Az élőlények országai

A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek

A vírusok virus - „méreg”

A legkisebb mikroorganizmusok, méretük 20 – 400 nanométer (10-9 méter) Két megjelenési formájuk van: az egyik a nyugvó vírus, a virion, ami semmiféle életjelenséget nem mutat, a másik az élő sejtben található, működő vegetatív vírus. A megfelelő gazdasejtekbe jutva élő anyagként viselkednek. Átprogramozzák a sejt anyagcseréjét, a vírusokra jellemző enzimek, majd fehérjék keletkeznek, így elszaporodnak. Ezért nevezzük a vírusokat abszolút parazitának. Felépítésükre nem jellemző a sejtes szerveződés.. Szimmetrikus, kristályos felépítésűek. Egy örökítőanyag-molekulából, ami vagy DNS, vagy RNS lehet, és az azt körülvevő fehérjeburokból (kapszid) állnak. A fehérjeburok jellegzetes geometriája határozza meg a vírus alakját. E körül bizonyos vírusok esetén még egy külső, lipoid jellegű burok is lehet (az ún. peplon, ami a gazdasejtből származik, és a vírus sejtbe történő behatolását segíti).

A vírusok Nem illeszthetők be az élőlények rendszerébe Nem sejtes szerveződésűek Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző tulajdonságaik egyaránt vannak Az inaktív forma – kristályos virion A gazdasejtbe jutva szaporodóképes vegetatív vírussá alakul

A vírusok felfedezése 1892 D. Ivanovszkij L. Pasteur (vírus=méreg) Hőgyes Endre Vírus okozta betegségek Gyermekparalízis, - influenza Herpesz, - bárányhimlő, - rubeóla AIDS, - mumpsz, - agyhártyagyulladás Száj és körömfájás, - baromfipestis

A gyermekbénulás vírusa Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Vírus felépítése

A vírusok felépítése Méretük: 1-300 nm Felépítésük: örökítő anyag (DNS, vagy RNS) és fehérje burok A fehérjeburok alakja szerint Helikális vírusok – dohánymozaik vírus, f. himlő kubikális vírusok – herpesz, gyermek bénulás binális vírusok- bakteriofágok, rákkeltő RNS vírusok

A vírusok örökítőanyagból és fehérjeburokból állnak Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Dohánymozaik-vírus Influenza-vírus Bakteriofág

Rágcsálók daganatát okozó vírus Más vírusformák Bal oldali és jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Középső kép: Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Rágcsálók daganatát okozó vírus Egy kis bakteriofág Szemölcsvírus

Megkülönböztetünk: Növényeket fertőző vírusokat Fágokat, azaz baktériumokat fertőző vírusok Állatokat fertőző vírusok: Állatokra veszélyes: (száj- és körömfájás, sertéspestis, baromfipestis, veszettség) Emberre veszélyes: (influenza, bárányhimlő, rózsahímlő (rubeola)) DEFINÍCIÓ: a vírus nem sejtes fertőző ágens, amely csak élő, fogékony sejtben képes replikálódni (szaporodni).

Védekezés a vírus okozta betegségek ellen Csak a szervezet saját immunrendszere tud védekezni ellenük! Kétszer ugyanaz a vírus nem tud beteggé tenni egy szervezetet. Védőoltások jelentősége

Bakteriofágok megsokszorozódása Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

Nincs valódi, körülhatárolt sejtmagjuk. Prokarióták Nincs valódi, körülhatárolt sejtmagjuk.

rendszerezésük: Testszerveződésük: Baktériumok törzse Kékbaktériumok törzse Testszerveződésük: Méret: 1-10μm Alak: gömb, pálcika, görbült, spirál

A baktériumok

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával. A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × 1030) baktérium élhet. A baktériumok alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában, mint például a légköri nitrogén megkötésében. Ennek ellenére a baktériumfajok nagy részét nem ismerjük: a baktériumtörzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratóriumi körülmények között tenyészthetők.

A BAKTÉRIUMOK SEJTSZERKEZETE Létfontosságú sejtalkotók sejtfal citoplazmahártya, citoplazma, maganyag Nem létfontosságú sejtalkotók burok, csilló, fimbria, spóra

Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza

Pálcika és csavart alakú baktérium képe Bal oldali kép: Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Jobb oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Pálcika és csavart alakú baktérium képe

Bal oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Osztódó baktériumok

Lépfene (anthrax) baktérium Bal oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Szénabacillus

Levegőből származó baktériumokból „táptalajon” kitenyésztett telepek Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

A középen levő fokhagyma gátolja közelében a baktériumtelep növekedését Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

A különböző színnel jelölt antibiotikumok eltérően gátolják a baktériumok növekedését Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

Biológiai jelentőségük 1. Ökológiai Fotoszintetizálók - Szimbionták Paraziták - Szaprofiták 2. Gazdasági Élelmiszeripar - Gyógyszeripar Szennyvíztisztítás, hulladékkezelés Hadászat

A pillangósvirágúak gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Baktériumok által okozott betegségek Gyulladások Vérhas, kolera, pestis, lepra, skarlát, tetanusz, Nemi betegségek: gonorrhoea (tripper, kankó) vérbaj (szifilisz),

Kékbaktériumok

Kékbaktérium sejtek Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe) Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Simon-Csapodi: Kis növényhatározó, Tankönyvkiadó Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe)

Kékbaktériumok fonál alakú sejttársulása (Oscillatoria) Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Fonalas kékbaktérium telep (Nostoc) Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Körülhatárolt sejtmagjuk vagy sejtmagvaik vannak) Egyszerű eukarióták Körülhatárolt sejtmagjuk vagy sejtmagvaik vannak)

Az egyféle magvúak

Ostorosmoszatok törzse Származásuk: Az ősi ostoros prokariótáktól Az ősi típusaiktól származtathatóak … a gombák, a növények, az állatok.

Testfelépítésük Sejtalkotóik: Bőrke (pellicula): a sejt határa Ostor: mozgásszerv Sejtmag: benne örökítő anyag – A sejt működésének szervezése Lüktető üregecske: kiválasztás Szemfolt: tájékozódás Zöld színtest: a fotoszintézis helye Garat, sejtszáj: a szerves anyag felvételének a helye

Mixotróf táplálkozásuak Életmódjuk Mixotróf táplálkozásuak A körülményektől függően képes (autotróf) fotoszintézisre és szerves anyag felvételre (heterotróf) is. Légzésük: általában aerob élőlények Szaporodásuk: kettéosztódással Biológiai jelentőségük: a vizek öntisztulásában Előfordulásuk: édesvizekben

Euglena fajok

Szemes ostoros – piros szemfolttal

Phacus fajok

Álomkór ostoros és a terjesztő cecelégy Uránia állatvilág Alsóbbrendű állatok, Gondolat Kiadó

Óriás amőba Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Papucsállatkát fogyasztott A táplálkozó amőba… Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Kékbaktériumot nyel el Papucsállatkát fogyasztott

Termeszek belében élő cellulózbontó ostoros Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó (Trichonympha agilis)

Likacsoshéjú: héjas egysejtű (a váz jobb fele felnyitva) Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó

Napállatka rajza és mikroszkópi képe Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

Sugárállatkák Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

A kétféle magvúak

Papucsállatka Csillói közelről Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste, élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Csillói közelről

Megfelelő megvilágítással jól látszik a papucsállatka két lüktetőűröcskéje. Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

Papucsállatka Osztódás Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció) Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla - Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció)

Harangállatka táplálkozik, megriadt Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.

Ormányos csillós Bal oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984. Jobb oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Kürtállatkák Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.