A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA „MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA ” BUDAPEST, 2010. OKTÓBER 28. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyar Tehetséggondozó Társaság
Advertisements

Tehetségazonosítás gyakorlata
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Tehetségpont létrehozása
KAPCSOLÓDÁS A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAMHOZ MEGYEI PROGRAMFEJLESZTÉS HÁLÓZATÉPÍTÉS Kormos Dénes fejlesztő-kutató szakpedagógus.
Alprojektek eTanulás rendszer fejlesztése
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kutatási program rövid bemutatása
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Környezettudományi MSc A Szegedi Tudományegyetemen.
1 Tudás és/vagy kompetenciák? Végzős hallgatók részvétele a felnőttoktatásban Ábrahám Katalin – Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nevelés-és művelődéstudományi.
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar minőségügyi folyamatai szeptember 22.
A gyakorlatvezető mentor
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
MIBEN ERŐS ÉS MIBEN GYENGE AZ MRTT Elnöki beszámoló a évi közgyűlésen Magyar Regionális Tudományi Társaság.
DEBRECENI EGYETEM Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
Széchenyi István Egyetem, Győr
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Ábrám Tibor Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
Nemzetközi projekt az egészség társadalmi és gazdasági meghatározóiról Taller Ágnes december 4. DETERMINE.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Kommunikáció az egyetemen
TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
A külhoni tehetséggondozás szervezete az EDUTUS Főiskolán a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
Korai tehetségnevelés
Kémia szakmódszertani kutatások a Debreceni Egyetemen Tóth Zoltán.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola április.
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
TEHETSÉGGONDOZÁS MAGYARORSZÁGON 2010-BEN Nyíregyháza, október 3.
Pedagógiai munka a Nevelési Tanácsadóban
Az iskolai dokumentumok elérhetősége
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cziráki Szabina, az OTDT titkára Szakkollégiumi Műhelykonferencia, Debrecen December 14. Szakkollégiumi tehetséggondozás.
A TDK-rendszerének minőségbiztosítása
KUTATÓ KERESTETIK című projekt a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága szervezésében, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával "A tehetséggondozás területén.
Eszterházy Károly Főiskola 3300 Eger, Eszterházy tér. 1 TÁMOP D-12/2/KONV Az Eszterházy Károly Főiskola Roma Szakkollégiumának.
Simon Gabriella A papíralapú portfólió
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
DETEP-es hallgatónak lenni megtiszteltetés
MTT Felsőoktatási Szekció Tisztelettel köszöntöm a Szekció előadóit, résztvevőit! szeptember 20.
HERD A3 Tehetséggondozó kezdeményezések Debrecenben és Nagyváradon.
IGAZGATÓI BESZÁMOLÓ 2006/07 I. FÉLÉV. TARTALMI VÁZLAT AZ ISKOLA STATISZTIKAI MUTATÓI A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS TAPASZTALATAI AZ INTEGRÁCIÓS.
ILOSVAI SELYMES PÉTER ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTOK A FELSŐOKTATÁSI TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOKHOZ PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, május 6. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság.
Az Erasmus - jelen és jövő - ELTE, Budapest, október 2. Bokodi Szabolcs Tempus Közalapítvány.
SZTE – GTK és az Erasmus Program kapcsolatának bemutatása
Debreceni Egyetem Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar megyei pedagógusképzésben. HEFOP / /1.0.
A MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG DEBRECENI JUBILEUMI KONFERENCIÁJA Az MTT-Kelet-magyarországi szekció rendezvényeinek szerepe a Taktaharkányi Apáczai.
Tehetséggondozás Mezőkovácsházán
Szabó Éva DE IEAS anglisztika MA II április 20. Jelentkezési határidő: május 6. (péntek) 12:00
Duális képzés a Miskolci Egyetemen Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár.
A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Veszprém Dr. Ferkelt Balázs főosztályvezető, MNB, Oktatási Igazgatóság március 17.
Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók a tehetséggondozásban Kállai Gabriella.
A halmozottan hátrányos helyzetű egyetemisták tehetséggondozó programja Bencéné Fekete Andrea Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési rendszere
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő,
Új Nemzeti Kiválóság Program Ösztöndíjak
Előadás másolata:

A FELSŐOKTATÁS LEHETŐSÉGEI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN – A DEBRECENI PÉLDA „MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA ” BUDAPEST, OKTÓBER 28. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

TARTALOM I. Elvi alapok II. A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja - A Program célja és tartalmi elemei - Beválogatási mechanizmus - A Programban maradás kritériumai - A 2008 decemberében elfogadott új Program főbb jellemzői

I. ELVI ALAPOK 1. Heller: a kitűnő teljesítmény összetevői a felsőoktatásban - a belső kognitív és motivációs tényezők (mint egyéni tehetségpotenciálok), - szociálisan stimuláló tanulási környezet. 2. Weinert: a kitűnőség kialakulása stimulálható a következőkkel: - kreatív tanulási környezet, - jól kiegyensúlyozott csoportdinamika. 3. Subotnik és Steiner - meghatározó tényezők: - a fejlesztésben kiemelt szerepe van a tanár-diák kapcsolatnak.; - fontos a tehetséges hallgatók bevonása a tanításba.

4. Ziegler - Perleth: kiindulási pont a „müncheni dinamikus tehetségmodell”

5. Trost: a külön programba történő beválogatás szempontjai a) az átlagost jóval meghaladó kognitív képességek, érdeklődés, motiváció, tanulási szokások; b) az előzetes kimagasló teljesítmény; c) több szintű diagnosztikus megközelítés szükséges: - korábbi tanulmányi teljesítmény, - kognitív teljesítmény diszpozíciók, - releváns személyiségtényezők vizsgálata.

II. A DEBRECENI EGYETEM TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA (2001/02. tanév óta) II.1. A Program célja és tartalmi elemei A) Cél: a tehetséges hallgatók programszerű támogatása, a már működő, más programokkal és szervezetekkel együtt, azok sajátos céljait és feladatait figyelembe véve. B) A DETEP főbb tartalmi elemei : 1. Egyéni munka tutorok irányításával. 2. Részvétel szakfordítói programokban. 3. Karrier-tanácsadás, mely a szakmai szocializációt és a perszonalizációt segíti. 4. Tudományos diákköri tevékenység.

5. Konferenciák rendezése a DETEP-ben résztvevő hallgatóknak. 6. Belföldi és külföldi tanulmányutak támogatása. 7. Hallgatói kutatói kiegészítő ösztöndíj. 8. Közreműködés a szakkollégiumi tevékenységben. 9. A Debreceni Egyetem pályázatain a programban résztvevő hallgatók preferálása.

Erősségek: - A DETEP eddigi működésének tapasztalatai alapján a tutori rendszer jelenti a program lényegi vonását. A hallgatók kari beszámolói és a munkatanácskozás szerint is ezt tartják a legfontosabbnak. - A Program eddigi eredményei között is kiemelkednek a DETEP konferenciák. (A beválogatott hallgatóknak több mint a fele élt a szóbeli prezentáció lehetőségével.) - A DETEP-ben folyamatosan, magas színvonalon teljesítő végzős hallgatók a diploma átvételekor egy DETEP-oklevelet is kapnak, amely hivatalosan igazolja, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a Program támogatottjai voltak.

II.2. Beválogatási mechanizmus II.2.1.A beválasztás három szinten történik: 1. A tanulmányi átlag alapján a karok delegálják a hallgatókat a DETEP felmérésre. (A jelöltek azon 4. - ma 3.)félévben tanuló hallgatók, akik tanulmányi átlaguk alapján, kari szinten a legjobb 20% között vannak.) 2. Pszichológiai, szociológiai vizsgálatok (intelligencia, pályaérdeklődés, motivációk, karriercélok). A kérdőívek, tesztek eredményeinek értékelése után teljesítménylista szerinti javaslat a karoknak. 3. A kari döntéshozók a javaslatok alapján, szakmai elbeszélgetés után döntenek a Programba kerülésről.

II.2.2. A pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai A) Az első 3 évben a vizsgálati szempontok sora a következőképpen alakult: - elsődleges szempont volt az intelligenciateszt eredménye, - majd a tanulmányi eredmény, - végül a hallgató motivációját vettük figyelembe. Ennek a módszernek az volt a hátránya, hogy akinek nem sikerült jól az intelligenciatesztje, hiába teljesített jól a tanulmányi munkában, illetve volt magas a motivációs indexe, jóformán esélytelenné vált a bekerülésre.

B) Új számítási mód - Pontrendszer, amely csökkenti az intelligenciateszt eredményének meghatározó, kizáró jellegét. - E mutató készítéséhez minden vizsgálati eredmény esetében – ismerve a maximálisan elérhető pontszámot – százalékosan hozzárendelhető a hallgatók teljesítménye. Az így kapott százalékos teljesítmények már összehasonlíthatókká válnak. A különböző szempontok eredményeit átlagolva minden hallgató esetében egy „relatív” százalékos teljesítmény adható meg. - Ezek alapján állítható fel tehát a hallgatói abszolút sorrend – természetesen karok szerinti bontásban. - A fent ismertetett teljesítményt mutató pontszám és az intelligenciateszt eredménye közepesen korrelál (rp=0,485 – vö.: 1. ábra).

1. ábra. A DETEP beválogatási eljárás során kalkulált teljesítménymutató pontszám (abszolút pontszám%) és az intelligenciateszt eredményének (intellektuális teljesítmény %-ban) kapcsolata

II.2.3. Adatok tan é v delegáltak száma bizottsági javaslat bekerültek 2001/ / / / / / /

II.3. A Programban maradás kritériumai - A Programba került hallgatók tutoraik irányításával munkatervet készítenek, amely keretbe foglalja a hallgató céljait és vállalásait. - E munkatervek alapján kerül sor a hallgatók munkájának visszatérő értékelésére. Az értékelést a tutorok és a karnak a Programban résztvevő oktatói végzik.(Ez azt jelenti, hogy a Programból ki is lehet kerülni, ha valaki nem teljesíti vállalt feladatait; természetesen a hallgató önálló döntése is lehet az, hogy nem folytatja a munkát a DETEP-en belül.)

II.4. A 2008 decemberében elfogadott új program főbb jellemzői A) A továbbfejlesztett program főbb alapelvei: a) A program részeként olyan pályamodellt és lehetőségeket nyújt a hallgatók számára, amelyek a jövőre nézve biztonságos környezetet ígérnek a maximális szellemi kibontakozáshoz. b) A tehetséges hallgatókat az egyetemre történő felvételtől egészen a végzésig támogatja, segíti a BSc/BA-ból az MSc/MA képzésbe való előrelépésüket, valamint igyekszik a legjobbakat PhD-képzésbe juttatni. c) Az erre szolgáló csatornákon keresztül aktív kapcsolatot tart fenn a középiskolákkal mint a beérkező hallgatókat nevelő intézményekkel, és azokkal a további szellemi műhelyekkel, amelyekben később a végzett hallgatók elhelyezkednek. ( Regionális Tehetségpont szerepe!) d) Végső célja egyrészt a legtehetségesebb hallgatók egyetemi oktatókká/kutatókká válásának támogatása, másrészt, hogy az egyetem minél több kiemelkedő tudású, tehetséges szakembert biztosítson az egyetemen kívüli szféra számára.

B) Interdiszciplináris hallgatói team-ek szervezése, koordinálása, vezetése, projekt- jellegű kutatások szervezése Célok: a) a hallgatók interdiszciplináris szemléletének bővítése; b) kutatásmódszertani tapasztalatok biztosítása a hallgatók számára; c) a team-munka élményének, a csoport- munkával járó szerepelvárásoknak, lehetőségeknek, problémáknak és konfliktushelyzeteknek a megismerése; d) a Debreceni Egyetem universitas jellegének maximális felhasználása a DETEP-es hallgatók fejlődésében.

C) A DETEP-be kerülés új rendszere TÖBB LEHETŐSÉG : 1.Beválogatási program a 3. félévben - a korábban bemutatott 2. Hallgatói jelentkezés - 3 lezárt félév (4 fölötti tanulmányi eredmény) - 5-ös értékű teljesítménykredit 3. Szakkollégiumi felvétel - átirányítás a DETEP-be is

D) Kutatási program a DETEP-hez kapcsolódóan Világszerte hiányterület. Több irányban is indulhatnának e felsőoktatási kutatások: - a tehetségazonosítás eszközeire, módszereire, hatékonyságára vonatkozó kutatási témák kidolgozása; - a tehetségek nyomonkövetéses vizsgálata; - az egyes tehetségkoncepciókra, tehetségkomponensekre vonatkozó (azok fogalmi alapjaira, vizsgálati, spontán fejlődési és tervezett fejlesztési lehetőségeire vonatkozó) kutatások; - új tehetségdiagnosztikai eszközök K+F-je vagy már meglevő külföldi eszközök bemérése, illetve általános és speciális tehetségazonosításra szánt eszköztár összeállítása, a hazai standardek kidolgozása; - tehetség tanácsadó szoftver kidolgozása; - nemzetközi összehasonlító vizsgálatok.

A DETEP-pel kapcsolatban megjelent fontosabb publikációk  Balogh László, Fónai Mihály (2003): Tehetséggondozási formák a Debreceni Egyetemen. Magyar Felsőoktatás, 2003/4-5-6; 13–14.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2003): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának I. konferenciája. Tanulmányok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2005): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája. Előadáskivonatok. Debreceni Egyetem, Debrecen.  Balogh László, Mező Ferenc, Tóth László (szerk.) (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának II. konferenciája, Tanulmányok, Debreceni Egyetem Debrecen  Márton Sándor, Mező Ferenc, Balogh László, Fónai Mihály (2006): A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja és beválogatási szempontjai, In: DETEP II. Tanulmánykötet, o.