A császárság első századai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Római tűzvész.
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Az antikvitás kora és a római birodalom története dr
„Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban”
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
4. A Római Birodalom fénykora, Kr. u. 1. sz. közepe – 3. sz. közepe
4. A Római Birodalom fénykora, Kr. u. 1. sz. közepe – 3. sz. közepe
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A hódító Róma.
A Római birodalom kora Rácz Lajos
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
Pannonia Városai.
Szent István ( ).
Életrajz Született: 1937 április 28.-án Suniban, Tikrit külvárosában. Apja „meghalt”, mostohaapja nevelte 10 éves koráig amikor a nagybátyához költözött.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
Róma Vigh Zsuzsanna.
Írta: Szöllősi Veronika 9.a
Szent László- Könyves Kálmán uralkodása
Kerettantervi követelmények
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A Kárpát-medence a római korban
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
A polgárháborúk kora.
A nagy népvándorlás.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Róma Róma.
A háború és következményei Magyarországon
AUGUSTUS.
L. Aurelianus, római császár, uralkodott Kr. u. 180–192-ig
A NYUGATI BIRODALOM BUKÁSA
Gorsium Forrás: Wikipédia Képek: Ruzsa Miklós.
Rómaiak és zsidók az I. században
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
A császárság első századai. A Julius-Claudius dinasztia (Kr.u )  Augustus †  sajátos forma alakul ki  adoptálás  Előnyős mindkét fél számára.
Zsidók Pannóniában.
Városállamok- Birodalmak
Az ókori Róma művészete. 1. Róma történetének szakaszolása az államformák szerint Királyság (i. e. 8. sz.- i. e. 6. sz.) Köztársaság (i. e. 6. sz.- i.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
Kelet-Európa és a Balkán
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
Róma – Összefoglalás.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A római hadsereg Órai vázlat.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az egyeduralom létrejötte
A római államtörténet korszakai
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

A császárság első századai A császárkori Róma A császárság első századai

Julius Claudius dinasztia (14-68) Tiberius (14-37) Hatalomra kerülése: - 50 éves - sokszor mellőzik - Tiberius fogadott fia - embergyűlölő Tevékenysége: - Augustus rendszerét szilárdította meg - Erősítette Itália politikai és gazdasági szerepét - takarékossági intézkedések - köv. plebs elégedetlensége Magánélete: - féltékenységi hajlam - felségsértési perek - 26-ban Capri szigetére vonul vissza és rendeletekkel kormányoz

Julius Claudius dinasztia (14-68) Gaius Caligula (37-41) Jelleme: - nagyzási mánia - összeesküvés ellene - testőrsége meggyilkolja

Julius Claudius dinasztia (14-68) Hatalomra kerülése: - görög – etruszk kultúrával foglalkozik - testi hibás - nem számított rá hogy császár lesz Tevékenysége: - jó szervező képesség - császári közigazgatási szervezet kiépítése - a hivatalok élére szakképzett hivatalnokok kerülnek - állami hivatalok - romanizálodás - postaszolgálat kiépítése - úthálózat építése - új vízvezeték Rómának - mocsaras területek lecsapolása

Julius Claudius dinasztia (14-68) Külpolitika: - terjeszkedés (Britannia provincia lett, Trákia, Lükia és Júdea bekebelezése) Magánélet: - könnyen befolyásolható - első felesége Messalina (kivégezteti) - második felesége Agrippina, akinek már van egy fia Domitius Nero - Nerót fiává fogadja, és kinevezi Britanikus gyámjává - meggyilkolják

Julius Claudius dinasztia (14-68) Nero (54-68) Hatalomra kerülése: - 17 évesen - anyja és nevelője Seneca gyakorolja a hatalmat kezdetben Tevékenysége: - senatus elleni perek - plebs juttatásait növeli - népszerűséget akar (fellép színházi előadáson, sport rendezvényen) - 64-ben Róma felgyújtása (keresztényeket vádolja vele, keresztény üldözések) Halála: - senatus elítéli - elmenekül, majd öngyíkos lesz

Flavius- dinasztia (69-96) Vespasianus (69-79) Hatalomra kerülése: - 68- 69-ben polgárháború - a Júdeában állomásozó légiók kikiáltják császárnak - a többi jelölt legyőzése harcban Tevékenysége: - visszatér Augustus módszereihez - jó kapcsolat a senatussal - bevételek növelése (császári birtok, adók) - Colosseum építése - „Cirkuszt és kenyeret” - légiókat a provinciák romanizált lakosságával tölti fel Külpolitika: - békére törekedett (harc Júdea és Britannia területén)

Flavius- dinasztia (69-96) Titus (79-81) Hatalomra kerülése: - Vespasianus idősebb fia Tevékenysége: - népszerűségre törekszik - 80-ban hatalmas ünnepségek keretében átadja a Colosseumot Események: - 79. augusztus 24-én kitör a Vezúv - elpusztítja Pompeii, Herculaneum és Stabiae városát

Flavius- dinasztia (69-96) Domitianus (81-96) Hatalomra kerülése: -Vespasianus fiatalabb fia - „dominus et deus” cím felvétele Tevékenysége: - a senatus teljes mellőzésével kormányoz - felségsértési perek - fő támasza a hadsereg Külpolitika: - sikertelen kísérlet Dácia elfoglalására - megkezdi a természet által védett határok mentén a védővonal kiépítését Bukása: - összeesküvés ellene - magántitkára meggyilkolja

Antoniusok (96-192) Nerva (96-98) Hatalma: - a hadsereg nem támogatja - társcsászárt vesz maga mellé - gyenge hatalom

Antoniusok (96-192) Traianus (98 – 117) Hatalomra kerülése: társcsászár, kijelölt utód Intézkedései: - Itália szerepének növelése (gazdaság, társadalom) - Segélyalap az itáliai kis és közép birtokosoknak - Romanizálódás erősítése Külpolitika: - Dácia meghódítása (101-102 és 105-106) diadaloszlop felállítása - 116-ban Mezopotámia is római kézbe kerül

Antoniusok (96-192) Külpolitika: - 116-ban Mezopotámia is római kézbe kerül - sorozatos felkelések a provinciákban - a „nagy hódító” Róma ekkor éri el a legnagyobb területi kiterjedését

Antoniusok (96-192) Hadrianus (117 – 138) Hatalomra kerülése: Traianus távoli rokona (csak a halálos ágyán nevezi meg utódként) Tevékenysége: - limes kiépítése - légiókat a határ mentén helyezi el - béke megteremtése - a császári közigazgatás a birodalom egészét behálózó rendszerré válik

Antoniusok (96-192) A császári közigazgatás jellemzői: - Császári Tanács (irányítás, ellenőrzés, fizetés) - praefektus praetorio (közvetlen irányítás, 2 fő, az egyik jogtudós) - praefektusi címek: Pl.: Róma gabona ellátásának vezetője, Egyiptom helytartója, római rendőrség parancsnoka - procuratorok: alacsonyabb szintű közigazgatási hivatalnokok pl.: kisebb provinciák helytartói, pénzverdék vezetői - senatus: tagokat a császár nevezi ki és megszűnik a törvényhozó szerepük Legfőbb jogforrás, törvény a császár. Az utódját kijelöli és halála után az Istenek közé emelkedik

Antoniusok (96-192) Antonius Pius (138-161) Hatalomra kerülése: - Hadrianus rokona és kijelölt utódja Tevékenysége: - nyugalom korszaka - hivatalnokain keresztül kormányoz - Itálián kívülre nem utazik - kiegyensúlyozott fejlődő gazdaság

Antoniusok (96-192) Marcus Aurelius (161 – 180) Hatalomra kerülése: - Pius örökbefogadott fia, kijelölt utód Tevékenysége: - társcsászárt vesz maga mellé, de övé marad a főhatalom - parthusok elleni háború (164-166) - Róma győz, de a visszatérő katonák behurcolják Itáliába a pestist. Köv. hatalmas pusztítás Külpolitika: - külső támadás (germán törzsek támadnak Pannóniában és Dáciában) elhúzódó harcok, de visszaszorítják őket - betelepítések colonusként az elnéptelenedett területekre

Antoniusok (96-192) Külpolitika: - külső támadás (germán törzsek támadnak Pannóniában és Dáciában) elhúzódó harcok, de visszaszorítják őket - betelepítések colonusként az elnéptelenedett területekre - dunai hadszíntéren hal meg a császár is

Antoniusok (96-192) Aurelius Commodus (180 – 192) Hatalomra kerülése: - Marcus Aurelius fia Külpolitika: - béke a germánokkal ( segédcsapatok kiállításra és adó fizetésre kötelezik őket) - letelepítések Tevékenysége: - Nero lesz a mintaképe - földre visszatért Herculesnek tartja magát - gyilkosság áldozata lesz

Katona császárok (192-284) Jellemzők: a hatalomra kerülése az uralkodóknak egyértelműen a légióktól függ hűséges hadsereg lesz a hatalom legfőbb támasza Köv. a katonaság létszámának növelése kedvezmények biztosítása a katonáknak a hadsereg elszakad a társadalomtól és zárt kiváltságos réteggé alakul Uralkodók: Septimus Severus (197-211) - vagyonelkobzások - „Domus Divina” cím felvétele - hódítás Mezopotámiában Caracalla (211-217)

Katona császárok (192-284) Uralkodók: Caracalla (211-217) - római polgárjogot ad a birodalom szabad lakóinak - egyeduralom