Az informatikai doktori képzés helyzete Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Az informatikai doktori képzés helyzete Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője

Főbb pontok Rövid történelem A VIK dokori iskola adatai Fokozatszerzési idő Sikeresség Állami és nem állami ösztödíjasok aránya Témaveztői sikeresség Problémafelvetések Doktori iskolák összehasonlító analízise Konklúziók Javaslatok

Történelem 1993 – doktori programok indulása 2001 – doktori iskolák megalapítása 2007 – MAB törvényességi felülvizsgálat 2009 – Újra-akkreditálás 2009 – A „pangás éve” (ötéves hallgatók kifutottak, a mintanterv szerint még nem végeztek MSc-s hallgatók)

Rövid helyzetkép Oktatási hatások „felgyűrűzése” A 7 féléves BSc felborít mindent A középiskolai alapozás egyre gyengül (az egyetemi bejutáshoz nem kötelező az emelt szintű érettségi) Csökkenő („alultrenírozott”) absztrakciós képességek Külső hatások: Az informatikai ipart is érintő válság (csökkenő összegek R&D tevékenységre) A cégek nagy része „jól képzett rendszergazda szintű tudást akar” (VISZ) Egyetemi hatások: Csökken az oktatói létszám A PhD hallgatók nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban és a projekt jellegű munkákban

Alapkérdés Hogyan sikerül megvalósítani a doktori képzés céljait ? nemzetközi színvonalú tudományos értékű és eredményességű képzés megvalósítása az informatika területén; az informatikához kapcsolódó diszciplináris tudományok összekapcsolása a gyakorlati információs technológiákkal amely új, „értéknövelt” informatikai rendszerek és szolgáltatások létrehozásához vezet; a terület hazai oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása. Oktatás Külvilág Egyetem

Adatok és kihívások a saját doktori iskolában 1994-től, alapító: Selényi Endre 13 törzstag 97 témavezető Átlagosan 80 jelentkező évente Kb. 25 fő Állami Ösztöndíj keret 75 (100-ból) kari felvételi ponthatár, az első 25 kap Állami Öszöndíjat.

PhD fokozatszerzések 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 PhD 1 5   95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 PhD 1 5 8 2 6 17 15

Állami ösztöndíjasok aránya

Fokozatszerzési idő Átlag: 5.7 év

Törzstagok életkori eloszlása Átlagéletkor 56.4 év

Konklúziók Az állami ösztöndíjasokra vetítve a kihozatal appr. 72 % Az összpopulációra vetítve appr. 38% (de a nem állami ösztöndjas hallgatókat „mi tartjuk el”) Az átlagos fokozatszerzési idő a 3 év felett van (5.7 év) Témavezetők kora miatt nem fenyeget a 7 alá csökkenés

Értelmezés, okok és hatások Az egyetemek finanszírozásában egyre nagyobb súlyozással vannak jelen a K+F tevékenységből származó projektpénzek (BME-n 46%, VIK—en 64 %) Ezek a lehetőségek más területhez képest hatványozottan vannak jelen az informatikában Nagy a motiváció, hogy a PhD tanulmány a kutatás helyett projektrészvétellé alakuljon A jól bevált hallgatókat PhD közben elszívja az ipari partner

EU-s támogatások eloszlása

Részvétel az IST projektekben

Ipari háttér „A cégek többsége jól képzett, rendszer-gazda szintű ismereteket igényel” (VISZ) Az ipari külvilág számára nem világos az MSc és a PhD fokozatok hozzáadott értéke A hallgatók nagy része a BSc után elhagyja az egyetemet, viszonylag jól fizető állásokat kapva Az ipari kezdőfizetés az egyetemi tanáréhoz közelít.

A témavezetés hatása Motiváltak-e a témavezetők ? Csak oktatási terhek enyhítésére használják-e PhD hallgatókat ? Projekt humán erőforrássá alakulnak-e a PhD hallgatók ? Mennyiben van a kiírt témának tudományos, tézisértékű eredményekkel kecsegtető ereje ?

BME-VIK felmérés Miért jelentkezett doktorandusznak?

Témavezetői háttér Öt év alatt határozott romlás! Témája mennyire alkalmas doktorihoz? Kapcsolódik tanszéki kutatáshoz? Milyen a konzulens tudományos aktivitása? Öt év alatt határozott romlás!

5 év alatt javulás !

Témavezetői eredményesség – egy lehetséges metrika A doktori képzés a fokozatszerzés szempontjából eredménytelennek tekinthető, ha a hallgató a felvételtől számított 4 éven belül nem szerzi meg az abszolutóriumot, vagy az abszolutórium megszerzését követő 2 éven belül nem indít fokozatszerzési eljárást, vagy az abszolutórium megszerzését követő 4 éven belül nem szerez fokozatot. A képzés a fokozatszerzés szempontjából eredményes, ha a hallgató 8 éven belül PhD fokozatot szerez. Folyamatban lévők azok a 8 éven belüli esetek tekinthetők, amelyek nem kerülnek az eredménytelen kategóriába, de még nem történt fokozatszerzés sem.”

Törzstagok eredményessége (BME VIK)

Témavezetők eredményessége A témavezetés hatékonyságán javítani kell !

Megteremtettük-e saját utánpótlásunkat ? Igen, de jelzésértékű az ipari karrier relatíve alacsony aránya !

Összehasonlítás más doktori iskolákkal (1999)

Doktori iskola vezetője A doktori iskolák 2009-ben Intézmény Doktori iskola Doktori iskola vezetője Törzs- Témavezetők Téma- tagok kiírás BME Informatika Levendovszky János 13 97 142 1993-tól ELTE Demetrovics János 32 52 71 DE Pethő Attila 9 43 66 alp. 1993-tól ME Tóth Tibor 7 47 63 alpr. 1993-tól PE Friedler Ferenc 8 25 49 1996-tól PPKE Interdiszciplináris Roska Tamás 12 19 5 1 alpr. a 3-ből SZE Multidiszciplináris Keviczky László 27 21 1 alpr. a 3-ból SZTE Mat. és számtud. Hatvani László 22 56 37 BCE Gazdaságinformatikai Cser László 11 28 akkreditálás alatt Össz:   92 306 441

Eredményesség 2001-08 között Intézmény Felvettek évente Abszolutórium évente Fokozatszerzés 6év/1év BME 40 – 50 25 – 30 9/11 ELTE 15 – 20 7/6 ME 6 – 10 5 – 7 9/1 PE 10 – 15 8 – 12 4/8 PPKE 10/5 SZTE 14 – 18 13 – 17 5/0 Összesen 105 – 138 72 - 96 44/31

Publikációs minimum követelmények Iskola Publikációs minimum követelmények „Pontszám” BME 4 publikláció, ebből 12 2 SCI vagy Scopus figyelt cikk ELTE 2 rangos, lektorált, referált cikk (vagy konferencia-cikk) nincs DE 1 SCI cikk kb. 15 ME 4 publikáció, ebből kb. 12 1 lektorált idegen nyelvű PE 2 rangos idegen nyelvű cikk PPKE 2 SCI cikk SZTE 1 egyszerzős vagy 2 kétszerzős lektorált idegen nyelvű cikk

Változások 1999-2008 között 6 doktori program -> 8+1 doktori iskola 70-95 -> 108-132 felvett évente 8-10 -> 28-32 fokozat évente

Fokozatszerzési életkor - kandidátusi fokozat Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

Életkor a matematikai tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor Átlag: 35.2 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

Életkor a mûszaki tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor Átlag: 40.6 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

Fokozatszerzési idők PhD átlag 28.7 év Mat. tud kandidátusa 35.2 év Műsz. tud. Kandidátus 40.6 év Appr 10 évvel korábban szereznek PhD fokozatot

Törzstagok kor szerinti eloszlása

Törzstagok kor szerinti eloszlása

Törzstagi minősítések Doktori Iskola Nem MTA Dr/Törzstag % BME VIK 0/13 0 % SZTE 0/7 Pannon 0/9 DE 1/9 11,1% PPKE 4/16 25% ELTE 9/19 47,3% 8/14 57,1% Corvinus 6/10 60 % Miskolc 8/10 80%

Közös veszélyek A kétciklusú képzésben fogyatkozó számú MSc diákok kiürülő doktori iskolákat eredményeznek Ezel az egyetem oktatási és K+F potenciálja csökkenhet A 7 féléves BSc miatt az MSc képzésből egyenes és keresztfélévben kilépő hallgatói populációhoz nem illeszkedik az évenkénti felvételi A témavezetők nem kellően motiváltak a fokozatszerzésben A hallgatók fokozatszerzése jelentősen meghaladja az Állami Ösztöndíj 3 évét

Javaslatok Belső „doktorjelölti ösztöndíj” bevezetése a hallgatók ittartására az Állami Ösztöndíj meghosszabítása gyanánt (a BME-n a harmadik év végén a doktori cselekményüket megindító hallgatók havi 110 eFt) A témavezetés sikeressége legyen publikus és legyen magas súlyozású oktatási terhelésként elismerve Azon témavezető, aki tartósan (3 éve) sikertelen az adott metrika szerint, ideiglenesen ne írhasson ki új témákat Nagyobb számban alapítani ipari ösztöndíjat, ami kellő tudományos kontrol mellett céges témákat is engedélyez

Javaslatok (folyt.) Meg kell fontolni a félévenkénti felvételt a doktori iskolákba (lehet-e az Állami Ösztöndíjat félévre tartalékolni, hogyan lehet fair eljárást biztosítani) ? Az MSc-s hallgatók csökkenése mellett meg kell fontolni, hogy lehet-e más (pl. magyar gyűrűből, vagy külföldi) hallgatókat nagyobb létszámban becsatolni a képzésbe (pl. ipari ösztöndíjakkal, amikre multinacionális cégek hajlandóságot mutatnak).

Végszó Változások nélkül veszélyben a doktori képzés ! Változások nélkül veszélyben az egyetemi és tudományos utánpótlásunk !

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !