Bláthy Ottó Titusz élete és munkássága

Bláthy Ottó jómódú kereskedő család gyermekeként született Tatán, 1860 Bláthy Ottó jómódú kereskedő család gyermekeként született Tatán, 1860. augusztus 11-én. Családneve 1868-ig Oblath volt, ezután döntött családja úgy, hogy vezetéknevüket Bláthyra változtatja. Már a tatai izraelita elemi iskolában felfedezték számolótehetségét, és érzékét a gyors gondolkodáshoz. Főiskolai tanulmányait a bécsi műegyetem gépészmérnöki karán végezte, 1882-ben mérnöki diplomát szerzett.

1881-től számítva két évig a MÁV-gépgyárban gyakornokként, majd szerkesztő-rajzolóként dolgozott, de ez a munka nem tett eleget elvárásainak. Felkeltette figyelmét azonban Zipernowsky növekvő sikerei (ő 1882-től állt a gyár szolgálatába), és érdeklődött az elhelyezkedés lehetőségeiről. 1883-ban lépett a Ganz és Társa villamos osztályának alkalmazásába, július 1-jétől, mint gépszerkesztő. A kellően szó kell? Zipernovszky már a Ganzba dolgozott akkor? Erre utalni kéne. Az utolsó bekezdést nem kéne átvinni másik diára pl. Nagyon sokoldalú volt… országos tervei mire vonatkoztak? Bláthy csillagászati eredményei, valamint országos tervei éppúgy méltán keltettek feltűnést, mint a sakkjátékosok számára kidolgozott egészen újszerű feladatainak gyűjteménye, sőt egy rövid ideig a Magyar Sakkszövetség elnöki tisztségét is ellátta.

1891-ben Lipcsében jelent meg a sakkfeladványait tartalmazó "Vielzügige Schachaufgaben" című könyve. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa, s ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány kategóriában, 292 lépéssel. A feladvány azért illegális, mert az e6-on, h4-en és a g5-ön álló világos gyalogok csak a b, d- illetve az f-vonalról kerülhettek oda, ehhez pedig 8 ütés szükséges, márpedig sötét táborából csak 4 tiszt hiányzik.

Az elektrotechnikai ipar sorsdöntő kérdése Bláthy idejében az volt, hogy vajon az egyenáram, vagy a váltóáram használata válik uralkodóvá az ipari termékekben. A Ganz-gyár mérnökei – így Bláthy is – váltóáram használatát tartották célravezetőnek Thomas Alva Edisonnal, és munkatársaival szemben. Edison egy alkalommal kijelentette, hogy még csak hallani sem akar a váltakozó áram használatáról. Hamarosan kiderült azonban, hogy e vitában a Ganz-gyár mérnökeinek van igaza.

A Ganz-gyár az 1885. évi Magyar Országos Kiállításon mutatta be a nyilvánosságnak a Déri, Zipernowsky és Bláthy legújabb szabadalma alapján készült új villamos elosztórendszert, amely a transzformátor nevet viselte. A feltaláláskor Bláthyék a következő alapelveket alkalmazták: 1. Az elosztórendszerhez kapcsolt transzformátorok primer oldalon parallel kötendők 2. A transzformátort zárt mágneses körrel kell építeni 3. A transzformátor primer és szekunder feszültségei különbözők lehetnek.

Műszaki munkássága és feltalálói tevékenysége alapján a legtermékenyebb tudósaink közé tartozik. Bláthy felismerte a generátorok lengéseinek csillapítására alkalmas eszközöket. Ilyen találmánya volt az 1900. december 15-én bejelentett szabadalom, amely a Berendezés három, vagy több parallel kapcsolt váltóáramú generátor ingadozásainak megakadályozására nevet kapta. Bláthy e találmánya elengedhetetlen fontosságú volt az erőművek biztonságos működése szempontjából.

Bláthy ismerte fel a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is, míg addig csak az áramsűrűség és a melegedés közötti összefüggést állapították meg. Bláthy mondta ki először, hogy egy vezető, vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut egységnyi nagyságú hőle adó felületre. Zipernowsky felismerte fiatal munkatársa képességeit, és az 1884. évi Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon a Ganz gyárat már Bláthy képviselte.

A kiállításon megismerte Gaulard és Gibbs ún A kiállításon megismerte Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros, váltakozó áramú áramelosztó rendszerét, és rögtön felismerte annak gyengéit. Hazatérve beszámolt Zipernowskynak, aki Déri Miksa közreműködésével már dolgozott az áramelosztás rendszerén. Bláthy tapasztalatai új lendületet adtak a kísérleteknek, amelyek kibővültek az indukciós készülék zárt vasmagos kialakításával.

A villamossági üzemben 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort, melyet az 1885. évi budapesti Országos Kiállításon mutattak be a szakvilágnak. Kisebb megbízások után –első sorban Galileo Ferraris véleménye alapján - megrendelték az első nagyszabású erőművet Róma városa részére, amelyet 1886 októberében helyeztek üzembe.

Róma növekvő energiaszükséglete új erőmű megépítését tette szükségessé. Ehhez a Rómától 28 km-re fekvő Tivoli környékének vízeséseit használták ki. A megbízást a Ganz gyár kapta. Ezen kívül számos egyéb találmánya is volt, például a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Ezen kísérleteinek egy részénél közreműködött Neustadt Lipót.

váltakozó áramú, indukciós fogyasztásmérő A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek. 1912-re tökéletesítette szerkezetét, aminek révén tizedére csökkent a tömege, és sikerült megoldania a mérési hibából adódó gondokat. Berendezései túlterhelhetők voltak, könnyű szétszerelhetőségük pedig a karbantartást tette egyszerűbbé. A tudós a generátorok párhuzamos kapcsolásával is kísérletezett, ennek eredményeként 1888-ban sikerült első ízben Treviso város erőművének szíjhatásos, váltakozó áramú generátorait párhuzamos üzemeltetése átállítani. váltakozó áramú, indukciós fogyasztásmérő

Saját maga fejlesztett vízi és gőzturbinákat, amelyek számos európai nagyvárost láttak el energiával a század első évtizedében. Elsőként a világon ő kapcsolt össze sikeresen hőerőművet vízerőművel. 1891-ben a villamos művek üzemi feltételeinek megfelelő, önműködő fordulatszám-szabályozót szerkesztett vízturbinák számára. Ezenkívül maradandó érdemei közé tartozik a nagyvasúti villamos mozdonyok fázisváltójának tökéletesítése is. 1895-ben Bláthy megalkotta az első háromfázisú transzformátort, ezzel a magyar erősáramú ipar újabb műszaki és gazdasági fellendülése vette kezdetét. Bláthy felismerte az olajhűtést jelentőségét, méghozzá a teljesítmény- és feszültséghatár-emelés szempontjából, majd megszerkesztette a mind nagyobb teljesítményű olajtranszformátor-típusokat. 1905-ben elkészült az első kétpólusú turbógenerátor, amelynek forgórészeivel azóta sem történt egyetlen üzemi baleset sem.

Bláthy munkásságnak díjazása és elismerése 1903 – MEE elismerés A 30-as években bekövetkezett nagy gazdasági válság után fogyatkoztak a megrendelések, a helyzet nem kedvezett a nagy létesítmények fejlődésének. Ezért Bláthy, élete utolsó éveiben, a párhuzamos hornyú turbó forgórészek folyadékkal való hűtésével foglalkozott. Bláthy munkásságnak díjazása és elismerése 1903 – MEE elismerés 1907 – az olasz király a Corona d’Italia-rendjel tiszti keresztjével tünteti ki 1909 – Wahrmann-díjkitüntetés 1917 – a budapesti és a bécsi Műegyetem tiszteletbeli tagjának választotta 1927 – az MTA tiszteletbeli tagjai közé választja, és azután oda sorolja 1933 – a Magyar Érdemrend középkeresztje 1935 – Marczibányi-díj

Bláthy számos olyan elvi és gyakorlati eredményt ért el, amelynek révén a Ganz-gyár géptípusai évtizedekig a világ élvonalát képviselték. Vízturbinás generátorok álló részében alkalmazott ún. tört horonyszámú tekercseléséért a párizsi világkiállításon 1900-ban nagydíjat nyert. A magyar turbógenerátor-gyártás megindítása szintén az Ő nevéhez fűződik. Bláthy lényeges szerkezeti újításokat és szabadalmakat dolgozott ki, amelyek 40 évre megszabták a magyar turbógenerátor-gyártás irányát. A század elején, tervei alapján, 30 kV-os generátorokat is gyárottak dalmát és olasz vízerőművekbe. Képek jók lennének

Alkotásait mindig az üzembiztonság és a megbízhatóság jellemezte Alkotásait mindig az üzembiztonság és a megbízhatóság jellemezte. 1926-1928-ban világszerte feltűnést keltő, csúcsteljesítményű transzformátorok és generátorok gyártására vállalkozott. Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után Bláthy dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is. Ez a rendkívül bonyolult gép a Kandó-mozdonyok legmegbízhatóbb része lett.

Magyar szabadalmai Szerkezeti elrendezés indukciós számlálók fék mágnesei számára Hatóberendezés villamos üzemű járművekhez Számláló időszakosan (váltakozva) mozgatott óraműszerekkel) Folyadékhűtésű forgó gerjesztőmágneses turbógenerátorokhoz Fékmágnes elektromos számlálókhoz Fogbetétes rotortest főleg turbóg.-mágneskerekekhez Főáramköri mágnes váltakozó áramú számlálókhoz Indukciós áramszámláló Hűtőberendezés elektromos gépek számára Berendezés elektromos számlálók beszabályozására Regulátor Kerékpár fékszerkezet Elektromos kemence

Külföldi oldalak Bláthy életéről

Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, a Magyar Automobil Klubnak. Választmányi tagja volt továbbá az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak, a Stella Csillagászati Egyesületnek és számos más tudományos és társadalmi alakulatnak. 1939. szeptember 26-án, Budapesten bekövetkezett halálakor magyar és idegen nyelven írott szakcikkeinek száma több mint félszáz, magyar és külföldi szabadalmainak száma pedig több mint kétszáz volt.

Bláthy emlékezete Magyarországon több iskola is az ő nevét viseli. Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium, (Budapest) Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, (Tata) Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola, (Miskolc) Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található (34-1-45). Volt látogatható… A „Bláthy 150, a transzformátor 125” című kiállítás 2010. szeptember 17. és október 7. között volt látogatható a Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, V., Garibaldi u. 2. sz. alatti székházában

A bemutatót készítette Csonka Barbara Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest Felhasznált irodalom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bl%C3%A1thy_Ott%C3%B3_Titusz http://karpatinfo.net/kulfold/2010/08/09/150-eve-szuletett-blathy-otto-titusz http://www.mszh.hu/feltalalok/blathy.html http://www.blathy-bp.sulinet.hu/nevadonk.php Körösmezei András: Bláthy Ottó működése a Ganz Villamossági Gyárban