BEVEZETÉS A PSZICHIÁTRIÁBA

betegségrokkantság top-10

MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ  7 7... 10 10  4.1 7.0 6.3 6.8 8.4 6.9 8.2 7.4 8.1 9.0 7.7 8.7 7.2 11.4 10.2 14.4 (Kopp Mária, 1995)  7 7... 10 10  Honnan jöttünk? Mi a helyzet a depresszióval a mi vidékünkön? Kopp Máriáék vizsgálata: mint ismeretes, nem a diagnosztizált vagy már kezelt depressziósok statisztikája, hanem mélyinterjúval a potenciális vagy aktuális depressziósok előfordulási gyakoriságát adták meg megyénként. Vas megye „fehér folt”

szuicídium ráta -1997 (WHO)

PSZICHIÁTRIA Fogalma Tárgya a kórlélektan és a kóros lelki működések gyógyításának (orvosi) tudománya Tárgya a pszichés működés kórosságainak, betegségeinek megelőzése, felismerése és gyógykezelése

PSZICHIÁTRIA TÖRTÉNETE: ókor, középkor a tudományos pszichiátria kezdete pszichoanalízis pszichofarmakológia, biológiai pszichiátria szociálpszichiátria

CÉLKITŰZÉSEK elkülönítés: a társadalom védelme betegségek felismerése és kezelése visszaesések megelőzése betegségek kialakulásának prevenciója életminőség

Egészség - Életminőség testi-lelki-szociális jóllét állapota bio-pszicho-szociális működőképesség

PSZICHIÁTRIA ÉS MEDICINA ellentmondásos kapcsolat határterület társadalomtudomány lélektan holisztikus szemlélet bio-pszicho-szociális betegségegység

PSZICHIÁTRIA ÉS NEUROLÓGIA szervi megalapozottság? a pszichés működés elsődleges? másodlagos? kompetencia-határok kockázatok és prioritások

a pszichiátriai ellátásban A L A P F E L T É T E L a pszichiátriai ellátásban szakmai protokollok működési engedély személyes jogosultság intézményi feltételek együttes megvalósulása

FEJLŐDÉSI IRÁNYOK gyermekpszichiátria addiktológia pszichoterápia krízisintervenció pszichofarmakológia pszichiátriai genetika molekuláris biológia képalkotó eljárások gerontopszichiátria pszichiátriai rehabilitáció közösségi pszichiátria

MEGITÉLÉS A PSZICHIÁTRIÁRÓL HELYZETKÉP 2000 ELLENTMONDÁSOS MEGITÉLÉS A PSZICHIÁTRIÁRÓL szakmai fejlődés és kifogásolható szakmaiság

ALAPFOGALMAK PSZICHIÁTER PSZICHIOLÓGUS PSZICHOTERAPEUTA PSZICHIÁTRIA PSZICHOLÓGIA PSZICHOSZOMATIKA

TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK Társadalmi tényezők szerepe a betegségek kialakulásában kóroki folyamatok társadalmi változások hatása A társadalom szerepe a mentális betegségek kezelésben előítéletek és megbélyegzés segítő szerveződések

PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉG rendszerszemléletű megközelítésben orvosi pszichológiai szociológiai modellek klasszifikációs rendszerek BNO-10 DSM-IV

PSZICHIÁTRA PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK PSZICHIÁTRIAI GYÓGYMÓDOK

Pszichoterápiás profil Depresszív szindrómák Szorongásos betegségek Személyiségzavarok Alkalmazkodási reakciók Pszichoszociális diszfunkció 20-as főcsoport - korlátozásokkal

„ORVOS-BETEG” KAPCSOLAT aszimmetrikus atyáskodó konzerválja a kiszolgáltatottságot passzív beteg-szerep

„TERAPEUTA-PÁCIENS” VISZONYULÁSMÓD metakomplementer szakértő-kliens partneri (szimmetrikusabb) dinamikus fejlődés lehetősége dependenciától az autonómia felé

BETEGVIZSGÁLAT

zavar a kapcsolatok ÉS szerepek szintjén MENTÁLIS ZAVAR meghatározás klinikailag jelentős magatartási vagy pszichológiai tünetcsoport zavar a kapcsolatok ÉS szerepek szintjén de nem betegség, - ha kizárólag egy esemény okán - ha deviancia - ha egyén és társadalom közötti konfliktus

SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-1 megfigyelhetőség következtetés megjelenés viselkedés beszéd

SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-2 Fő tünetek járulékos tünetek hajlamosító tényezők kritérium (= klinikusok konszenzusa) súlyosabb zavar enyhébb tünetek

SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-3 diagnosztikus hierarchia alapelvei ha organikus zavar magyaráz, akkor más, hasonló tünetekkel járó zavar nem diagnosztizálható a vezető tünet meghatározó a beavatkozásban

PSZICHOPATOLÓGIA a tudat és zavarai az orientáció és zavarai a magatartás és zavarai a gondolkodás és zavarai a percepció és zavarai az affektivitás és zavarai a szorongás az emlékezés és zavarai az intellektus

TUDAT ÉS ZAVARAI TUDAT ZAVARAI ingerek felfogása és értelmezése reakciók és kivitelezésük én és külvilág viszonyának értékelése ZAVARAI világosság (szomnolencia, szopor, kóma) integráció (tartalmi zavarok) kombinációk (ködös állapot, delírium)

TÁJÉKOZOTTSÁG ÉS ZAVARAI térben időben önmagára idegenek (külvilág)

MAGATARTÁS ÉS ZAVARAI kontextusfüggőség normák értékek elvárások szerepek közmegítélés devianciák

GONDOLKODÁS ÉS ZAVARAI alaki zavarok sebesség elszegényedés tartalmi zavarok kuszaság kényszerképzetek túlértékelt eszmék téveseszmék

PERCEPCIÓ ÉS ZAVARAI A külső és belső világ felfogása elkülönítése az információk feldolgozása

AFFEKTÍV STRUKTÚRA érzelem (emóció) indulat (affektus) hangulat (tímia) közérzet (fória) eu - normo hiper - hipo

EMLÉKEZÉS ÉS ZAVARAI megjegyző emlékezés megőrző emlékezés emlékezetbe idézés

FIGYELEM ÉS ZAVARAI koncentráció terelhetősége rögzíthetősége beszűkültség vagy szórtság terelhetősége csapongó vagy nehezen hozzáférhető rögzíthetősége megtapad vagy rövid idő után eltérül

PSZICHÉS STÁTUSZ megjelenés, viselkedés, beszéd, érzelmi megnyilvánulások, percepció, tudat, tájékozottság gondolkodás, belátás, ítéletalkotás emlékezés, figyelem, felfogás intellektus összbenyomás, értékelés összefoglalása

FONTOS a SZAKEMBER ISMERJE lehetőségei és korlátai határát az ellátási rendszert benne saját helyét TISZTÁZZA viszonyát a problémához ÓVJA saját mentálhigiénéjét