Készletgazdálkodás 5. Előadás

egy periódussal modellezzük a többit dinamikus modellek K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S csoportosítás: statikus modellek egy periódussal modellezzük a többit dinamikus modellek egyszerre több periódust vizsgálunk sztochasztikus modellek csak az igény várható értéke ismert

a készletek keletkezésének okai az igény bizonytalanságai K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S alapfogalmak: a készletek keletkezésének okai az igény bizonytalanságai a beérkezés bizonytalanságai a termék bonyolultsága sorozatnagyságtól függő gazdaságosság spekuláció

a készletekkel kapcsolatos döntések hogyan rendeljünk? K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S a készletekkel kapcsolatos döntések hogyan rendeljünk? rendelési mechanizmus mennyit rendeljünk? rendelési tételnagyság mikor rendeljünk? rendelési szint, rendelési időköz

a készletezési rendszer működése K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S a készletezési rendszer működése folyamatos készletvizsgálat (s,Q) rendszer állandó rendelési tételnagyság periodikus készletvizsgálat (R,S) rendszer állandó rendelési időköz

folyamatos készletvizsgálat készletszint Q s Q T1 T2 idő L L

periodikus készletvizsgálat készletszint S Q2 Q3 Q1 L L idő L R R R

Készletekkel kapcsolatos költségek Összes költség Összes ktg.= beszerzési ktg.+ rendelési ktg.+ készlettartási ktg.+ hiány ktg.

Beszerzési költség: A szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék előállításának, vagy beszerzésének költsége

adminisztratív költségek gépek átállításának költségei rendelési költség: adminisztratív költségek a tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek gépek átállításának költségei átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama anyagveszteség

készlettartási költség: A készletekben fekvő tőke elmaradt haszna A készlettartás mennyiségtől függő költségei Technikai és fizikai avulás költségei Mennyiségi veszteségből adódó költségek Biztosítások, vámok stb.

hiány költség: Késve szállítás többletköltsége Elvesztett vevő elmaradó hozama

} Készlet állapotok Követelés készlet Input készlet Késztermék készlet Befejezetlen Termelési készlet Félkész }

Készlet vezérlés Felhasználás vezérelt rendszerről akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag pl. éves várható felhasználását nem lehet konkrétan tervezett feladatokból (javítási, TMK-terv) meghatározni, leszármaztatni. Ilyenkor kénytelenek vagyunk az előző időszakok (hasonló időtartamok) felhasználási statisztikáit a tervezés alapjául választani. 2. Szükségletvezérelt készletgazdálkodási rendszerről akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag felhasználását a szükségleti oldal feladataiból lebonthatjuk és ezáltal a rendelés konkrét igény-kielégítési impulzus alapján megy végbe.

Készlet összetevők és a mérleg egyenletek A gyártás biztonságát garantáló készletek alakulása meghatározza a lekötött tőke nagyságát, mobilitását. A készletek csökkentésének nagysága és a termelésbe betöltött szerepe a gazdaságosság szempontjából ellentétes módon viselkedik: csökkenő készlet eredménye bizonytalan, kifeszített termelést indukál, míg a növekvő készletek hatására "lazább" termelési kötöttséget jelenik meg. Ezért a készletszintek előírásánál, értékelésénél nem tekinthetünk el a termelésben elfoglalt szerepének vizsgálatától. Az anyaggazdálkodás tervezési időciklusait - készletek tervezési és visszamérési időintervallumait - a termeléstervezés időciklusaihoz kell igazítani. A termelési feladat ellátásához szükséges készletszintek nagyságát az időszakra eső feladatból kell számítani. A készlet mennyiségének lefutását három tényező: az időszak kezdetén meglévő nyitó készlet, az időszak alatt történt beszerzések, és az időszak alatti felhasználás, illetve az eladott készletek nagysága határozza meg.

Készlet összetevők és a mérleg egyenletek Beszerzett készlet Felhasznált és eladott Záró Nyitó Q mennyiség Idő Tervezett időszak

Készletgazdálkodási mechanizmusok A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi. A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni: mikor (rendelési pont) mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség).

Készletgazdálkodási mechanizmusok A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell: a készlet állapotát (készletszintet), az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja), az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés). Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok: Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni. A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság alá csökken. A rendelési tétel nagyságára adható válaszok: Előre adott egyenlő nagyságú rendeléseket kell feladni. Akkora mennyiséget kell feladni, hogy a készletszint a beérkezéskor egy előre adott maximális szintet érjen el.

Készletgazdálkodási mechanizmusok Az 1-1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető: 1-2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a ciklikusnak nevezett mechanizmus. 2-1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük. 2-2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás.

jelölések Igény egy meghatározott periódusban [darab/időszak] D A Rendelési költség [lej/rendelés] v Beszerzési költség [lej/darab] Készlettartási ráta [lej/lej/időszak] r b Hiány ráta [lej/lej/időszak]

jelölések L Utánrendelési idő [nap/rendelés] Q Rendelt mennyiség [darab] I készletszint [darab] P Beszállítási ráta [darab/nap]

E O Q M O D E L L Az igény állandó L=0 (azonnali szállítás) FELTÉTELEK: Az igény állandó L=0 (azonnali szállítás) A rendelt mennyiség egyszerre érkezik Minden igényt kielégítünk A rendelési költség független a rendelt tételnagyságtól A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel

E O Q M O D E L L Készletszint Q s s Idő T L=0 L=0 L=0

A modell által figyelembe vett költségek: Készlettartási költség: E O Q M O D E L L A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség:

E O Q M O D E L L Rendelési költség: K K=A*D K=A Q 1 D

E O Q M O D E L L Q Iátlag = 2 Készletszint Rendelési költség: Q Idő T L=0 L=0 L=0

E O Q M O D E L L Készletszint Q Iátlag = 2 Q Iátlag Idő T L=0 L=0 L=0

E O Q M O D E L L Készletszint = Q Iátlag Idő T L=0 L=0 L=0

E O Q M O D E L L Beszerzési költség: K Q 1 D

A modell által figyelembe vett költségek: Készlettartási költség: E O Q M O D E L L A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség:

E O Q M O D E L L Teljes költség: