Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TISZTA FEJJEL A Magyar Rendőrség információs kampánya.
Advertisements

Egy innováció nyomában
Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.
Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 adatai alapján Arnold Petra , Zsiros Emese , Költő András, Huhn Zsófia , Németh Ágnes  
A Szegeden tanuló külföldi középiskolások egészségi állapota
Az egészségstílus Szegmentáció és barométer a hatékony egészségügyi kommunikáció támogatásához Szonda Ipsos.
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Szenvedélyek fogságában - a drogok
Az iskolai szociálismunka
A SHARE kutatás kínálta elemzési lehetőségek Gál Róbert & Vargha Lili Szirák, 2011.
Serdülőkorúak egészsége
NEMZETKÖZI KITERJEDÉS, HAZAI DATFELVÉTELEK
A nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló társadalmi és felsőoktatási tényezők Kiss László.
Országos Egészségfejlesztési Intézet Életciklus Osztály szeptember előtt és után.
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
Bánhidi M. (2007): Bevezetés a tudományos kutatásba NYME AK, Győr KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
A közoktatás személyiségfejlesztő hatásai a serdülőkorban, különös tekintettel az egészséges életmódra Borsos Anita Neveléstudományi Doktori Iskola – Nevelésszociológia.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
Németh Nóra Veronika Debreceni Egyetem
Kultúra „harmadfokon” A harmadfokú képzésben részt vevő hallgatók viszonya a kultúrához Németh Nóra Veronika Debreceni Egyetem VI.
A neveltségi szint mérése
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.
szakmérnök hallgatók számára
Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel
Nemzetközi projekt az egészség társadalmi és gazdasági meghatározóiról Taller Ágnes december 4. DETERMINE.
ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
SERDÜLŐK RIZIKÓMAGATARTÁSA
Rizikómagatartás és reziliencia 2006-os HBSC adatok tükrében
Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes 1, Aszmann Anna 1, Kovacsics Leila 2, Kökönyei Gyöngyi 1, Örkényi Ágota 1, Páll Gabriella 1, Sebestyén.
Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK
SERDÜLŐKORÚAK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI, ISMERETEI
Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi.
Mi jellemzi az egyetemisták mobiltelefon használati szokásait? H1: A fiúk többet kommunikálnak SMS-ben, mint a lányok. H2: A diákok szociodemográfiai.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Egészségügyi szakdolgozók tűszúrásos baleseteinek hazai alakulása
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Egészségi állapot és öngyilkosság kapcsolata serdülőkorúaknál 2001/2, OKTK pályázat dr. Hajnal Ágnes, Susánszky Éva.
Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
MAT VII. Kongresszus1 Elterelés programban a dohányzásról Szögi Lakatos Maya Törzsök Góczán Emese Kék Kocka Nonprofit BT.
Az iskola világa I. A tanulók világa. Demográfia Életmód Iskolázottság.
Nyitott Kapuk 2010 Beiskolázási kérdőívek értékelése.
Comenius 09/0128-C/1300 Alkohol és iskola Monor 2009
A szociális képességek fejlesztése módszertana
TÁMOP b-14/ „határokon túl-ha/tár”
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
EGÉSZSÉG ÉS JÓL-LÉT SZÉKESFEHÉRVÁR POLITIKÁJÁBAN Östör Annamária.
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
Pedagógus értékelési rendszer
Mentálhigiénés team működése kórházunkban
Iskolai tehetséggondozó tevékenység az online kérdőíves felmérés tükrében Sági Matild.
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
Serdülőkori szerhasználat Magyarországon ESPAD Dr. Szemelyácz János INDIT
1 Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint (SZÖM I.) 4. előadás 1.
Paksi Borbála –- Demetrovics Zsolt –- Kaló Zsuzsa –- Felvinczi Katalin
HAJLÉKTALAN EMBEREK PSZICHOAKTÍV SZEREHASZNÁLATA
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
SZENVEDÉLYBETEGSÉG ÉS PSZICHOPÁTIA
HAJLÉKTALANSÁG ÉS DROGHASZNÁLAT
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Dr. Felvinczi Katalin Nemzeti Drogmegelőzési Intézet
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1.
Előadás másolata:

Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszus Siófok, 2013. november 21-23.

Előadás tematika HBSC bemutatása HBSC 2010 megbízhatóságát befolyásoló tényezők Pszichoaktív szerhasználat érvényességét befolyásoló tényezők Pszichoaktív szerhasználat megbízhatóság és érvényességi mutatói

HBSC bemutatása

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás (Health Behaviour in School-aged Children) WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 2009/2010: 41 ország Kutatásvezető: Dr. Németh Ágnes Célcsoport: 5,7,9 (11) Résztvevő országok 2009/2010

Célok A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezőknek a vizsgálata. A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzése Eredmények országok közötti összehasonlítása Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítése A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

Főbb témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

HBSC 2010 megbízhatóságát befolyásoló tényezők

Mintavétel Mintavétel módja: többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus, iskola fenntartó) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika ↓ Mintavétel adatlap kitöltése --> nemzetközi jóváhagyás (ICC International Coordination Comittee)

Részvételi hajlandóság 365 iskola: 60 iskola tagadta meg, 53 iskolával pótoltuk → 16,4% esetében pótmintát alkalmaztunk: nettó minta 358 iskola Tanulók száma Bruttó minta %-ban Bruttó minta 9818 100,0 Hiányzók száma 1199 12,2 Visszautasító szülők száma 398 4,1 Visszautasító diákok száma 107 1,1 Kitöltött kérdőívek száma 8114 82,6 Érvénytelen: nem hiánya, 50%, komolytalan válaszadás 18 0,2 Nettó minta 8096 82,5

Adatrögzítés, adatbázis létrehozása Kérdőívek kódolása – érvénytelen kérdőívek kiszűrése Adatrögzítés – 10%-os ellenőrzés Adattisztítás Minta súlyozás: iteratív arányos súlyozás

Pszichoaktív szerhasználat érvényességét befolyásoló tényezők (HBSC 2010)

Elméleti keret Szakirodalom: Brener és mtsai (2003)* serdülőkre fókuszáló rizikómagatartással kapcsolatos kutatások (mintegy 100 kutatás) módszerének áttekintése: Kognitív és szituációs tényezők ↓ HBSC: milyen módon próbálta az érvényességet befolyásoló kockázati tényezőket kiküszöbölni (példák pszichoaktív szerhasználat) *N D. Brener, J. O. G. Billy, W. R. Grady (2003): Assessment of Factors Affecting the Validity of Self-Reported Health-Risk Behaviour Among Adolescents: Evidence From the Scientific Literature JOURNAL OF ADOLESCENT HEALTH 2003;33:436–457.

Kognitív tényezők I. Kérdésfeltevés nyelvezete – kérdések komplexitása, bonyolult nyelvezet, nehezen értelmezhető az időintervallum  Brener és mtsai 2003: valaha fogyasztottad-e életedben kérdésfeltevés pontosabb eredményt ad, mint a gyakoriság kérdés  HBSC: Gyakoriság kérdés (Használtál-e már életedben egyet vagy többet a következő anyagokból? –lehetséges válaszok: Soha / 1-2-szer / 3-5-ször /6-9-szer / 10-19-szer / 20-39-szer / 40-szer vagy többször)  Dilemma: Tuják értelmezni a serdülők?

Kognitív tényezők II. Drog kifejezések használata (szleng kifejezések) – nem megfelelő szleng kifejezések alkalmazása  HBSC: az adott drog, zárójelben a szleng kifejezés Különböző időintervallumok (élet; éves; havi fogyasztás, első használat életkora) – memória problémák  Brener és mtsai 2003: rövidebb időintervallum pontosabb eredményt ad, mint a hosszabb időintervallum  HBSC: élet, havi prevalencia + első használat életkora Dilemma: Memóriaproblémák?

Szituációs tényezők I. Adatfelvétel módja és körülményei: iskolai/otthoni környezet; face to face/önkitöltős Brener és mtsai 2003: - iskolai környezetben magasabb prevalencia értékek, mint az otthoni kérdezés - önkitöltős kérdőív magasabb prevalencia értékek, mint a face to face  HBSC Előkészítés: kérdezőbiztosok felkészítése, etikai jóváhagyás, iskolák, tanulók, szülők felkérése (passzív belegyezés) Kitöltés lebonyolítása: osztályos lekérdezés, iskolai környezet önkitöltős kérdőív, anonim, önkéntes zárt borítékban adják le csak kérdezőbiztosok lehetnek jelen (tanár, iskolai dolgozó nem!)

Szituációs tényezők II. Kérdőív hossza, szerkezete: a kérdések sorrendje téma és kérdések komplexitása figyelembevételével (pl. szenzitív, komplexebb kérdések)  HBSC Szerkezet: rizikómagatartás kérdések nem a kérdőív elején (bevezető, nemzetközi törzskérdések, nemzetközi választható kérdések, nemzeti kérdések) Kérdések: fejlesztés, validálás, elővizsgálat(ok) Kérdőív validitása: fordítás, visszafordítás (nemzetközi összehasonlítás!) Terjedelem: 45 perces tanóra

Szituációs tényezők III. Kulturális kontextus, társadalmi környezet: Drogfogyasztással szembeni attitűd az adott országban Kérdések kulturális beágyazottsága: A kérdéseket minden országban ugyanúgy értik-e HBSC Nemzeti kérdés, illetve kérvényezni kötelező kérdés elhagyását Droghasználat társadalmilag erősen elítélt viselkedési forma Mo-on (Paksi, 2007) + Serdülőkorban alkohol, dohányzás, drogfogyasztás illegális Dilemma: Befolyásolják-e a prevalencia adatokat?

Pszichoaktív szerhasználat megbízhatósági és érvényességi mutatói

Inkonzisztencia mutatók Csak 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552) Visszaélésszerű legális és illegális szerhasználat Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Egyéb drog Első használat életkora (alkohol, lerészegedés, dohányzás, kannabisz, egyéb drog)

Életprevalencia és első használat életkora között inkonzisztencia   Inkonzisztens válaszolók Száma Aránya az összes válaszoló %-ában Dohányzás 263 5,8 Alkoholfogyasztás 129 2,8 Lerészegedés 99 2,2 Kannabisz 227 5,0 Visszaélésszerű legális és illegális szerek (kannabiszon kívüli) 534 11,7 Inkonzisztens válasz: ha az egyiknél egyértelműen nem fogyasztást, a másiknál egyértelműen fogyasztást jelölt Konzisztens válasz: mindkettőnél nem fogyasztást vagy fogyasztást jelölt

Első használat életkora Missingek aránya Élet- prevalencia Első használat életkora Dohányzás 0,9 7,6 Alkoholfogyaztás 1,2 4,8 Lerészegedés 1,4 4,2 Kannabisz 2 7,1 Visszaélésszerű legális és illegális szerek együttesen 13,2

Összegzés Megbízhatósági tényezők (mintavétel, válaszolási arány, adatbázis kialakítása, súlyozása) alapján állíthatjuk, hogy megbízhatóak az adatok. A szituációs valamint kognitív tényezők kockázatát, amelyekre hatással tudunk bírni, minimálisra csökkentettük. Dilemma: Drogfogyasztással szembeni elítélő attitűd; gyakorisági kérdés értelmezése; memóriaproblémák mennyiben befolyásolják a prevalencia adatokat? Viszonylag kedvezőek a pszichoaktív szerhasználat megbízhatósági és érvényességi mutatói  DE visszaélésszerű legális és illegális szerek: magasabb inkonzisztens válaszok és missingek aránya

Köszönöm a figyelmet! arnold.petra@ogyei.hu www.ogyei.hu www.hbsc.org