A Privatizáció hatásai a dolgozók béreire és bérstruktúrájára JOHN S. EARLE – George Mason University és Közép-európai Egyetem TELEGDY ÁLMOS – MTA KRTK KTI és Közép-európai Egyetem

A tanulmány célja A privatizáció hatásainak mérése a bérstruktúrára Képességek (végzettség, foglalkozás) Nem Kor Belföldi/külföldi

Rontja-e a privatizáció a dolgozók helyzetét? Elmélet: Az állami tulajdon magas béreket és magas foglalkoztátási szintet eredményez, az új tulajdonosok költséget csökkentenek (pl., Boycko et al. 1996) A vállalatok azonban nőhetnek a privatizáció után (skálahozadék, új piacok): a foglalkoztatás nőhet; az extra kereslet a béreket is növelheti Az új tulajdonosok új bérpolitikát követhetnek (pl. motivációs bérezés): a bérek nőhetnek

Kik lehetnek a folyamat nyertesei és vesztesei? A költségcsökkentés minden dolgozói típus béreit és foglalkoztatását csökkentheti Ha az állami vállalat főleg a nem közvetlenül termelői munkát végzőkkel töltötte fel a vállalatot (Kornai 1992), a bér és foglalkoztatás jobban csökken ▫ Egyetemet végzettek, csak 8 osztályt végzettek, nem termelő foglalkozások SBTC: új technológiák helyettesítik a termelő munkásokat. A bér és foglalkoztatás jobban csökken ▫ Szakmunkások, termelő foglalkozások

Előzmények I Nagy irodalom a köz- és magánszférában dolgozók bérkülönbségéről – nagy identifikációs problémák Nagyon kevés tanulmány a privatizáció dolgozói hatásairól ▫ Kisminták, rövid idősorok ▫ Vállallati adatok – egyéni jellemzők hiányzanak ▫ Brown et al. (2010): csak kismértékű foglalkoztatási és bérhatások

Előzmények II Dolgozói összetétel: ▫ A szellemi dolgozók aránya csökken (Bhaskar-Khan 1995; La Porta-Lopez-de-Silanes 1999) Bérstruktúra ▫ Nagyobb szórás, alacsonyabb bérek az idősebbeknek, hosszú munkaviszonnyal rendelkezőknek, közepesen képzetteknek (Melly-Puhani, megjelenés alatt)

Adatbázis: Bértarifa-NAV csatolt adatok Idősor: 1986, 1989, Vállalati minta: ▫ Teljes körű nagyvállalatokra ▫ Kisebb vállalatokra minta Dolgozói minta: ▫ Születési nap szerint véletlenszerű a közepes és nagy vállalatokra (5, 15 fizikai, 5, 15, 25 szellemi) ▫ Kisvállalatokra az összes dolgozó

Bérek Májusi burttó bér ▫ Alapbér ▫ Túlórabér ▫ Havi prémiumok ▫ Időszakos prémiumok egy hónapra vetítve

Minta A valaha állami vállalatok Amelyeknek legalább 10 dolgozójáról van információ Teljes munkaidős dolgozók, évesek ▫ 1.7 millió dolgozói megfigyelés

Tulajdon definíciója Többségi privát tulajdon Amennyiben a külföldi tulajdon > belföldi tulajdon => külföldi, ellenkező esetben belföldi  Belföldi privatizáció: 2,654  Külföldi privatizáció :248

A tulajdonstruktúra változása vállalati szinten

A tulajdonstruktúra változása dolgozói szinten

Becslés Indexek: ▫ i = dolgozó ▫ j = vállalat ▫ t = év ▫ X = végzettség, munkapiaci tapsztalat, nem + interakciók ▫ X = Foglalkozások

Szelekciós torzítás kezelése Az érdekcsoportok (új tulajdonosok, dolgozók, vállalatvezetők, az állam) különbözó szelekciós mechanizmusokat indukálhatnak ▫ Vállalati fix hatások (FE)

Dolgozói jellemzők ÁllamiBelföldiKülföldi Bér (Ft) 149, , ,598.5 Nő (%) Tapasztalat Végzettség (%) Legf. 8 osztály Szakmunk Érettségi Egyetem

Foglalkozási struktúra ÁllamiBelföldiKülföldi Vezető Felsőfok önálló Egyéb felső vagy középfok Irodai Szolgáltatási Szakmunkás Szakképzetlen

A privatizáció bérhatásai OLSFFE Belföldi **-0.093** Külföldi 0.238**0.117**

BelföldiKülföldi Főhatás **0.036 Nő 0.049** 0.050** Szakmunk Érettségi 0.033** 0.034* Egyetem 0.043* 0.168** M. tapasztalat: **-0.023* M. tapasztalat: ** M. tapasztalat: ** A privatizáció bérhatásai dolgozói jellemzők szerint

BelföldiKülföldi Vezető ** Felsőfok. önálló ** Egyéb felső és középf *0.095** Irodai *0.070** Szolgáltatási ** Szakképzett fizikai ** 0.031* Szakképzetlen **0.100** A privatizáció bérhatásai foglalkozási csoportokra

BelföldiKülföldi Nő Legf. 8 osztály Szakmunk ** Érettségi * Egyetem 0.010** 0.035** M. tapasztalat * A privatizáció hatásai a dolgozói összetételre

BelföldiKülföldi Vezető Felsőfok. önálló ** Egyéb felső és középf ** Irodai * Szolgáltatási Szakképzett fizikai Szakképzetlen 0.015** ** A privatizáció hatásai a foglalkozási összetételre

Iparági hatások Az ipari vállalatok esetében az új technológiák helyettesítik a fizikai rutinfeladatokat ellátók munkáját A szolgáltatási vállalatok esetében a számítógépesítés helyettesíti a rutinfeladatokat ellátók munkáját

A privatizáció hatásai iparra és szolgáltatásokra SzolgáltatásokIpar OLSFFEOLSFFE Belföldi **-0.132** Külföldi 0.258**0.131** 0.226** 0.120**

A privatizáció hatásai a bérstruktúrára: ipar és szolgáltatás BelföldiKülföldi Szolg.IparSzolg.Ipar Főhatás **-0.076** Nő 0.054**0.046** ** Szakmunk Érettségi ** * Egyetem * 0.199** 0.183** M. tapasztalat: **-0.032** M. tapasztalat: ** * M. tapasztalat: **

A privatizáció hatása a foglalkozási bérstruktúrára: ipar és szolgáltatás BelföldiKülföldi Szolg.IparSzolg.Ipar Vezető ** **0.249** Felsőfok. önálló * **0.256** Egyéb felső és középf * ** Irodai ** ** Szolgáltatási ** Szakképzett fizikai ** ** * Szakképzetlen ** **

BelföldiKülföldi Szolg.IparSzolg.Ipar Nő Legf. 8 osztály ** Szakmunk ** ** Érettségi * * Egyetem 0.014** ** 0.032** M. tapasztalat *-0.588* A privatizáció hatásai a dolgozói összetételre: ipar és szolgáltatás

BelföldiKülföldi Szolg.IparSzolg.Ipar Vezető Felsőfok. önálló ** Egyéb felső és középf *0.016 Irodai Szolgáltatási * Szakképzett fizikai Szakképzetlen 0.019** * A privatizáció hatásai a foglalkozási összetételre: ipar és szolgáltatás

Következtetések A dolgozók bérei csökkennek a belföldi privatizáció, és nőnek a külföldi privatizáció után A relatív bérek magasabbak egyek kategóriák esetében ▫ Nők ▫ Egyetemet végzettek ▫ Fiatalok ▫ Vezetők A legrosszabb relatív bére a szakképzett fizikai dolgozóknak és a szolgáltatási dolgozónak van