Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése, 2013 november 21-22. Kaposvár, Az új európai kohéziós politika Városrégiók fejlődése (4. szekció) ,

A problematika

Gazdasági válságok-társadalmi válságok Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1970-es olajválság, 1980, 1990, 2008 válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései, A globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt, a társadalmi leszakadás erősödésével, az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliséggel.

Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték. Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, a jól-léti állam válságait.

A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 ) A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

Stiglitz jól-lét dimenziók Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); Egészség; Oktatás; Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; Politikai képviselet és kormányzás; Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) Számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) Better life index OECD 2013 We are new in the first periode

Társadalmi jól-lét probléma európai nagyváros-térségi relevanciája

Globalizált urbanizáció Társadalmi jól-lét problémák urbanizációs ciklusok szerinti történeti változásai I. Iparosítás, Városrobbanás Fordizmus „Bűnös” város (társadalmilag) I. 1970-es olajválság, állami jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága Viszonylagos dekoncentráció „Bűnös” város (társadalmilag) III. Poszt-fordizmus , termelés globalizálódása, Dezurbanizáció Jól-léti modell további leépülése „Sikeres” város (gazdaságilag) IV: Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció.

A városfejlődési ciklusok milyen társadalmi jól-lét problémákat eredményeztek? A történetileg különböző társadalmi jól-lét problémák milyen területi társadalmi konfigurációkat hoztak létre ?

I. szakasz Iparosítás városrobbanás

Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés, Jól-lét probléma Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés, Területi megoldás Ebenezer Howard: Garden Cities of To-morrow (1902) (Letchworth-Heritage Museum)

Sarcelles Grenoble, Békásmegyer Jól-lét probléma A II-ik világháború utáni lakáshiány, Területi megoldás Az új lakótelepek

Marne-La-Vallée Kazincbarcia Jól-lét probléma Új lakótelepi problémák, etnikai szegregáció, Bűnös nagyvárosi terjeszkedés, Tömeges munkás szegénység, Területi megoldás Új városfejlesztések.

Jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága, Viszonylagos III.Szakasz Jól-léti modell további leépülése, Poszt-fordizmus, Termelés globalizálódása, Dezurbanizáció II. Szakasz Jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága, Viszonylagos dekoncentráció

Jól-lét problémák Területi konfigurációk helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, hosszú távú munkanélküliség, városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011) , a szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások európai város-térségek felé irányuló tömeges bevándorlása, társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi elosztási problémája), középosztály várossal összefüggő elégedetlensége, fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, új (területi ) fogyasztási igények, hitelek. Területi konfigurációk

Szuburbanizáció urban sprawl folyamata (elővárosok, suburbiák) Életforma változások, egészségügyi problémák Terület-használati konfliktusok Speciális társadalmi kirekesztés Környezeti problémák, Zöldterületek csökkenése, Növekvő energia, víz speciális infrastrukturális igények.

Városkörnyéki magas státusú lakóparkok Közép, és felső-középosztály félelmei, Szegregációs igények A nagyváros elutasítása

Szegények által lakott elővárosok szuburbiák szerveződése 2005. Párizs környéki elővárosok, lakótelepek „szegény” lázadásai, (5 millió ember, 750 krízis negyed) bevándorlók integrációs problémái, munkanélküliség kilátástalanság.

Luc Besson B13 - Banlieue 13 (David Belle) Luc Besson a „B13-Bűnös negyed” 2005-ös francia megmozdulások jelzések 5 millió ember él az érzékeny városi zónában (Zones urbaines sensibles, ZUS) 751 érzékeny zóna (26 ezer városnegyed) , 396 a francia nagyvárosi térségekben, található. 5 millió kb. negyede, 25 % él a párizsi régióban 40 %- a nem fejezi be az iskoláit. 7,5 % országos átlaggal szemben 16,9 % az elővárosi munkanélküliek aránya

2009. Harry Brown (Daniel Barber rendező)

Globalizált urbanizáció IV. Szakasz Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció

Jól-léti problémák A társadalmi jól-lét és feltételek éles területi differenciáltságai Társadalmi polarizáció erősödése: A gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: a verseny kritériumainak megfelelő városrészek És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Szegregációs folyamatok

Belvárosi rehabilitációk Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb) Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) , A nagy közép-osztálybeli visszatérés Csalódás a városkörnyékben.

Fotók Bécs:Y. Franz Párizs:Szirmai

A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, 2011) Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area.

Átlag négyzetméter ár a régi párizsi lakáscserék esetében (2003) European Journal of Geography Systèmes, Marianne Guérois et Renaud Le Goix.

„Immobilier : les prix à Paris, quartier par quartier (2012)” http://www.lefigaro.fr/immobilier/2013/04/05/05002-20130405ARTFIG00529-immobilier-les-prix-a-paris-quartier-par-quartier.php

A párizsi társadalom területi elhelyezkedésének a változásai

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005) If we analyse the urban peripheries by the development level, we can see Much lower

Záró kérdés Hogyan lehetnek valóban sikeresek a várostérségek? Társadalmi jól-létre alapozott város-és térségfejlesztési modellek kialakításával!!! Köszönöm a figyelmet!