ISMERETELMÉLET

Kollokvium Előadások: Tankönyv: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Ismeretelmélet Tankönyv: Forrai G., Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.

Ismeretelmélet Episztemológia: Főbb kérdései: a tudás mibenlétének és feltételeinek tana epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) Főbb kérdései: Mi a tudás? Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? (szkepticizmus) Hogyan igazoljuk hiteinket? Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek) Létezik-e a priori tudás?

I. A tudás A tudás fajtái: Tudás ismeretség (acquaintance) által: „Sanyika ismeri Béla bácsit.” „to know” = „tudni”, „ismerni” Képesség-tudás: „Sanyika tud biciklizni.” Propozícionális tudás: „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.” p: „A méz a felső polcon van.” ↔ S: Sanyika ↔ „A méz a felső polcon van.”

A feladat S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Elégséges és szükséges feltételek Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel

1. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha (azt) hiszi, hogy p.

1. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Ellenőrzés: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha (azt) hiszi, hogy p. Ellenőrzés: Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯

2. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha hiszi, hogy p, p igaz.

2. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Ellenőrzés: Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha hiszi, hogy p, p igaz. Ellenőrzés: Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯

3. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha p igaz, S hiszi, hogy p, S igazoltan hiszi, hogy p.

Platón, Theaitétosz „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d) „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

Az igazolás erőssége Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? Infallibilizmus: Az igazolásból következik az igazság. Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. Fallibilizmus: Az igazolásból nem következik az igazság. Hamis, de igazolt hit lehetséges.

Infallibilizmus A tudás infallibilista definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha S hiszi, hogy p, S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Nem létezik hamis tudás. Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás. Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudom, hogy most előadást tartok.

Fallibilizmus A tudás fallibilista definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha p igaz, S hiszi, hogy p, S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. Probléma: Gettier-probléma Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud.

A tudás módosított definíciója S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha p igaz, S hiszi, hogy p, S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p, ……………………. Mi álljon a kipontozott helyen? Mi az, ami a hit és az igazság közötti szakadékot képes áthidalni?

Három javaslat Megdönthetőségelmélet: Oksági elmélet: Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást. pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.” Oksági elmélet: A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből, amely a hitet igazzá teszi. pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági lánc. Kontrafaktuálisok: Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p. Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p. pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.

Kontrafaktuálisok A □→ B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis Lehetséges világok: @ v1 v2 … A □→ B igaz: ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □→ B üresen igaz), vagy ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □→ B nem üresen igaz).

II. Szkepticizmus szkeptomai: „megvizsgálok” A szkepszis értelmezései: Pozitív tanítás Semmit sem tudhatunk. Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk. Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihívás Honnan tudod …?

Történeti áttekintés Pürrhoni szkepticizmus Akadémiai szkepticizmus Pürrhon (i.e. 365-275): az ítéletek felfüggesztése (epokhé) az ataraxia érdekében „A szkepticizmus az a művészet, amely minden lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus Empiricus) Akadémiai szkepticizmus mérsékeltebb irányzat A valószínűbb elméletet kell elfogadni. Descartes szkeptikus argumentumok

A módszertani és a problematikus szkepticizmus Descartes, Elmélkedések, 1641 Szkeptikus érvek: érzéki csalódás álomargumentum démonargumentum Descartes: módszertani szkepszis A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. Problémák: A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől. Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata. Descartes után: problematikus szkepszis A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.

Szkeptikus érvek Tévedésen alapuló érvek: Hipotézisen alapuló érvek: Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e? Hipotézisen alapuló érvek: Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan tévedünk. Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben? Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvek A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák? Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket?

Lehetséges válaszok Bagatellizálás Direkt cáfolat A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez. Direkt cáfolat Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat. Hamis premissza kimutatása Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetése A valóság átértelmezése Pl. Berkeley: az anyag nem létezik fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló konstrukciók behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók A tudás fogalmának átértelmezése Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése

III. Igazolás Igazolhatók-e hiteink? Regresszus-érv: az igazolás nem lehetséges Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható. Az igazolás fa-szerkezetet mutat. A fa egyes ágai vagy igazolatlan hitekben végződnek, vagy végtelenül folytatódnak, vagy visszakanyarodik már említett hitekhez, vagy alapvető hitekben végződnek. a., b. és c. esetben hitünk nem igazolt. Alapvető hitek nem léteznek. Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.

Igazoláselméletek Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl S hiteinek körén fundácionalizmus: 5.-t támadja koherentizmus: 2.-t támadja Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körén megbízhatóságelmélet: 1.-t támadja

Fundácionizmus Kétfajta hit: Az igazolás fundácionista definíciója: nem alapvető hitek (épület váza) alapvető hitek (épület alapja) Az igazolás fundácionista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben alapvető hit, vagy S hite p-ben alapvető hitre épül.

Fundácionizmus Melyek az alapvető hitek? Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük való hit garantálja az igazságukat klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”) Descartes: cogito Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukat „önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem.”)

Koherentizmus Csak egyfajta hittípus létezik. Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következések Az igazolás globális jelleget ölt Az igazolás koherentista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

Megbízhatóságelmélet Az internalista elméletek problémája: Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. Externalista elmélet: Az igazolást az igazság révén határoztuk meg. Megbízható folyamatok: észlelés, következtetés, stb. Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

IV. Érzékelés és észlelés Érzékelés (sensation): a külvilág ingereinek érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása az agy felé érzéklet: vörös fény Észlelés (perception): az érzékletek magasabb szintű integrációja az agykéregben észlelet: paradicsom moonwalking bear http://www.youtube.com/watch?v=47LCLoidJh4

1. Érzékelés Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik: Érzék Látás Gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszakában Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra hullva

Weber-Fechner-törvény

2. Észlelés Funkciói: Felismerés: a tárgyaknak egy kategória alá rendelése (Ez egy autó) Lokalizáció: a tárgy távolságának és mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik) Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek között

Lokalizáció figura és háttér csoportosítás proximitás hasonlóság zártság jó folytatás

Lokalizáció távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal monokuláris: relatív nagyság takarás relatív magasság perspektíva mozgásparallaxis http://hps.elte.hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis.AVI binokuláris: parallaxis diszparitás textúragradiens

Lokalizáció mozgás észlelése stroboszkopikus mozgás indukált mozgás valódi mozgás szelektív adaptáció és mozgási utóhatás

Felismerés Korai szakasz: a tárgy leírása primitív alkotórészekkel vonásdetektorok, geonok Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az emlékezetben őrzött leírásával egyszerű és visszacsatolt hálózatok A kontextus szerepe kétértelmű ábra időbeli kontextushatás

Konstanciák világosság- és színkonstancia alak és helykonstancia a tárgy és a háttér viszonyán múlik alak és helykonstancia észlelőrendszerünk az észleletből levonja a saját mozgásunkat nagyságkonstancia: a nagyság-távolság invariancia illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)

A konstanciák kialakulása Jean Piaget vizsgálatai a tárgykonstancia gyermekkori kialakulásáról: 4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk. Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése megszűnik. 8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része. Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol előbukkant. 1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma még fölékerekedhet. A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve megdöbben, hogy nincs otthon az apja. 1,5-2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája stabilizálódik. Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát.

Az észlelés és tárgyai Észlelési aktus: észlelés tárgya + észlelési tapasztalat Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól. a váza és tulajdonságai illúziók és hallucinációk http://www.brl.ntt.co.jp/IllusionForum/basics/visual/index-e.html http://www.latashonapja.hu/optikai_csalodasok.htm

Müller-Lyer-illúzió

Zöllner-illúzió

Poggendorf-illúzió

Hering-illúzió

Herman-rács

Alakváltó ábrák

Lehetetlen ábrák

Az észlelési tapasztalat és tárgyának lehetséges viszonyai Realizmus közvetlen közvetett naiv tudományos Antirealizmus idealizmus fenomenelizmus

Közvetlen realizmus Hétköznapi álláspont: közvetlen realista realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető tulajdonságokkal Az asztal tényleg barna. közvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljük Ezt a barnaságok látjuk. Probléma: illúzió-argumentum Mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs jelen.

Közvetett realizmus 17-18. század: közvetett realizmus Az észlelés során nem magát a tárgy tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz. Az introspekcióval szemlélt idea révén okságilag következtetünk a tárgyra. Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját önmagunkban. Probléma: szkepticizmus Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák hűen jelenítik meg a külvilágot? Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött?

Antirealizmus Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső tárgyak közötti szakadék megszüntetésére Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten elméjében állnak fenn Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan fennálló észlelési lehetőség Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha oda nézek, egy asztalt látok. Probléma: Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs mögöttük egy tárgy? Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott levő asztal miatt?

Naiv és tudományos realizmus Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság létezik az észleléstől függetlenül Tudományos realizmus: csak a tudomány által meghatározott tulajdonságok léteznek az észleléstől függetlenül Kombinációk: Realizmus Naiv Tudományos Közvetett ✕ ✓ Közvetlen

Az illúzió-argumentum megoldásai Probléma: A közvetlen realizmusban mi a közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben? Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus észlelés esetében nincs jelen. Három megoldás: Oksági értelmezés Határozói értelmezés Intencionális értelmezés

Az illúzió-argumentum megoldásai Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági kapcsolatban áll velünk. Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat. Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni = „polkaszerűen” táncolni) A közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben a mód, ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. (Egy asztalt és egy széket asztalként látok.) Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem érzés Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem.

V. Az a priori tudás A priori tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás a priori: (a tapasztalás) előtt A posteriori tudás: a tapasztalaton alapuló tudás a posteriori: (a tapasztalás) után A priori kijelentések: logikai törvények: „A = A” matematikai törvények: „Minden páros szám osztható kettővel.” fogalmi összefüggések: „A piros egy szín.” metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény.” (Kant óta nem)

A kijelentések osztályozása Metafizikai szempont: Szükségszerű: ami igaz, és nem is lehetne másképp Kontingens: ami igaz, de lehetne másképp Ismeretelméleti szempont: A priori: a tapasztalattól függetlenül tudható A posteriori: a tapasztalat alapján tudható Szemantikai szempont: Analitikus: csak a benne szereplő szavak jelentése teszi igazzá Szintetikus ítélet: a benne szereplő szavak jelentése és a faktuális tényezők teszik igazzá Példák: „A Kékes 1016 méter magas.” „Minden agglegény nőtlen.” „5 + 7 = 12”

Hogyan függnek össze az osztályok? Empirista tradíció: szükségszerű = a priori = analitikus Pl. „Minden agglegény nőtlen.” kontingens = a posteriori = szintetikus Pl. „A Kékes 1016 méter magas.” Kant: Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések. Pl. „5 + 7 = 12”; az okság törvénye Quine: Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme. Kripke: A szükségszerűség és az aprioricitás nem függenek össze. „Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de nem a priori „A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem szükségszerű