Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Kérdések és kifejtendő állítások Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója? NEM; ki kell egészíteni a nemzeti számlák rendszerén (NSZR) kívüli mutatókkal Jó-e a GDP - mint a makrogazdasági teljesítmény összevont mutatója? IGEN (fenntartásokkal és kiegészítésekkel  makrogazdasági stabilitás és közgazdasági fenntarthatóság) Kellően árnyalt képet ad-e a GDP a makrogazdasági teljesítményről, jövedelemről, nemzetgazdasági forrásokról? NEM Fel kell-e találni a NSZR-en kívüli új mutatókat a GDP-n alapuló makrogazdasági kép árnyalásához? NEM: a kiegészítő mutatók rendelkezésre állnak, illetve előállíthatók a NSZR-en belüli adatokból Ha a kiegészítő mutatók nem állnak készen rendelkezésre, az elemzőnek érdemes-e fáradságot fordítania a kiszámításukra? IGEN (Ha nem számolja ki, nem tudhatja meg, hogy érdemes volt-e kiszámolni; de ha kb. a GDP-hez jut vissza, akkor is megéri az utat végigjárni) Ha mindent kiszámított, tudja-e milyen állapotban van a gazdaság? NEM: a „puha” indikátorokat (pl. befektetési környezeti, bizalmi indexeket) is vizsgálnia kell

Fő témák A Stiglitz-bizottság jelentéséről (jó-e a GDP?) Miért kellenek a NSZR-en kívüli mutatók a jólét (környezet, fenntarthatóság) méréséhez - röviden Mit mutatnak az NSZR-en belüli, a GDP-t kiegészítő mutatók a makrogazdasági teljesítményről (jövedelemről, forrásokról, egyensúlyról) – részletesebben A kiegészítő mutatók tartalma Magyarországra vonatkozó időbeni összehasonlítások Nemzetközi összehasonlítások Mit jelezhetnek a NSZR-en kívüli mutatók a bizalomról és a gazdasági tevékenységek alapját jelentő intézményekről? – röviden Néhány tanulság

Kiindulópont: szemelvények a Stiglitz-bizottság 2009. évi jelentéséből „Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják, torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól.” „…nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami számításba veszi [=nem tartalmazza] az értékcsökkenés hatását) sokkal lényegesebbnek kellene lennie.” „Nem arról van szó, hogy a GDP mint olyan rossz, csak rosszul használják.” „A GDP főként a piaci termelést méri, és mint ilyen, valóban hasznos. Gyakran azonban úgy kezelik, mintha a gazdasági jólét mérőeszköze lenne.” „Az anyagi helyzettel sokkal közelebbi kapcsolatban áll a nettó nemzeti jövedelem.” „A termelés akkor is nőhet, amikor a jövedelem csökken, és megfordítva” */ Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf

Miért kellenek a NSZR-en („GDP-n”) kívüli mutatók a jólét (környezet stb.) méréséhez? Mert a NSZR nem a jólétet (a környezet állapotát, a jövedelemelosztást stb.-t) méri Hanem: (Edmond Malinvaud) National accounts are “the presentation, in a rigorous accounting framework, of all the quantitative information relating to the nation’s economic activity”. (De: Samuelson híres példája: feleségül veszi a takarítónőt) Mi mindennel lehet/érdemes kiegészíteni? Jó példa: KSH

A társadalmi haladás mutatószámrendszere Forrás: KSH http://www. ksh

A GDP-n túli, de a NSZR-en belüli mutatók alapján megválaszolható, alapvető kérdések (amortizáció, explicit és implicit külföldi transzferek és egyensúlyhiányok) A GDP a hazai bruttó (amortizációt tartalmazó) termelés (=belföldön megtermelt jövedelem) mutatója További fontos kérdések (I. források) Hogyan alakult a nettó (az amortizáció feletti beruházásokat tartalmazó) hazai termelés? Hogyan alakult a bruttó/nettó nemzeti (rendelkezésre álló) jövedelem ( „explicit” külföldi jövedelem-transzferek hatása) DE: visszaforgatott jövedelem! Hogyan alakult a tőketranszferekkel korrigált nemzeti jövedelem (EU-alapokból származó beruházási pénzek) – „nemzeti források” Növekedési ütemek: hogyan változott a hazai, ill. nemzeti (bruttó/nettó) reáljövedelem - a cserearány-változás mennyivel növelte (csökkentette) az ország forrásait („implicit” jövedelemtranszfer hatása) Még további fontos kérdések (II. a makrogazdasági egyensúlyhiányok fenntarthatósága) Külső egyensúly és nettó külföldi adósságráta alakulása Államháztartási egyensúly és az államadósság-ráta alakulása

A GDP-t kiegészítő alapmutatók - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + GDP másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + Kombinált mutatók [külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI „Implicit” jövedelemtranszfer hatása „Explicit” jövedelmi és tőketranszferek hatása

Miért érdekesek/fontosak a kiegészítő mutatók? A növekedés „reál”- fenntarthatósága (pl.: van-e, mekkora a nettó beruházás?) - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + a) a belföldi felh.-al összehasonlítva: külső egyensúly- hiányok mértéke, fenntarthatósága b) hazai források terjedelme, változása GDP másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + [egyoldalú külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI A GDP az erőfeszítést (ráfordítást), az RGDI az eredményt (jövedelmet) mutatja

Mit mutatnak a kiegészítő/kombinált mutatók Magyarországról közép és hosszabb távon? A GDP-hez viszonyított relatív szintek és növekedési ütemek GDP-arányos szintek: NDP GNI, GNDI, GNDI+K NNI, NNDI, NNDI+K GNI+REIg; GNDI+K+REIg, NNDI+K+REIg Növekedési ütemek GDP RGDI; RNDI RGNDI+K; RNNDI+K RGNDI+K+REIg; RNNDI+K+REIg Amortizáció nélkül Jövedelem Tőketranszfer Visszaforgatott jövedelem Cserearány-változással korrigálva

A makrogazdasági jövedelem (források) bruttó mutatói Magyarországon (1995-2011): szintek a GDP %-ában

A makrogazdasági jövedelem (források) nettó mutatói Magyarországon: szintek a GDP %-ában

Változatlan áron mért növekedési ütemek (évi átlagos %-os változás)

A GDP + a cserearány-változás hatásával korrigált évi átlagos volumenváltozások

Az, hogy 2001-ig vagy 2002-2006-ban volt-e gyorsabb a növekedés, nemcsak a mutatón, hanem a kezdő éven (1996 vagy 1997) is múlik…

Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források bővülésére: évi kb Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források bővülésére: évi kb. 0,3%-pont 2004-2011 között (látszólag csekély, de évi 30% többlet a GNDI növekedése fölött!)

Mit mutatnak a kiegészítő mutatók Magyarországról nemzetközi összehasonlításban? Relatív szintek Európai felzárkózás és fenntarthatóság

GDP/fő 2005 évi árakon és PPP-n (EU15=100)

(GNDI+K)/fő 2005 évi árkon és PPP-n (EU15=100)

Felzárkózás és makrogazdasági fenntarthatóság: a GDP/fő (EU15=100) és GDP-arányos bruttó államadósság és nettó külföldi adósság A 2006-ig tartó gyors hazai GDP-növekedés fenntarthatatlan adósság-növekedéseken alapult

Az áttekintett mutatók a múltról szólnak – mivel kell kiegészíteni, hogy a jelenről, illetve a jövőről is képet kapjunk? Jelen, közeljövő: „puha” indikátorok:  Üzleti/befektetési környezet Várakozások Középtáv: Idősor-elemzés Termelési függvény becslése  „no policy change” szenáriók

Egy felmérés eredményei 1. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

2. Üzleti hangulat alakulása

3. A tavalyi és 2012-re tervezett beruházások változása

Összefoglalás, tanulságok (I) A GDP megkerülhetetlen, de a makrogazdasági folyamatok megértéséhez ki kell egészíteni makro-fenntarthatósági (az egyensúlyhiányokat jelző) nettó szemléletű és háromféle jövedelmi típusú mutatóval Explicit jövedelem-transzferek Visszaforgatott jövedelmek Implicit jövedelem-transzferek (cserearány-hatás), továbbá a felhasználható forrásokra vonatkozó mutatókkal

Összefoglalás, tanulságok (II) Hazai tapasztaltok Az egyes periódusok megítélése erősen függ attól, hogy a GDP-t, vagy az alternatív mutatókat tekintjük mércének, pl. 1990-es évek második fele vs. 2000-es évek első fele a 2009. évi visszaesés mértéke A gazdasági folyamatok árnyalt megítéléséhez nem elegendő a GDP A GDP-t kiegészítő mutatók nem jelezték egyértelműen a 2000-es évek első felét jellemző hazai folyamatok fenntarthatatlanságát (főleg a NDP és származékai) Azt, hogy a kiegészítő mutatók jobb helyzetet jeleznek 2010-2011-re, mint a GDP, a „puha” indikátorok fényében kell értelmezni A „puha” bizalmi indexek baljós irányzatokra utalnak