KÉSZLETEZÉS MENEDZSMENTJE Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - VII. előadás (Chikán – Demeter (1999): Értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula K. 351-371. o. alapján) Előadó: Németh Nikoletta Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági Intézet E-mail: nnikol@ktk.nyme.hu

Tartalom Készletek fogalma Csoportosítása: számviteli, funkcionális, fontossági Készletgazdálkodási rendszerek Tétel szintű készletezési döntések Gyakorlati problémák

Készletezés Rendszerszinten kezelhető Döntéseinek két szintje: stratégiai, tétel szintű Rendelés alapkérdései: mikor és mennyit Számítás: EOQ modell

Készlet fogalma = Azok az anyagi javak, eszközök, amelyeket egy adott szervezet azért halmoz fel, hogy a termelési és elosztási folyamatban felhasználja. = tartósan lekötött, állandóan változik = átlagos mennyiségét tartja a számvitel nyilván = forgóeszköz

Készletek csoportosítása 1. – Számviteli csoportosítás Vásárolt készletek Alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok Tartalékeszközök Áru, göngyöleg Saját termelésű készletek Termelésben lekötött, megmunkálás alatt álló termelésközi készletek Termelésből raktárra vett késztermék

Készletek csoportosítása 2.- Funkcionális csoportosítás Tervezett készlet – tudatos felkészülés jövőbeli eseményre Cikluskészlet – két rendelésbeérkezés közti szükséglet Fluktuációs készlet = biztonsági vagy tartalékkészlet – értékesítés növekedésére vagy a beszerzés nehézségeire való reagálás Szállítási készlet – úton lévő készlet Tartalékalkatrész-készlet – működő berendezések alkatrészeinek pótlására, javításra stb. szolgál

Készletek csoportosítása 3.- Fontosság szerint ABC-elemzés segítségével: Legnagyobb felhasználási értékű tételek (80%) – A csoport Teljes tételszám 40%-a – B csoport Maradék - C csoport Csoportkialakítás ismérvei: Tétel éves felhasználási költsége Egységköltség Gyártáshoz felhasznált anyag különlegessége Források rendelkezésre állása Átfutási idő Tárolási szükséglet Kritikus tulajdonság Hiánypótlás költsége Műszaki tervezés

Készletgazdálkodási rendszerek Működését befolyásolja: Általános inputok – külső és belső feltételek Rendszer korlátai – pénzügyi, fizikai, stb. Rendszer költségei Output Döntések szintjei: Stratégiai szintű – aggregált készletszint, készletek szerkezete Tétel szintű – egyedi készletezési folyamatok Készletezési célok - vállalati célok kapcsolata

Készletgazdálkodási rendszer hatékonyságának értékelése Két szempont: Kiszolgálási színvonal tartása Kereslet-kínálat összekapcsolása – JIT Termelés- ellátás kapcsolata: ellátás kiszolgálási színvonala Termelés – kereslet kapcsolata: vevőkiszolgálási színvonal Készletként lekötött tőke hatékony felhasználása Abszolút értelemben: betölti-e a szerepet, amire létrehozták Relatív értelemben – készletben lekötött tőke hatékonysága - készletforgás

Kiszolgálási színvonal meghatározó tényezői A termék elérhetősége Megrendelési kényelem A megrendelések és kérdések hatékony kezelése A szabványosított, szolgáltatási szintet bemutató információ hozzáférhetősége A teljesítési idő minimalizálása Kulcskérdés a megbízhatóság A kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése. „Vevőkiszolgálási iroda” kialakítása A vásárlást követő szolgáltatás biztosítása

Készletezési rendszerek típusai Modellek: t,q t, Smax q, Smin Smax, Smin Mikor? T Smin Mennyit? Q Smax Legjellemzőbb rendelésfeladási mechanizmusok: Statisztikai rendelési szint rendszere: ROL= SS + d*LT - n*Q Maximális/normál keresleti szint: ROL= LT*R + SS Periodikus felülvizsgálati rendszer: Q=d*(R+LT)+SS-I Vegyes rendszerek

Készletezésgazdálkodási modellek Fűrészfog modell: (t, q) stratégia, egyenlő időközönként, egyenlő nagyságú tételeket rendel, a gyakorlatban ritkán alkalmazható. tx= állandó qx = állandó Ciklikus modell (Smax, t) stratégia: rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltés. A rendelési időköz állandó, de a rendelési tétel nagysága a szükségletnek megfelelően változik. Kétraktáros modell (Smin, q) startégia: egy meghatározott minimális készletszint elérésekor rögzített tételnagyságú megrendelést eszközöl. Az Smin a biztonsági készlet, amely nagy valószínűséggel fedezi az utánpótlási idő alatti szükségletet Csillapításos modell (Qmin, Q max) stratégia: meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való feltöltés. Adott a rendelési tételnagyság (q) és ezt változó időközönként rendelik meg a felhasználástól függően. A rendelési időpontot kell extrapolálni és szigorúan figyelembe kell venni a raktár Smax és Smin készletét, valamint az utánpótlási késési időt! JIT

A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Termék Reklám Helyi „vevőkiszolgálás” szintje Raktározási költségek Rendelésfeldolgozási és információs költségek Szállítások költsége Készlettartás költségei Szérianagyság költségei A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Forrás: Szegedi – Prezenszki [2003], 36. oldal

Tétel szintű készletezési döntések - Költségei Rendelési költségek – átállítási költségek: a rendelések feladásához kapcsolódó költségek, legyen szó akár külső, akár belső rendelésről. Külső megrendelésnél pl.: rendelésfeladás előkészítése, kommunikáció, csomagolások stb. Belső szállításnál: rendelés előkészítése, nyilvántartása, nyomon követése stb. Készlettartási költségek: a készletek fizikai létéből, kezeléséből származtathatók. Tőkelekötés, károsodás, erkölcsi lopás, biztosítás, természetes fogyás, raktározási költségek. Készlethiány költségek: amikor a megrendelés nem, vagy csak részben teljesíthető. Ezek nehezen számíthatók, csak becsülhetők. Hiány lehet pótolható és nem pótolható.

A rendelési és a készlettartási költségek alakulása Összes költség Rendelési költség Készlettartási költség Költségek és kiszolgálási szint Rendelési mennyiség; készletezési pontok Kiszolgálási szint Q*=EOQ Forrás: Némon – Sebestyén – Vörösmarty [2005], 28. oldal alapján saját szerkesztés

Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje EOQ= S: egy rendelésfeladás költsége R: időegységnyi szükséglet k: egységnyi termék készlettartási költsége C: egységnyi készlettétel nyilvántartási értéke 2*S*R k*C Modell feltevései. Rendelésátfutási idő ismert és állandó Kereslet ismert és állandó Készlethiány nem megengedett Készletezés költségei ismertek és állandóak Beérkezés egyszeri, időpontja jól előrejelezhető

Készletmeghatározás gyakorlati problémái Kerekített értékek Releváns költségek anyagféleségenként változnak Tervezett és a tényleges felhasználás eltér Átállítási idő befolyásolja annak költségeit Hulladék és anyagveszteség szinte elkerülhetetlen Gyártó- és tárolóhelyek befogadóképessége határérték Anyagféleségek összehasonlítása nehéz lehet

Összefoglalás - számítás EOQ meghatározása képlettel, táblázattal, valamint ábrázolása KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!