AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA

1. A hatalmi egyensúly rendszere 16-17. század: az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többiek szövetségre lépnek. Emiatt átalakult Európa diplomácia arculata Európa politikáját a szövetségek jellemzik a 18. században - egyensúlypolitika Háttere: XIV. Lajos (Louvois) hadseregreformja Sok pénzért profi hadseregek – egyrészt foglalkoztatni, másrészt megkímélni

Ezzel megnő a diplomácia szerepe A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek védelme, képviselete

Következménye: szövetségek és szövetségi rendszerek létrejötte Folyamatosan változó tagokkal A szövetségek fő célja: valamely külső állam korlátozása, megfékezése; közös területszerzés, és annak felosztása Ezért a diplomáciai tevékenység ellenére a háborúk folyamatossá válnak

2. Az angol parlamentarizmus

Működése ld. Tkv. 15. o. 5. sz. ábra A dicsőséges forradalom után folyamatosan kialakult parlamenti rendszer az alapja minden mai európai és európai mintája parlamenti demokráciának Működése ld. Tkv. 15. o. 5. sz. ábra Toryk Whigek

ANGLIA HELYZETE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI POLITIKÁBAN A szövetségekben részt vesz, célja: A STATUS QUO fenntartása, azaz: hatalmi egyensúly Emiatt mindig azon hatalom ellen fordul, amely Anglia megítélése szerint túlzottan erősödik DE: ki tudja használni, hogy a kontinens hatalmai egymással vannak elfoglalva:

a gyarmat gazdasági erejének minél nagyobb mértékű kihasználása Valódi célja: a gyarmatszerzés, illetve meglévő gyarmatain helyzete megerősítése a gyarmat gazdasági erejének minél nagyobb mértékű kihasználása A Mayflower

TA/ 60/b TA/57/b,c,d A gyarmati minisztérium

A Német-Római Birodalom

Vesztfáiliai béke – rengeteg kicsi és néhány nagy önálló állam halmaza Ausztria, Bajorország, Poroszország Önálló pénz- és vámrendszer Merkantilista gazdaságpolitika Állandó hadsereg

Poroszország háborúi Poroszország a század elején válik önálló királysággá Hadserege nagy és erős, az uralkodók egyre többet áldoznak a hadseregre Az állam javait egyre inkább a hadsereg szükségletei alá rendelik – ún. militáns állam Nagy Frigyes (1740-1786) – felvilágosult reformok és egyre erősebb hadsereg

A porosz hadsereg egyenruhái

I. Frigyes porosz király

Az osztrák örökösödési háború Oka: Szilézia birtoklása Jelentősége: szén- és vasérclelőhelyekben gazdag Más ásványi anyagokban is, pl.: réz Jó mezőgazdasági adottságok is

III. Károly biztosítani akarja leánya számára a trónt (Mária Terézia) – „Pragmatica Sanctio” Halálakor (1740) ezt több állam nem fogadja el – bejelentik igényüket A poroszok nem trónigényt jelentenek be – ajánlatuk: megvédik Mária Teréziát ellenségeitől, cserébe kérik Sziléziát A Habsburgok elfogadták volna az ajánlatot De a porosz csapatok még előbb betörnek a tartományba – bajor-francia szövetséggel

Eredménye: az aacheni béke 1748 Az 1748-as aacheni békeszerződés értelmében Mária Terézia kénytelen volt lemondani Szilézia majdnem egész területéről Poroszország javára, a franciák által megszállt Németalföld viszont visszakerült Ausztria birtokába.

Znaim (Znojmo) vára

A hétéves háború (1756-1763) Ausztria az előző háborúból okulva: Hadszervezeti reformokat hajt végre Diplomáciájával Poroszország elleni szövetséget hoz létre Poroszország minden oldalról támadásra számíthat

II. Frigyes porosz király érzékeli a veszélyt – Ezért amikor Szászország szövetséget köt a Habsburgokkal, támadásba lendül II. Frigyes porosz király

Betör Szászországba, majd Csehországba – a háború Európában nagyrészt cseh területeken folyik a francia-angol konfliktus miatt ez a háború Kanadában és Indiában is zajlik (Churchill: „ez volt az igazi első világháború”) Poroszországot már-már az összeomlás fenyegeti Ám III. Péter orosz cár – aki Frigyes csodálója – szakít addigi szövetségeseivel, és a poroszok mellé áll 1763: porosz győzelem

Hubertusburgi béke: biztosítja Poroszország uralmát Szilézia fölött Párizsi béke: biztosítja Anglia uralmát Észak-Amerikában (Kanada angol lesz) és Indiában – Franciaország háttérbe szorul a gyarmatszerzésben

Habsburg-birodalom Súlypontja Nyugatról a Duna-völgybe helyeződik Heterogén – igen eltérő fejlettségi szint Leggyorsabban fejlődő része: Poroszország Itt: reformok – felvilágosult abszolutizmus Tkv. 15. o. – részlet II. Frigyes emlékiratából

Oroszország Az uralkodó (cár) hatalmát semmi nem korlátozza Nincs parlament, nincs rendiség, nincs vallási megosztottság sem Ezért az uralkodó hatalma despotikus Felvilágosult abszolutzmus itt is megjelenik, képviselője II. (Nagy) Katalin 1762-1796

Reformjai – magát filozófusnak tartja Rendszeres levelezést folytat Voltaire-rel, halála után megvásárolja könyvtárát Udvarába hívja Diderot-t, aki ott fejezi be az Enciklopédiát Gyakorlatban a felvilágosodás elveiből sokat nem valósít meg, kacérkodás annak gondolataival csak külsőség (Patyomkin-falvak)

Külpolitikája Terjeszkedő politika Két fő iránya: Földközi-tenger felé, a török ellenében Siker: megszerez Fekete-tenger melléki területeket – 1774, kücsük-kajnardzsi béke I. Abdul Hamid szultán

Európa felé terjeszkedés – Lengyelország rovására Itt anarchikus állapotok („nemesi köztársaság” – az ország valójában irányíthatatlan) Ausztriával és Poroszországgal együtt felosztják egymás között 1772, 1793, 1795 – ekkor az ország önállósága 1918-ig megszűnik A három hatalom ezzel egymás elleni háborút is elkerült