A népegészségügy feladatai - gondolatok a munkahelyi stresszről Dr. Sinkó–Káli Róbert megyei tiszti főorvos Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, 2012. szeptember 12.

Az NSZSZ főbb feladatai Közegészségügyi és járványügyi megelőző tevékenység Az egészségügyi ellátórendszer szakmai felügyelete Egészségügyi hatósági tevékenységek végzése Egészségfejlesztési és népegészségügyi módszertani munka Egészségügyi vészhelyzetek kezelése, egészségügyi katasztrófavédelmi tevékenységek koordinálása NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

1997. évi CLIV.tv. (Eü.tv.) „A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése – különös tekintettel az egészség előfeltételeire: élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés Fel kell tárni és meg kell határozni az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre…” NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Munka és foglalkozás eü. (2007) Kikerült az ÁNTSZ feladatköréből 2007. április 15-től a munkáltató foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítási kötelezettségéhez kapcsolódó hatáskörök (munkáltató bejelentési kötelezettsége, hatósági ellenőrzési jogkör) 2007. május 13-tól Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek valamint halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, nyilvántartása) Munkaegészségügyi szabálytalanságok a Keszonmunka, túlnyomásos munkahely levegő-minőség ellenőrzése Munkavégzéssel összefüggő hátsérülések Képernyő előtti munkavégzés Biológiai tényezővel történt expozíció miatt bekövetkezett fertőzés vagy megbetegedés - munkavállalók körének kijelölése, kockázatbecslés Rákkeltő anyagnak kitett munkavállalók esetében-kockázatbecslés gyakoriságának előírása (nyilvántartás, betekintés, adatelemzés) Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzését szolgáló követelmények betartásának hatósági ellenőrzése.

Megmaradt feladatkörök Sugáregészségügyi és a Kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységek kémiai és biológiai légszennyezettség egészsé-gügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Az „egészség” fogalma Pszichoszociális állapot lelki szociális szocioszomatikus állapot pszichoszomatikus állapot testi NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Egészségünk meghatározó tényezői Életmód 40- 45 % Genetikai tényezők 25- 30 % Környezeti hatások 17- 22 % Egészségügyi ellátás 10-15 % NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Munkahelyi stressz Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje) A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő célokat sikerül elérni. Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

EU - munkahelyi stressz Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz (MÖS) jelenti - a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely az EU munkavállalóinak - közel 40 millió munkavállaló egészségét-, a népesség mintegy 28%-át érinti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A szakértők a leggyakoribb okát a munkakö-rülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

A MÖS okai a munkával összefüggő egészségi problémák miatt bekövetkező két hetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint ¼ ennek köszönhető. MÖS oka lehet: pszichoszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, (pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás). Fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége - intézkedései 2002. július 2-án a elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát. Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére. Az 1989. évi Tanácsi irányelv (89/391) tartalmazza a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó alapvető előírásokat. a munkáltatókat teszi felelőssé, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalókat a munka során ne érje semmiféle ártalom, beleértve a MÖS hatásait is. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Intézkedések 2. A tagállamok valamennyien átültették ezt az irányelvet saját jogrendjükbe, néhányuk pedig ezen felül útmutatókat is kidolgozott a MÖS megelőzésére. Az irányelv megközelítési módját alkalmazva, a MÖS kiküszöbölése vagy csökkentése végett a munkáltató köteles: törekedni a MÖS megelőzésére; felmérni a MÖS kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat, meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom; megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Európai Bizottság - MÖS A MÖS megelőzése jelenti az egyik kitűzött célt az Európai Bizottság munkahelyi egészség és biztonság új stratégiájáról szóló közleményében. 1999. évi adatok alapján úgy becsülték, hogy a MÖS, a tagállamoknak mintegy 20 milliárd euro kiadást jelent évente. Olyan állapotokhoz vezethet, mint a depresszió, szorongás, idegesség, fáradtság vagy szívbetegség. komoly zavarokat okozhat a termelékenység, kreativitás és versenyképesség terén. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európában a becslések szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka.  Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14%-a szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól (anyagi- következmények). A lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik (a 2010-es magyar központi költségvetés összkiadásának ötszöröse) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Átfogó munkahelyi stressz-felmérés Magyarországon (2004) A Magyar vállalatok körében végeztek átfogó munkahelyi stressz-felmérést, Eredmények: A megkérdezettek 20 %-a szenved stresszel összefüggő tartós betegségben. A vállalatok mindössze 1,6% - ánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító  munka vagy megelőző tevékenység. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Felmérés Magyarországon 2. A 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek munkájuk felett A megoldás egy komplex, egészség-program a munkaadók részéről, amelynek részét képezhetik a konkrét szűrések, az egészséges életvitel támogatása és a stresszkezelési technikák bevezetése, a lehetőségek biztosítása. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Magyarországi megoldási lehetőségek Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) új európai programot indított „Munkahely Lélekre hangolva” Népegészségügyi Program A Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) Munkahelyi egészségtervek, pályázatok TÁMOP 6.1.2.11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok-lokális színterek NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

2. Munkahelyi egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) Európai programot indított „Munkahely. Lélekre hangolva” (Work. In tune with life) címmel, amelynek hazai megvalósító szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet volt. A program 2010. januárjában indult és tekinthető a 2009-ben befejeződött és hazai szinten nagy sikereket elért Move Europe program folytatásá-nak.  A munkavállalók mentális egészsége és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés került fókuszba.  A programra olyan munkahelyek jelentkeztek, akik kiemelten foglalkoztak dolgozóik lelki egészségének védelmével, fenntartásával. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

ENWHP 2. A Move Europe program eredménye: a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) 2006-tól 2009-ig tartó programja A hazai koordináló szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet volt. A projekt elnyerte az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének támogatását is. A program célkitűzése: átfogó kampány keretében vállalatokat mozgósítson annak érdekében, hogy az „Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken” cél megvalósulhasson - európai és országos szinten egyaránt. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

ENWHP 3. A program négy területre fókuszált: fizikai aktivitásra való motiválás, egészséges táplálkozás elősegítése, dohányzás visszaszorítása munkahelyi stressz megelőzése. A legjobb munkahelyi egészségfejlesztési modelleket megvalósító szervezetek és cégek elnyerték az Egészségbarát Európai Vállalat címet és elismerő díjazásban is részesültek. (pl.: résztvevő cégek Allianz, MOL Nyrt, Paksi Atomerőmű Zrt. Procter&Gamble) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

2. Magyar Népegészségügyi Program II. Életmód Dohányzás visszaszorítása Alkohol és drogmegelőzés Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Aktív testmozgás elterjesztése Közegészségügyi és járványügyi biztonság I. Környezet Egészséges ifjúság Idősek egészségi áll. javítása Esélyegyenlőség az egészségért Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein III. Megbetegedés, halálozás Koszorúér- és agyér betegség Daganatos betegségek Mozgásszervi betegségek csökkentése Lelki egészség megerősítése HIV/AIDS megelőzés IV. Egészségügy, Népeü. Intézményrendszer Népegészségügyi szűrővizsgálatok Ellátásfejlesztés Erőforrás fejlesztés Monitorozás NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Lelki Egészség Országos Program (LEGOP) 2007-2013-ig tartó – több kormányzati cikluson átívelő – szakmai fejlesztés A stratégiai dokumentum céljai: a lelki egészség javitását célzó szakpolitikák és a leghatékonyabb fejlesztési döntések segítésének meghatározása, a rendszerszerű összefoglalása, a fejlesztési lépesek programozása, a szükséges erőforrások felmérése, a megfelelő ütemterv kialakítása NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

LEGOP - Magyarországi adatok Öngyilkos magatartás Az öngyilkossági halálozás (SHA) 100 ezer lakosra számítva a 2005-os 23,2-volt. Az öngyilkossági halálozásban Litvánia mögött Magyarország áll a 2. helyen az EU-ban. Nem csökken, sőt, enyhen emelkedik a gyermek-serdülőkori öngyilkosságok száma . Évek óta rendre az első három halálok között szerepel a korcsoport mortalitási statisztikaiban. A depresszió és szorongás tényleges kockázata lényegesen magasabb közvetlen élettani hatásánál, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás gyakoriságát is. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Mentális zavarok A Vezető probléma a depresszió. A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl. munkaképtelenségből fakadó gazdasági veszteség); a család és az egyén szintjén a kirekesztettség, stigmatizáció, szubjektív szenvedés emelhető ki. A mentális egészség szoros összefüggést mutat az általános egészséggel, illetve az egészség-problémákkal. Szomatikus betegek gyakran válnak depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is igaz (szomatizáció). NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Mentális zavarok 2. Fáradtság, gyakori idegesség, lehangoltság 35 év felett, a fejletlen kistérségek lakóira jellemző leginkább, ott is elsősorban az időskorúakra. Bizonyos mentális zavarok esetében lényeges nemi különbségek vannak. A nők mentális egészsége rosszabb, mint a férfiaké. A nőkhöz képest 14%-kal több férfi érezte kiegyensúlyozottnak magát az elmúlt négy hétben. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Öngyilkosság előfordulása 2004-2010 között (SHH) az Észak –Alföldi Régióban az országos adatokhoz viszonyítva (2004-2010) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Mentális problémák –betegségek összefüggése Szoros a mentális egészségproblémák össze-függése egyéb egészségproblémákkal A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 8-20 évvel csökkentik a beteg várható élettartamát. A magasabb halandóság mögött az öngyilkossá-gon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat (dohányzás, alkohol, drog). NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét az Észak-Alföldi régió kistérségeiben (2009) Forrás: Egészségmagatartás/ OLEF 2009- régiós online felmérés NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

3. A munkahelyi egészségtervek-pályázatok Lényege: Folyamat-jellegű, munkahelyi programok támogatása (szemléletformálás- munkahelyi egészségterv) A megvalósításának főbb lépései: 1.kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás), 2.egészségstratégia és cselekvési terv kidolgozása, 3.programok megvalósítása 4.az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja, 5. a program megvalósulásának és eredményeinek folyamatos monitorozása, értékelése, az eredmények visszacsatolása a megvalósításba. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

NSZSZ népegészségügyi/ egészségfejlesztési célok A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az EU (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és JNKSZ megyében (2009) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Egészségfejlesztés- „Ép testben ép lélek” Folyamat – képesség jobb egészség elérése Célja elősegíteni az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával: az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását, 1997. évi CLIV.törvény az egészségügyről 3). alapelve: „Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése” Az egyén szerepe, felelőssége: Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz. Mindenkinek joga van: olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel tartozni NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

A prevenció szintjei Primer prevenció: - a betegségek kialakulásának megakadályozása Szekunder prevenció: - a betegségek kockázati tényezőinek feltárása - korai stádiumban történő felismerés - az időben történő adekvát beavatkozás - szűrővizsgálat végzése és célzott intervenció bevezetése Tercier prevenció: - a betegség következményeinek és szövődményeinek megelőzése - a krónikus betegségek komplex kezelése és a betegek rehabilitációja NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Elsődleges prevenció által befolyásolható korai halálozások országoshoz viszonyított alakulása megyénkben (2006-2010 SHH) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A lelki problémákat egyszerűbb megelőzni, mint kezelni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert