Mexikó

Mexikói Szövetségi Köztársaság (1824) T: kb. 2 millió km2 L: kb. 112 millió (2010) Felszín: Mexikói fennsík (1000-2000m) K-i, Ny-i Sierra Madre (Pacifikus hgys) + D-i vagy Sierra Vulcanica Transversal Kaliforniai-fsz. Yucatan-fsz. egy része A meghatározó a tengerszint feletti magasság Erős függőleges tagoltság

Azték, maya

Mexikó népessége A legnépesebb spanyolul beszélő ország Összetétel: 10% fehér, 14% indián + 76% spanyol-indián keverék Lakosság 75%-a 22 év alatti 43% - 14 év alatti Vándorlás – USA felé ki Karib térségből, D-Amerikából be

Városok Mexikóváros a Föld legnépesebb városa (bár a lélekszám bizonytalan) Elővárosokkal kb.25 millió fő Az ország ipari termelésének felét adja

Gazdasági fejlődés A II. világháború után kezdett fejlődni (külföldi tőkével iparosítás) Fe koh.+ petrolkémia Kőolajipar fejlődik, de óriási hitelfelvétel 80-as évek elejére a csőd közelébe kerül, felfüggeszti adósságai visszafizetését Hiperinfláció Adósságválság! 1933 óta Szabadkereskedelmi zóna USA-val 1992-ben NAFTA tag (USA+Kanada)

Energiahordozók, ásványkincsek A világ 5.-6. legnagyobb kőolaj kitermelője USA vásárolja fel ill. a hazai petrokémia alapja Feketeszén készletei és vasérce a nehézipart látja el – Monterrey (Fe koh.+acélipar) Világ I. Ag kitermelője + Pb, At, Zn, Mn, Bizmut, S, grafit

Gazdaságszerkezet Kőolaj bányászat + feldolgozás Gépkocsi összeszerelés (Volvo, GM, WW, Renault) Elektonika Mezőgazdasági termékek feldolgozása Városok: Mexikóváros Monterrey Tampico Guadalajara

Idegenforgalom Azték, maya emlékhelyek Tengerpart - Acapulco

Mezőgazdaság ált. jell. (Dél-Amerikában is jellemző) Kb. 12% művelhető Duális szerkezet: a, Önellátó kisgazdaságok b, Óriási (több 1000 ha) birtokok, ültetvények (latifundiumok) nagyon erős birtokkoncentráció, alacsony színvonalú gazdálkodást folytatnak A kikötőktől távol eső területeken a szállítási nehézségek akadályozzák a nagyobb arányú termelést. Nincstelenek tömege ! – olcsó munkaerő, nincs fejlesztés Részes bérlet, ledolgozás – „peon rendszer” rabszolgaként kizsákmányolt emberek

Mezőgazdaság A hegységekben a függőleges tagoltság miatt legalul - a forró föld (tierra caliente) öve alakult ki, a parti síkságon kb. 800 m-ig tart. Itt a trópusi esőerdők fái jelentenek értékes bevételi forrást: mexikói ciprus, mahagóni, ébenfa. A kakaó, a vanília, a banán jól terem ezen a vidéken. - A mérsékelt meleg földön (tierra templada) – 800 m-től 1700-(2000) m-ig a szubtrópusi övnek megfelelő termények termeszthetők: citrusfélék, kávé, dohány, paradicsom, gyapot és cukornád. - A hűvös földön (tierra fría) 2000-3000 m magasan a mérsékelt övezetnek megfelelő sajátosságokkal számolva jól terem a búza, kukorica, bab, igaz a nyár hűvösebb, a tél enyhébb, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominál. - A hideg földön (tierra gelada) 3000-5000 m magasan az alhavasi gyepek tenyésznek, ahol burgonyát, árpát termesztenek, és juhot, szarvasmarhát tenyésztenek. - A hóhatár kb. 4500 (4700) m-en van.

Agave virágnyelének édes folyadékából Nemzeti ital - Pulque

Zapotefa – chicle-gumi (rágógumi)