A Föld gömbhéjas szerkezete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A FÖLD.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
Lemeztektonika.
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A légkör összetétele és szerkezete
A légnyomás és a szél.
A FÖLD MÁGNESES TERE Készítette: Tölgyesi Kinga
A Föld belső szerkezete
A bolygók atmoszférája és ionoszférája
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön
A pokol kapui… VULKÁNOK.
Csillagunk, a Nap.
A levegő felmelegedése
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
A geoszférák földrajza
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan
Készítette: Kálna Gabriella
Vulkánosság.
A levegőburok anyaga, szerkezete
A Föld helye a világegyetemben
Ásványok és kőzetek.
A Föld belső szerkezete
A kőzetlemezek mozgása
A MAGMA.
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Halmazállapot-változások
Természetföldrajz 5. A Föld belső hője.
Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete.
Kölcsönhatások.
Olvadás Topenie.
A NAP SZERKEZETE.
A földrengések és a Föld belső szerkezete
Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójaNaprendszerbolygója a Nap körüli keringési ideje 88 napNap a Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik,
Halmazállapot-változások
Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások
Vénusz a bolygók istennője
Készítette: Pelsőczi Gergő
A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
A földköpeny és a földköpeny áramlásai
A Naprendszer.
Juhász Levente (YEA3G2) Ásvány- és kőzettan.
2010. november 17. Farkasné Ökrös Marianna EKF Földrajz MA.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
A Föld.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Geológia 9. előadás.
Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának.
Életközösségek a Földön
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Tartalom A lemezmozgások A Föld szerkezete A lemeztektonika alapjai
1. A TERMÉSZET- FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
6. A KŐZETEK.
9. A KONTINENSEK ÉS ÓCEÁNI MEDENCÉK KELETKEZÉSE.
Belső – Külső erők harca
Földtörténet.
4. A FÖLD SZFÉRÁI.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

A Föld gömbhéjas szerkezete

A gömbhéjak kialakulása A Föld a többi bolygóval egyidőben alakult ki a Nap kezdeményéről leváló gyűrűk egyikéből Növekvő gravitációs erő → égitesteket vonzott magához → ütközések Ütközési energia, nyomás, radioaktív bomlás → izzó állapotba került a Föld Fokozatos lehűlés → halmazállapot, sűrűség, olvadáspont alapján gömbhéjak elkülönülése

GÖMBHÉJAK BELSŐ GÖMBHÉJAK KÜLSŐ GÖMBHÉJAK felső (gránitos) vízburok (hidroszféra) kéreg alsó (bazaltos) levegőburok (atmoszféra) felső élővilág burka (bioszféra) köpeny alsó külső (folyékony) mag belső (szilárd vas, nikkel)

A kőzetburok és a lágyköpeny Kőzetburok (litoszféra): a kéreg és a felső köpeny felső szilárd része alkotja. A kéregnél vastagabb, nagy szilárdságú gömbhéj. Lágyköpeny (asztenoszféra): a kőzetburok alatt lévő, a felső köpenyhez tartozó, képlékeny anyagú gömbhéj.

A Föld belsejének fizikai jellemzői Belső hőmérséklet - befelé haladva emelkedik - felső 20 méteren a napsugarak hatása - kőzetburokban 100 méterenként átlagosan 3°C-kal emelkedik → geotermikus gradiens - oka: radioaktív anyagok bomlása során hő szabadul fel

A Föld belsejének fizikai jellemzői Nyomás - befelé haladva emelkedik - a középpontban a felszíni nyomás 4000- szerese Sűrűség - befelé haladva növekszik - kéreg: 2,9 g/cm3 – belső mag: 13,3 g/cm3

A belső gömbhéjak jellemzői

Kéreg Vastagsága: kb. 35 km a szárazföldek alatt kb. 6 km az óceánok alatt Szárazföldi kéreg: elsősorban gránit + üledékes kőzetek Óceáni kéreg: csak az alsó kérget felépítő bazalt, gabbró

Köpeny Kb. 2900 km mélységig tart Főleg szilárd, de képlékeny, olvadt rétegek is vannak Kéreg + felső köpeny felső szilárd része → kőzetburok → 50-100 km vastag Felső köpeny alsóbb része → asztenoszféra → izzó anyaga állandó áramlásban van

Mag Külső mag forró, folyékony kőzetolvadék kb. 5000 km mélységig tart Belső mag szilárd vas és nikkel alkotja magas hőmérséklet, óriási nyomás → atomszerkezet felbomlása

A földmágnesség Kétpólusú mágneses erőtér Oka: Külső mag vastartalmú, olvadt kőzetanyaga a forgás következtében mozog a belső szilárd mag körül Mágneses deklináció: a földrajzi és a mágnesen észak-dél által bezárt szög