor újjáépítésére így nem kerülhetett sor, sőt még a helye is feledésbe merült.

Az épület

Az épület

Az épület Mind a főszentély, mind a mellékszentélyek a nyolcszög öt oldalával záródó alaprajzúak, erősen kiugró támpillérekkel. Ez a háromhajós, gótikus, egy nyugati tornyos épület az eddig ismert legkorábbi hazai csarnoktemplom.

Tárgyak a kolostorban A templom gazdagon felszerelt volt, kincsei közé tartozott az ereklyetartó-szobrokkal díszített gyönyörű házi oltár, amelyet ma a New York-i Metropolitan Múzeumban őriznek. Oltárán állhatott az a barokk korban készített Madonna-faszobor is, amely ma a piliscsabai plébániatemplomban látható.

Lengyel és magyar kapcsolat A kolostor, tehát azért kapcsolódik a magyarokhoz, mert Károly Róbert alapította a kolostort, és ő V. István Árpád-házi magyar király dédunokája volt. A lengyelekhez pedig azért kapcsolódik, mert a kolostor építtetője Łokietek (Piast) Erzsébet (Károly Róbert harmadik felesége) lengyel származású volt.

Magyarok Nagyasszonya-Sziklatemplom és Pálos kolostor

Magyarok Nagyasszonya-Sziklatemplom és Pálos kolostor Eredeti neve: Gellért-hegyi Szent István-barlang és sziklatemplom 1931. tavaszára épült teljesen fel, Lux Kálmán tervei alapján. 1934-ben mellé épült a neoromán stílusba tervezett kolostor.

Magyarok Nagyasszonya-Sziklatemplom és Pálos kolostor Besnyő Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. Serédi Jusztinián esztergomi érsek mint területileg illetékes főpásztor engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten.

Lengyel Legionisták Emlékműve

Lengyel Legionisták Emlékműve Pankotai Farkas Béla alkotása. 1928-ban megtervezte és 1935. március 24-én ünnepélyesen felavatták a lengyel légionisták emlékszobrát. Az emlékmű körüli parkrészt ekkor nevezték el Lengyel sétánynak.

Lengyel Legionisták Emlékműve A Wysoczki Légió Hagyományőrző Egyesület megemlékezése 2010-ben

A Lengyel Magyar Barátság napja Március 23. A Lengyel Magyar Barátság napja

"Za wolność naszą i waszą" "A mi szabadságunkért s a tietekért". Készítette: 21. csoport