Összehasonlító tudatkutatás Kampis György ELTE Tudományfilozófia Tsz. gk@hps.elte.hu

A tudat kutatható „A tudatot ma kutatni nem lehet, ezért nem is szabad.”- 1990 Ám 1990-2000 a tudat évtizede. JSCS és Tucson. Varela, Thompson, Metzinger, Libet, Goguen, Chalmers, Dennett etc. Működése, tehát a mibenléte.

Mi az ö.t.k.? Összehasonlító: a fajok összehasonlítása „Biológiai tudatkutatás” Hogyan lehetséges, mit jelent? Valamiféle biológia

Módszertani megjegyzések Freud: az alany első személyű beszámolója – a kutató első személyű értelmezése Interszubjektivitás, reprodukálhatóság kérdéses Behaviorizmus ismert választ nyújt Watson módszertani behaviorizmusa: pszichológiai terminusok (PT) magyarázata nem pszichológiai terminusokkal (nPT) Mik ezek? Pl: PT - emlékezet, észlelés, nPT - lokomóció, inger-válasz Többféle megfogalmazása ismeretes

Hogyan lesz tudatkutatás? „A kutya a piros labdát választotta a kék helyett.” „A kutya leült.” Cselekvő igék szándékosság, ágencia Észleletek tartalma érzetminőségek Első személy irreducibilis, az ember a forrás Valójában nincsenek valódi nPT-k, ezek introspekcióból származnak és emberiek

Az összehasonlító t.kut. módszere Csak analógiás lehet Első személyű eredetű és motivációjú Egy első személyű tudomány lehetősége? Inkább mint Wittgenstein létrája TLP 6.54 „Nem jobb, nem is rosszabb ennél.” Lefelé legalábbis. Az embertől eltérő tudatok lehetősége csak ezután, „oldalt”, a struktúra megértése alapján. Egyetlen ismert példa az ember, ehhez képest. Pl filogenetikai hasonlóság alapján.

Az állatok fájdalma „phenomenal concsiousness”, tudatos érzet British Animals (Scientific Procedures) Act (ASPA) 1986, 1993 defines a painful procedure as ‘‘any procedure that would reasonably be expected to cause more than slight or momentary pain or distress in a human being to which that procedure was applied.’’ 2001-2 House of Lords Chris Sherwin, Bristol: Octopus vulgaris Perry Fuchs (TAMU), George Borscz (WSU): diszkriminációs kondicionálás (patkány, Aplysia)

Rendszerbiológiai megközelítés Nyers erő és totális szemlélet (Leroy E. Hood) Példa: Craig Venter (Genomics) Általános fogalom: -omics Példa: E. Coli E. Coli hálózati modellje (Barabási et al.), n=193 T = 37,056 e=312 N= 0,0084

A beásódás kérdése Evo-Devo: „entrenchment” (W. Wimsatt) Fedezék, bevésődés vagy eltemetés is: úgymint folyóágy, kanyon, búvóhely Filogenetikailag ősi rendszerek merevsége „Pápai vizeken ne kalózkodj”: ősi rendszerrel ne barkácsolj Tudat: közös eredet, valóban közös élmény? Példa: tüsszentés, vakaródzás, szex, some pain Összefogl.: komplex élettani korrelátumok Épp ez a kérdés,

ASPA táblázat “intelligens viselkedés” ingerkerülés, motoros válasz fájdalommal kondicionálás nocio-ceptor emlősök x madarak hüllők kétéltűek halak lábas- fejűek

Komplex korrelátumok ö.tud.kut. 2003: nem mérték meg a tintahalat, nem vettek vért a patkánytól (diszkriminációs kondicionálás) Hormonszintek, EEG, szívritmus/vérnyomás, izomtónus, pszichoaktív és neuroleptikus szerek hatása, etc. NEM motoros válasz, elkerülés, kondícionálás (szenzitizáció/habituáció): pl. vö. gerincsérültek, a polip depressziója etc. A férgekig lemenően azonosak a nociocepció transzmitterei, a kérdés nem ez, hanem hogy mi történik, ha 20 v. 200 paramétert mérünk egy adaptív értékű viselkedési komplexben.

Munkahipotézis A tudati élmény képessége oszthatatlan Érzetminőségek tanultak, érzet képessége nem Ellentmond J. Müller „specifikus idegi energiák” tanának, az érzékek külön beidegzésének O’Regan & Noe Komplex korrelátumok valóban oszthatatlanok? Kérdés nem az: van-e X reakció (mindig lehet) Hanem: azonos-e a komplex a fenti értelemben Idegrendszer korai evolúciója ismeretlen... (AJ)

What next A kerék újrafeltalálása Adatgyűjtés, nagykönyv (állatvédők adatai feldolgozatlanok), „interdiszciplináris” munka (vets, welfare, psych, evodevo, phil) Néhány kiválaszott cél rendszerbiológiai megközelítése A tudat biológiai funkciója és variabilitása (pl. azonos komplexek eltérő szaporodási rendszerekben, tudat és ivaros szaporodás) Növényi tudat 

Hivatkozások Allen, C. 2004. Animal Pain. Noûs, 38: 617-643. Colin Allen, Perry N. Fuchs, Adam Shriver, Hilary D. Wilson 2006: Deciphering Animal Pain, pp. 351 in : M. Aydede (ed.) Pain: New Essays On Its Nature And The Methodology Of Its Study, MIT Press. Sherwin, CM. 2001. Can invertebrates suffer? Or, how robust is argument-by-analogy? Animal Welfare 10:103-118 J. Kevin O'Regan & Alva Noë 2001: A sensorimotor account of vision and visual consciousness, Behavioral and Brain Sciences 24 (5) Albert, J. 1999. Computational modeling of an early evolutionary stage of the nervous system. Biosystems 54, 77-90. Albert, J. 1997: Towards a Comprehensive A-Life Model of the Nervous System and Adaptive Behavior, Alife VII, poster.

Tudat projekt Kampis.G. 2005: Embodiment Without a Cartesian Self, oral paper, TSC Copenhagen Kampis, G. 2006: Causality in the Thinking Body, poster, TSC Tucson, upcoming Kampis, G. – Mund, K. 2006: IP4 in CLEW (PI Jordan Zlatev, Lund) Mund, K. – Farkas, A.M. 2004: Az észlelés tizenhét pillanata, MAKOG előadás Mund, K. 2005: Az introspekció szerepe a buddhizmusban és újabb tanulságai a kognitív tudomány számára, MAKOG előadás Mund, K. 2005: First-person Methodology in Buddhism, TCS Copenhagen Mund, K. 2006: Egy régi vita új tanulságai, ezen a konferencián

- Vége - ?