A Föld gömbhéjas szerkezete
A gömbhéjak kialakulása A Föld a többi bolygóval egyidőben alakult ki a Nap kezdeményéről leváló gyűrűk egyikéből Növekvő gravitációs erő → égitesteket vonzott magához → ütközések Ütközési energia, nyomás, radioaktív bomlás → izzó állapotba került a Föld Fokozatos lehűlés → halmazállapot, sűrűség, olvadáspont alapján gömbhéjak elkülönülése
GÖMBHÉJAK BELSŐ GÖMBHÉJAK KÜLSŐ GÖMBHÉJAK felső (gránitos) vízburok (hidroszféra) kéreg alsó (bazaltos) levegőburok (atmoszféra) felső élővilág burka (bioszféra) köpeny alsó külső (folyékony) mag belső (szilárd vas, nikkel)
A kőzetburok és a lágyköpeny Kőzetburok (litoszféra): a kéreg és a felső köpeny felső szilárd része alkotja. A kéregnél vastagabb, nagy szilárdságú gömbhéj. Lágyköpeny (asztenoszféra): a kőzetburok alatt lévő, a felső köpenyhez tartozó, képlékeny anyagú gömbhéj.
A Föld belsejének fizikai jellemzői Belső hőmérséklet - befelé haladva emelkedik - felső 20 méteren a napsugarak hatása - kőzetburokban 100 méterenként átlagosan 3°C-kal emelkedik → geotermikus gradiens - oka: radioaktív anyagok bomlása során hő szabadul fel
A Föld belsejének fizikai jellemzői Nyomás - befelé haladva emelkedik - a középpontban a felszíni nyomás 4000- szerese Sűrűség - befelé haladva növekszik - kéreg: 2,9 g/cm3 – belső mag: 13,3 g/cm3
A belső gömbhéjak jellemzői
Kéreg Vastagsága: kb. 35 km a szárazföldek alatt kb. 6 km az óceánok alatt Szárazföldi kéreg: elsősorban gránit + üledékes kőzetek Óceáni kéreg: csak az alsó kérget felépítő bazalt, gabbró
Köpeny Kb. 2900 km mélységig tart Főleg szilárd, de képlékeny, olvadt rétegek is vannak Kéreg + felső köpeny felső szilárd része → kőzetburok → 50-100 km vastag Felső köpeny alsóbb része → asztenoszféra → izzó anyaga állandó áramlásban van
Mag Külső mag forró, folyékony kőzetolvadék kb. 5000 km mélységig tart Belső mag szilárd vas és nikkel alkotja magas hőmérséklet, óriási nyomás → atomszerkezet felbomlása
A földmágnesség Kétpólusú mágneses erőtér Oka: Külső mag vastartalmú, olvadt kőzetanyaga a forgás következtében mozog a belső szilárd mag körül Mágneses deklináció: a földrajzi és a mágnesen észak-dél által bezárt szög