Dr. Bodnár Éva Eva.bodnar@uni-corvinus.hu Családi életciklus Dr. Bodnár Éva Eva.bodnar@uni-corvinus.hu

Mik is azok az életciklusok? Az emberi élet folyamata jellegzetes szakaszokból áll, melyeket életciklusoknak nevezünk. Mindnyájunk számára ismertek az egyéni fejlődés szakaszait jellemző fogalmak – ilyen például a csecsemőkor, kisgyermekkor, kamaszkor, felnőttkor stb. –, de hasonlóképpen leírhatjuk a párkapcsolat, vagy a család fejlődésének szakaszait is. Egy gondolkodási keret arról, hogyan is működik egy család a kulturális és társadalmi normák alapján.

Az életút-spirál a  különböző  generációk  eseményeinek kölcsönös kapcsolatát szimbolizálja. Mindhárom érintett generáció (a gyerekek, a szülők és a nagyszülők) többszörös lehetőséget kap arra, hogy a családi eseményeket újra és újra átéljék és „megtanulják”. Ilyen esélyt jelent például a nagyszülőség. Ha a fiatal párnak gyermeke születik, a nagyszülők ismét átélik a csecsemővel kapcsolatos érzelmi hatásokat és teendőket, de más élethelyzetben, más szerepben. A fiatal szülő pedig továbbviheti gyermeke felé az otthon elsajátított mintákat, de úgy is dönthet, hogy a gyermekkori élményeket és szokásokat átértékelve, új családi mintákat alakít ki. Ebből is látszik, hogy minden periódusnak megvannak a maga speciális feladatai, lehetőségei és kiváltságai. Ezek a családi fejlődés természetes állomásai. Az életciklus-váltásokkal együtt jár a változás, melyet kellő rugalmassággal új lehetőségként élhetünk meg.

Család fogalmak Bowlby a tagok egymáshoz való ragaszkodásából származó konstrukció Egy fedél alatt élő kisközösség, amelynek tagjait egyrészt házassági kötelék, másrészt pedig gyermek-szülő kapcsolat fűz egymáshoz. Burgess a család olyan interakcióban álló személyek egysége, akiket egymással való érintkezésükben a társadalmi szerep betöltésére irányuló törekvés irányít. II. János Pál „a család az egyház első és legfontosabb útja.”

Család fogalma Minuchin (1974) A családot olyan természetes fejlődési egységnek fogta fel, amely több stádiumon keresztül fokozatosan fejlődve, a saját szerveződésén belül mindig újra meg újra átalakul, de eközben tagjai számára a folytonosságot fenntartja. A családstruktúra a funkcionális követelmények láthatatlan összessége, amelyek meghatározzák a család tagjainak interakcióit.

Minuchin család fogalma Kényszerrendszerek Univerzális kényszerek: táplálás, komplementaritás kialakítása, hatalom, autonómia viszonyai Az általános kényszerek hogyan valósulnak meg a családban.

Családi minta és családi rendszer Családi rendszer: a viselkedésformák szerveződése egy időtengely mentén képzelhető el. A mindennapi élet szerveződése az adott család fennállásának tartama szerint épül fel, magában foglalja mindazt, amit a család az előző generáció sémáiból megtanult. Családi szekvenciának van ritmusa, időbeli előfordulása, sajátos befejező formulája

Rendszerszemléleti fogalma Kiscsoport Önmagában is teljes rendszerként működik Szoros kapcsolat a társadalom részeivel Tagjai egymással rendszeres kapcsolatrendszerben vannak. Közösségi, érzelmi, létfenntartási szellemi kulturális érdekek Többfunkciós gondoskodó ellátó rendszer

Családtípusok Házaspár Házaspár gyermekkel Egy szülő gyerekkel Háztartás fogalma: együttlakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja Nukleáris családi háztartások Kiterjesztett családi háztartások Több családmagból álló háztartások Olyan háztartások, amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz Egyszemélyes háztartás

Házasságtípusok Poligám házasság amikor egy férfinak nőnek több házastársa van Endogámia csoporton belüli házasságkötés Exogámia: csoporton kívüli házasságkötés Homogámia az adott társadalmi osztályon rétegen belüli házasságkötés Heterogámia: más más osztály tagjai Válás a házasság felbomlása

A család pszichológiai funkciói Támogató funkciók (referenciacsoport, értékrendszer) Személyiségfejlesztő funkció Szocializációs funkciók

Nemzetközi tendenciák Első házasságkötés átlagos életkora nő 25év most Megnőtt a házasságon kívül együttélők aránya Megnőtt a házasságon kívüli születések száma Emelkedő válási arányszámok Egyszemélyes háztartások növekedése Egyszülős családok számának növekedése Csökkenő családi gyerekszám

Magyarország helyzete Ezer főre jutó házasságok száma 5,2 re csökkent Nők első házasságkötésének éve 22,2 Élettársi kapcsolatban elvált nők és özvegyek inkább Meghosszabbodott családi életciklusok 40-50 év egy házasság ideje Legpozitívabb értékelés: házastárssal és gyerekkel élni Romló társadalmi háttér

Család támogató és károsító hatásai Házasságban élők között kimutathatóan kisebb a halálozási és megbetegedési arány Magyarázatok: Szelekciós hipotézis (a lelkileg sérült egyének egyébként is kevesebb ideig élnek) Stresszhipotézis növekvő életmódváltozás miatt Támogató hipotézis világos szerepdefiníciók

Családi problémák/teherbírás Családtagok intrapszichés problémai A kialakult szerepstruktúrájában ls működésében rejlő problémák Interperszonális konfliktusok A nukleáris család ls rokonság kapcsolatában ható problémák A család, a családtagok és külső referenciacsoportok közti feszültségek A makrostrukturális döntések , intézkedések, folyamatok családi szinten problémákat indukáló hatásai

A család rendszer jellege Kohézió (családtagok közötti érzelmi közelséget jelenti) Alkalmazkodóképesség (a családi rendszer rugalmasságára utal) Kommunikáció (változás eszköze)

A kohézió erőssége szerinti családtípusok Elszakadó családtagok ( nincs mi tudat, nin cs közelség,lojalitás) Elkülönülők( szerény mi tudat, lojalitás gyenge, érzelmi közelség csekély) E Összekapcsolódó családok(erősebb mi tudat, mint az egyéniség hangsúlyozása, érzelmi közelség, kölcsönös függés) E Összeolvadók ( mi tudat elsöprő erejű, lojalitás mindenek felett, teljes függés)

Alkalmazkodóképesség fokozatai Kaotikus család( hiányzik a határozott vezetés, szerepek nem tisztázottak, túl sok változsá a szabályokban mindenben) Rugalmas családok(demokratikus nevelés, szerepek megoszlanak,vannak állandó szabályok)E Strukturált családok (tekintélyelvű vezetés, szerepek állandóak, a változás kevés) E Merev családok (autoriter vezetés,erős szülői kontroll, szerepek szigorúak, kevés változás)

Családi rendszer Gyermekek rejtett szerepei Ajándék szerep + Kompenzációs szerep gyermek rejtett feladata Kapocs a szülők között Bűnbak szerep Tünethordozó szerep Felnőtt szerepbe kényszerülés Kényszerpálya Háttérszerep (beteg testvér)

Károsító szerepek következményei Pszichés zavarok Szomatikus zavarok Tanulási zavarok, Magatartászavarok

Nevelői légkörtípusok Kozéki szerint Harmonikus nevelés(meleg nyílt erős nevelés) szülői bizalom, meleg családi légkör, nincs merev korlátozás, elvárások következetesek, a gyerek érdekében történnek a dolgok szociábilis felelősségvállaló, önkontrollal rendelkező személy Liberális nevelés( meleg nyílt gyenge nevelés)az érzelmi légkör a bizalom megfelelő, viszont a szülői követelmények nem érik el azt a szintet, amely a belső kontroll kialakulásának feltétele lenne nehezen korlátozható, önérvényesítő személy

Nevelői légkörtípusok Kozéki szerint Ambíciózus nevelés (meleg zárt erős nevelés)kedvező biztonságos klímában fejlődik a gyerek, de nincs nevelői rugalmasság, áthághatatlan korlátozásokkudarckerülő, kevéssé spontán és kreatív gyerek Túlvédő nevelés(meleg, zárt, gyenge nevelés)a szülők túlzásba viszik a gyerek iránti szeretetet, mindent megtesznek a gyerek helyettönállótlan, passzív engedelmes gyerek

Nevelői légkörtípusok Kozéki szerint Hideg, demokratikus nevelés(hideg, nyílt, erős)a gyermek iránti szeretetben hiányosság van, de a szülők egyenrangú partnerként kezelik a gyereket, szigorú elvárás-rendszert alakítanak kiszociábilis, de gyenge empátia Elhanyagoló nevelés(hideg, nyílt, gyenge nevelés) szeretet, védelem biztonság hiánya, a félelemből, bizonytalanságból fakadó agresszív cselekedet sok prekriminális személyiség

Nevelői légkörtípusok Kozéki szerint drilles nevelés( hideg, zárt,erős nevelés) a szülők érzelmileg ridegek, merev elvek, parancsok, büntetés, megfélemlítés, az agressziót nem meri kifejezni, maga ellen fordítja Diszharmonikus nevelés csekély szeretet, nincs biztonság, erő rapszodikus volta, bizonytalanság, szorongás, a gyereknek tulajdonítják a nehézségeket neurotizáció

Családi életciklus modell Haley szerint A család dinamikus egység, amely az idők során fejlődik, változik. A változás két irányból ered: Külső tényezők Belső tényezők: készségek, lehetőségek, gyermek növekedése Szakaszok: Udvarlás Házasság korai szakasza Első gyermek születése Házasság középső szakasza, iskoláskor Gyermek kirepülése Nyugdíjaskor Halál és veszteségek korszaka

A családi élet szakaszai: családi életciklusok A hagyományos megközelítés a gyermekek életkora szerint különbözteti meg a családi élet ciklusait: az újszülött érkezéséről, a csecsemőt-, kisgyermeket-, iskolást-, kamaszt-, ifjút nevelő családról, a fiatalok kirepüléséről, a szülők magukra maradásáról, az öregkorról. Ez a megközelítés azonban csak a nukleáris család szemszögéből nézi a változásokat, tehát arra a párra koncentrál, akinek a gyermekeiről az adott történetben szó van. A többi generációval (a gyermekekkel, nagyszülőkkel) ez a megközelítés nem foglalkozik.

A család rendszerszemlélete (Hill és Rodgers) túlmegy az előbbi szemléleten, a család legfontosabb eseményei megváltoztatják az egész interakciós és érzelmi rendszert a családi életciklusokat a generációk viszonya szerint határozza meg. Így a következő családi életciklusokról beszélhetünk: újonnan házasodott pár családja gyermeket váró és újszülöttet nevelő család kisgyermekes család – óvodást nevelő család kisiskolás(okat) nevelő család kiskamasz a családban serdülőt nevelő család fiatal felnőttet kibocsátó család magukra maradó aktív szülők inaktív, idős házaspár.

Család mint, fejlődési folyamat Bizonyos szakaszokra jellemző helyzetek, szerepek, kommunikációs stílusok és problémák Az egyes szakaszok közötti átmenet alkalmazkodást, rugalmasságot igényel Ha ez nincs normatív krízisről beszélünk Paranormatív krízis: a családi életciklustól független hirtelen bekövetkező változás okozta krízis

A fiatalok azért kötnek házasságot mert Udvarlás szakasza van egy idő és egy rizikó tényező, van egy életkori szakasz amikor a fiatalok megtanulnak udvarolni és részt venni az ilyen folyamatokban, minél inkább késleltetik ezt a folyamatot annál inkább deviánssá válik kortárscsoportjában. nem tudja hogyan kell bánni egy ellenkező nemű személlyel, társas viselkedése nem megfelelő. A fiatalok azért kötnek házasságot mert szerelmesek egymásba mert meg akarják menteni egymást mert gyereket akarnak vagy, hogy elmeneküljenek otthonról egyszerre tagjaik a családnak és a kortárscsoportnak és más-más elvárásoknak kell megfelelniük. A kultúra a fiataloknak úgy segíti a függetlenség elérésében, hogy saját család alapítására ösztökéli őket.

újonnan házasodott pár családja A házasság szimbolikus aktusa mindenki számára mást és mást jelent, de a házasság nem más mint elkötelezettség: számos dologban meg kell egyezniük, Új szerepeknek, új normáknak, társadalmi-, kulturális elvárásoknak kell megfelelni; azonosulni kell a felnőtt lét elemeivel. A felnőtt és közös identitás építése és elfogadása a gyermekvállalás, a család eltartása, a pénzbeosztás alkalmazkodás egymás szokásaihoz. Meg kell tanulni az igényeket kifejezni, az életritmust, életmódot, szokásokat, hagyományokat egyeztetni. Fontos a közös élettér kialakítása, ahol mindenki megtalálja a saját helyét, szerepét, feladatát.

újonnan házasodott pár családja Nehézségek Egymás családjának megismerése, elfogadása, az egészséges és optimális távolság kialakítása gyakran sok nehézséggel, vitával jár. További nehézséget okozhat a férfi-, női-, szülői szerep „megoldása”, hiszen ezekhez a szerepekhez, a családok szétforgácsolódásával, egyre gyakrabban hiányzik a modell. Az összhang kialakításához elengedhetetlenül szükséges a bizalom, az intimitás, a fontos kérdésekben való egyetértés. A fiatal házasok által hozott döntéseket nagyban befolyásolják, hogy mit tanultak saját családjukban, hogy mennyire szólnak bele a szülők a fiatalok életébe, hogy milyen anyagi támogatásban részesülnek és ezért ellenszolgáltatásként mit várnak el a szülők. Megvalósítani a házasság függetlenségét és igyekezni a rokonsággal a lehető legjobb viszonyban maradni.

gyermeket váró és újszülöttet nevelő család A családi élet legörömtelibb időszaka, gyakran kísérik félelmek, szorongások, melyeknek számos oka lehet; ilyen a várandóssággal járó testséma változás, a félelem az öröklődő betegségektől, félelem a szüléstől, a saját szülőkről való zavaró, rossz emlékek, ősbizalom kialakítása Nehézségek A szülést követő depressziós állapot Gyakran előfordul, hogy az anyát nagyon lekötik a szülői feladatok, és az apa kiszorul a családból. A szülés után gyakran lehetnek átmeneti vagy tartós szexuális problémák. A pár számára ennek az életszakasznak fontos feladata, hogy átalakítsák a kétszemélyes családot háromszemélyessé, úgy, hogy a párkapcsolatuk se sérüljön.

kisgyermekes család – óvodást nevelő család az önállóság (autonómia) érzésének kialakulása, a kezdeményezés kialakulása A túlféltés, túlkorlátozás a saját képességeiben való kételkedéshez vezethet. A gyermek már képes önálló cselekvések kezdeményezésére, végrehajtására. Távolból szereti az anyját, és bízik benne a kisgyermek. A szülő feladata a gyermek kezdeményezéseinek, spontaneitásának támogatása. Ebben az időszakban jelenik meg a szerepjáték, amely által a gyerek megérti, feldolgozza és gyakorolja a körülötte levő világ történéseit, eseményeit Nehézségek A férj-feleség kapcsolat erre az időszakra gyakran erősen megterhelődik. Az anya érezheti úgy, hogy számára beszűkült a világ; félhet a kiszolgáltatottságtól, munkahelyének elvesztésétől, újabb testvér érkezésétől. Az apa szerepe fokozódhat, hiszen ő a családfenntartó, a kapocs a külvilág felé. Az idősebb generáció jó esetben kiválóan megtalálja a szerepét, hiszen a nagyszülőség vagy dédszülőség kevesebb felelősséggel és nagyobb élvezettel jár. Óvodáskornál az anya kettős érzése: szoronghat attól, hogy lehet-e egyszerre jó anya és megfelelő munkaerő; Az apát ugyanebből a változásból fakadóan presztízsveszteség éri: A házastársi kapcsolat is megváltozik; érzelmileg megterhelődik, hiszen kevesebb idő jut egymásra. A feleség munkahelyi elfoglaltságai miatt osztozni kell a háztartási, gyermeknevelési feladatokon; a nyílt konfliktusok szaporodnak. Ebben a helyzetben szinte törvényszerű, hogy a nagyszülők feladatai nőnek, így az eredeti család befolyása is növekszik; az ismert veszélyekkel együtt.

kisiskolás(okat) nevelő család a teljesítmény igénye, a feladattudat, a saját teljesítmény kritikus értékelése. Olyan, a társadalom számára fontos készségeket gyakorol, mint a felelősségválallás, a másokkal való együttműködés. Ha ezeken a területeken sikeres, kialakul benne a „kompetencia” érzése, sikertelenség esetén pedig kisebbrendűség-érzés, önbizalomhiány jelenhet meg. Nehézségek A szülők feladatai egyre nőnek. A gyerekekkel kapcsolatos tevékenységek megszervezése mind nagyobb anyagi és „logisztikai” megterheléssel jár. Gyakran nehéz összeegyeztetni, hogy melyik gyereket mikor ki hozza-vigye; Az ebben az életkorban jellemző testvér-rivalizáció súlyosbíthatja a család nehézségeit.

kiskamasz a családban A 10-12 éves gyermekek leginkább azonos nemű kortársaikkal, elkülönülten szeretnek lenni. A kiskamasz szemtelenebb a felnőttekkel, keresi a saját identitását. Miközben változatlanul szüksége van a szülői szeretetre, viselkedésében, választásaiban egyre erőteljesebben érvényesül a kortárs-hatás. Az a „becsapós” helyzet áll elő, hogy a kiskamasznak, identitása próbálgatásához, nagyon nagy szüksége van a szülő nyújtotta érzelmi biztonságra, ám ezt viselkedésével gyakran nem mutatja, s ezzel „sikerül” is a szülőket félrevezetni. Nehézségek Ebben az időszakban a szülők saját életükben a legproduktívabb időszakukat élik. A karrier, az egyéni érvényesülés, az új lehetőségek megvalósítása néha fontosabb számukra a közös, családi érdekeknél. Kevesebb idő jut a gyerekekre is, Előfordul egyik vagy mindkét szülő részéről a problémás gyerektől való eltávolodás, „bezzeg-testvér” kreálása a külvilág, a nagyszülők felé.

serdülőt nevelő család A serdülőkori fejlődés során a fiatalnak három fontos fejlődési feladatot kell megoldani. az érzelmi függetlenedés a családtól, családon kívüli kapcsolatok létesítése; a felnőtt ember társadalmi szerepével való azonosulás és a felnőtt identitás kialakítása; a felnőtt szexuális szerep vállalása, vagyis a nemi identitással való azonosulás és végeredményben a heteroszexuális párválasztás. Ez az időszak a szülő-gyermek kapcsolat próbaköve. Sok konfliktus árán alakul át a régi egyensúly, s alakul ki egy új működésmód a családban. Nehézségek a közös nyelv kialakítása, a szabályok rugalmas változtatása, egymás érzelmeinek, indulatainak tolerálása. elhatárolódni a családjától -- énképhez egyre kritikusabbá válik a szüksége van a biztos érzelmi háttérre. beleképzelni magukat a másik helyébe, vagy a szülő felidézi magában azt az időt, amikor ő volt ebben a korban. 

fiatal felnőttet kibocsátó család Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat szimmetrikusabbá válik. A gyermek felkészítése az önálló életre. Nehézségek Anyagi függés az érzelmi leválást is nehezíti. A gyermek párválasztása, családalapítása az anya már kidolgozott valamilyen bánásmódot, amellyel lányához mint gyermekéhez viszonyul, van valamilyen viszonyulási módja a vele versengő nőkkel szemben is, de nincs egyetlen mintája sem arra amikor lánya egy versengő nővé fejlődik. Hasonló változás jön létre akkor is amikor a fiatal fiú férfivá nő és az apának úgy kell viszonyulnia mint gyermekéhez de úgy is mint egy felnőtt férfihoz. A középső szakaszra ezek a minták már szokászintűvé válnak és alkalmatlanok a problémák megoldására, pl.: a házasság stabilizálásának egyik tipikus mintája az amikor a házaspár a gyerekeken keresztül kommunikál egymással –mond meg apádnak- című epizódok.

magukra maradó aktív szülők lecsökken a felelősség, az anyagi és fizikai megterhelés. A szülői feladatok háttérbe szorulásával új lehetőségek jelenhetnek meg. kiteljesedhetnek szakmailag, egzisztenciálisan, új célokat tűzhetnek maguk elé, több idejük jut egymásra, addig meg nem valósult terveikre. Nehézségek a szülői szerep helyén űr keletkezik, ha nem lép be valami más közös cél vagy feladat, a kapcsolat kiüresedése a változó korral együtt járó testi-lelki megpróbáltatások, és ennek az időszaknak a jellemzője a visszatekintés is. szembesülés az eddig elért eredményekkel a gyermeknevelés, a karrier, az anyagi javak, a párkapcsolat terén gyakran krízissel, úgynevezett integritásválsággal jár. Ez az életszakasz új szerepek elfogadását és megtanulását várja az érintettektől

inaktív, idős házaspár A nyugdíjba vonulás az élet egyik legnagyobb „szerepredukciója”. megváltozik a napirendje, romlik a pénzügyi helyzete, kevesebb felelősség terheli, de ezzel csökken a tekintélye is; társadalmi és családi kapcsolatai is megváltoznak. A házastársi kapcsolatban az időskor a megnyugvás, újraközeledés időszaka. Néhol ismét szimbiotikus, erős kötődés alakulhat ki. Nehézségek A nyugdíjba vonulással járó szerepredukció gyakran önértékelési problémákhoz, identitásválsághoz vezet, a mentális állapot romlását, pszichoszomatikus tüneteket, betegségek kialakulását  vonhatja maga után. Olyan típusú úgynevezett „szeparációs félelmek” is megjelenhetnek