A munkapiac és az összkereslet Népesség: gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat = gazdaságilag aktívak

munkanélküliségi ráta (u) = = munkanélküliek aktív népesség U NA u: munkanélküliségi ráta U: munkanélküliek száma NA: aktív népesség létszáma Statisztika: alábecsüli(elkedvetlenedett munkások) túlbecsüli (feketemunkás) a munkanélküliek számát.

A munkanélküliség okai: 1. súrlódásos (frikciós) munkanélküliség az információ áramlás tökéletlensége miatt 2. szerkezeti (strukturális) munkanélküliség: oka: a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik mint a munkakínálaté munkabérek rugalmatlanok

3. kereslethiányos munkanélküliség: oka: a munka összkereslete kisebb mint az összkínálata Munkakínálati függvény: A háztartások munkakínálatát adja a reálbér függvényében Pozitív meredekségű Reálbér = = nominálbér árszínvonal w P

w/P (w/P)1 (w/P)0 NS 0 NA N A munkakínálati görbe

Munkakeresleti függvény: a vállalatok munkakeresletét mutatja a reálbér függvényében negatív meredekségű profitmaximalizáló vállalat munka-keresletét mutatja

A munkakeresleti görbe w/P ND A munkakeresleti görbe

A munkapiac és a munkanélküliség Béralku tárgya: nominálbér nominálbér lefelé rugalmatlan asszimetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominálbér, túlkereslet esetén nő a nominálbér

A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén UK NS ND w/P w f/P0 0 N0 N’ NA N A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén

Kényszerű munkanélküliek = munkakínálat – munkakereslet/ Uk = Ns - ND Önkéntes munkanélküliek = aktív népesség – munkakínálat/ Uö = NA - Ns

Túlkínálat esetén: a foglalkoztatottaknak nem érdeke a nominálbér csökkenése, vállalatoknak, kényszerű munkanélkülieknek igen kényszerű munkanélküliség nem szűnik meg Munkapiaci túlkeresletnél: mindegyik résztvevő érdeke a nominálbér emelés reálbér is emelkedik túlkereslet megszűnik

Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél NS w/P (w/P)* 0 N’ N* N” NA N (w/P)’ Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél

A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem A termelési függvény: a megtermelt jövedelem, és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja egyéb tényezők változatlansága mellett pozitív meredekségű

Y 0 N Y(N) A termelési függvény

Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem UÖ Y 0 N Y(N) NS ND w/P (w/P)* 0 N* NA N Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem

Teljes foglalkoztatásnál: a munkakereslet = munkakínálattal, csak önkéntes munkanélküliség van, jövedelem = potenciális jövedelem

Az összkínálati függvény az árszínvonal különböző értékeihez a gazdaság összes kínálatát rendeli hozzá munkapiaci túlkínálat, esetén változatlan nominálbér mellett az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbért, növeli a foglalkoztatást, növeli az összkínálatot teljes foglalkoztatásnál az árszínvonal emelkedése a pénzbért növeli

Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre (w/P) (w/P)* = w f/P2 w f/P1 w f/P0 w/P Y0 Y1 Y Y* Y(N) 0 N0 N1 N* NA N Ns NP Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre

Az összkínálati görbe P AS P3 P2 P1 Teljes foglalkoztatás P0 0 Y0 Y1 Y* Y kényszerű munkanélküliség Az összkínálati görbe

Ha a reáljövedelem  mint a potenciális jövedelem: Az árszínvonal emelkedése növeli az összkínálatot Ha a reáljövedelem = potenciális jövedelemmel: Az árszínvonal emelkedése NEM bővíti az összkínálatot A munkások bérrel kapcsolatos viselkedése ellentmondásos: pénzilluzió: nominális és reálváltozók összekeverése bérarányok megőrzésének szándéka

A munka túlkínálata: Nem csökkenti automatikusan a nominálbért A munka túlkereslete automatikusan emeli azt! Reálbérek alakulása: munkapiaci túlkínálat esetén: árszínvonal emelkedése csökken a reálbér teljes foglalkoztatás esetén: az árszínvonal emelkedése nem érinti a reálbért

A pénzbérek változásának hatása az összkínálati görbére Nominálbérek emelkedése: vállalatok munkaköltsége nő. Következmény: összkínálati görbe felfelé mozdul el (ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszínvonal szükséges) Adott termelés mellett: a kínálati árszínvonal egyenesen arányos a pénzbérrel!

A gazdasági egyensúly Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya AD AS P P0 0 Y0 Y* Y Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya

A gazdaság egyensúlyának sajátságai: AD a hatékony kereslet nagyságát jelzi, a tervezett kiadások egyensúlya feltételezi a pénzpiac egyensúlyát egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik az egyensúlyi kamatláb is egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik: foglalkoztatás, a reálbér, kényszerű, önkéntes munkanélküliség nagysága.

árszínvonal változása árszínvonal Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése az árszínvonal folyamatos emelkedése öngerjesztő folyamat Inflációs ráta: () az árszínvonal növekedési üteme = árszínvonal változása árszínvonal P P

Csoportosítása: kúszó infláció, vágtató infláció, hiperinfláció A pénzben mért jövedelmek is emelkednek! Az infláció hatása a kamatlábra: Ha nincs infláció: Inflációs ráta = 0 akkor: nominális kamatláb = reálkamatláb

Inflációkor: Reálkamatláb = nominál kamatláb-inflációs ráta Az infláció költségei: 1. Az árarányok állandó változásával jár zavarja a gazdasági szereplők tájékozódását megnehezíti a pénz értékmérő funkciójának ellátását 2. Véletlenszerű jövedelem és vagyonújraelosztást eredményez

3. Kevesebb pénzt tartalékolnak, elesnek a pénztartás kényelmétől és biztonságától. Az infláció működési mechanizmusa Feltesszük: Várt infláció = tényleges infláció Árarányok nem változnak Infláció állandó ütemű, állandó a reáljövedelem

Állandó ütemű infláció feltételei: (állandó munkatermelékenység, reáljöv.) inflációs ráta = nominálbérek növekedési üteme pénzmennyiség növekedési üteme Keresleti infláció: ha az AD mozdul el előbb költséginfláció: AS görbe mozdul el előbb De az infláció fenntartásában a keresleti és a kínálati oldal is szerepet játszik