Szózat Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hös Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ!Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévnyi szenvedés Kér éltet vagy halált!” Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hü kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erö És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jöni kell, még jöni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jöni fog, ha jöni kell, A nagyszeeü halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet süllyed el, Népek veszik körül, S az ember millióinak Szemében gyászköny ül. Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar.

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty életrajza Az egyik legnagyobb magyar költőnk Ismerkedik felvilágosodással és a bontakozó romantikával Fejér megyei kisnemesi család fia volt A magyar romantikának a főszereplője Diákkorában ismerkedik a korszerű irodalommal Főbb művei: Zalán futása (1825): Cserhalom (1825) Tündérvölgy (1826) Eger (1827) A két szomszéd vár (1831) Szózat (1836)

Megzenésítése Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.

Vörösmarty Mihály költészetében új korszakot nyit, a hazafias ódák sorát. Első változatát 1835-ben írta, később átdolgozta és véglegesen 1837-ben az Aurorában jelent meg. Keletkezés háttere: 1832-36-os országgyűlés, lendületesnek ígérkezett. A célja a társadalom gyökeres átalakítása, ám törekvéseik nem teljesednek be, mert a Habsburg kormányzás feloszlatta az országgyűlést. Perek sorozata indult meg - Kossuth, Lovasy per. A Szózat hangvétele nem pesszimista, a címe is ezt tükrözi "Szózat" - felszólítás, erkölcsi buzdító beszéd. A végkicsengése az, hogy ilyen körülmények között is helyt kell állni. A szerkezetet ismétlésekkel erősíti. a szerkezet 3 nagy részből áll.

Verssorok elemzése A műben a megszólít - indokol - megszólít logikai egység figyelhető meg. Hangvétele eltér a Himnuszétól, itt az egész magyar népet szólítja meg, közvetlen hangnemben, ezáltal a mondanivalója személyesebbé válik. Parancsot ad a hazaszeretetre, állandóan és minden körülmények között - ellentétekkel erősíti ezt (bölcsőd, sírod). Ezt mutatja még az inverzió, a rövid felszólító szavak.

A harmadik nagy rész a jövő. Felvázolja a döntési lehetőségek két pólusát. A jövőben ez a sorsdöntő lesz. Terjedelemben ez a legnagyobb rész. Ezt a részt tagadó alakokkal és ismétlésekkel mutatja be. A halál nem egyszerű lesz, nem kiérdemeljük, hanem a sors kényszeríti ránk. Egy nagyszerű törekvő nemzet hal meg, harc közben.