A magyar felnőttoktatás története a második világháborútól napjainkig 1

Időszakok – történelmi háttér Szabad nép Rákosi 1956 Kádár 1989 Időszakok – történelmi háttér 1945-1948 Szabadművelődés időszaka – Karácsony Sándor 1948- 1956 Rákosi rendszer- Népművészeti Intézet – Széll Jenő 1956-1989 TIT – Radnai Béla Felnőttképzési konferenciák 1989-től napjainkig Nyitott Képzések Egyesület Felnőttképzési konferenciák II.

1945-1948 -A háború utáni évek Cél: az analfabétimus felszámolása kultúra demokratizálódása TIT: Szabad Föld Téli Esték helytelenítik a népművelés állami irányítását Vallás – és Közoktatásügyi Minisztérium révén központi irányítás valósult meg

Országos Szabadművelődési Tanács Elnöke: Karácsony Sándor magyar felnőttképzés tudományos megalapozása Önnevelés eszméje : a hátrányos helyzetű „nagykorúak” nevelésével, pszichikai sajátosságaival is foglalkozik Szabadművelődés alulról szerveződő rendszer „a valóságos földosztási után szellemi földosztás „ = szabadművelődés „A kultúra munkaközösség eredménye, benne két félnek egyforma része van, a kultúrálandó félnek éppen az igény ez a része. Csak abban részesíthető, amit igényel. Hiába tömnek, erőltetnek bele egyebet, visszautasítja „

Országos Szabadművelődési Tanács Kiadja az Új Szántás folyóiratot 1948-as révfülöpi konferencia után a népművelés célja a politikai erőviszonyoknak megfelelően a szocialista kulturális forradalom keresztülvitele iskolák, színházak, könyvkiadás, művelődési intézmények államosítása 1948-ban felfüggesztik 1950-ban Karácsony Sándort nyugdíjazzák

1948-1956 – Rákosi- rendszer NÉPMŰVÉSZETI Intézet Rákosi és Révai jogi jóváhagyásával jött létre 1951-ben Szellemi elődei Magyar Színjátszók Országos Szövetsége, Magyar Népi Művelődési Intézet Igazgatója 1951-1972: Széll Jenő Amatőr művészeti mozgalom

Széll Jenő Muharay Elemérrel létrehozta egyedülálló, átfogó gyűjteményét a néphagyományoknak és népművészetnek „két kultúra” koncepciója : a magas és a mély közelítenie kell egymáshoz, azaz a nagy akadaméiai műveltségű művészeknek is meríteniük kell a népművészetből. Nép-nemzeti kör alakítása, tagjai: írók, tudósok, művészek, néprajztudósok Széll Jenő és felesége

Széll Jenő Feladatának tekintette a népi hagyományok őrzését és a virágzó népművészet ápolását 1956- Nagy Imre kormány titkárságát vezeti 1957-ben eltávolítják, Országos Széchenyi könyvtár munkatársa 1959-ben börtönbe zárják, majd a Kádár rendszerben háttérbe szorul, műfordítóként működik

1956-1989 Tudományos Ismeretterjesztő Társultat (TIT) két korábbi korszaka (1945-1949; 1949-1952) 1952-től elnöke Bognár Rezső, Kossuth- klub (1955) és Petőfi-kör létrejötte 1956.okt.23. elveszti a székházát 60-as évek – módszertani kutatások 70-es évek – társadalmi és gazdasági kérdések 1971. Planetarium megnyitása 1989-től elnöke Szentágothai János (világhírű agykutató, országgyűlési képviselő) TIT Szentágothai János

Radnai Béla TIT Pszichológiai Szakosztályának vezetője, népszerű előadó korábban a Fővárosi Pályaválasztási tanácsadó munkatársa Kutatási területe: közművelődés +pszichológia => azt vizsgálta, milyen motívumok késztetik a felnőtteket a továbbtanulásra művelődésre

Első országos felnőttoktatási konferencia 1963. december. 11-13 Első országos felnőttoktatási konferencia 1963.december.11-13. Budapest Jelentősége nem az eredményekben áll, hanem a felnőttképzés létjogosultságának elismerésében, a konferencia ténye hordozta a társadalom-, gazdaság és oktatáspolitikai mondanivalót. Összefoglalta az eddigi hazai és nemzetközi eredményeket, az andragógia és pedagógia elhatárolódását Azonban csak az egyik ágára, az iskolai felnőttoktatásra koncentrál

Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976. november. 10-12 Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest Hangsúlyozta az állam szerepét a felnőttoktatásban .Dolgozók iskolájának 30. évfordulója (díszvendég Keresztury Dezső) Négy előadás: 1. A felnőktatás helyzetéről és feladatiról, 2. A közművelődés felnőktatási eladatairól, 3. Afelnőtt szakmunkásképzésről és munkástovábbképzésekről, 4. A felnőktatás mint ifjúságpolitikai feladat A felnőttoktatás értelmezése kitágult, meghaladta az I. konferencia kizárólagos iskolarendszerű képzése vonatkozó szemléletmódját Keresztury Dezső

Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976. november. 10-12 Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest Záróülés : Maróti Andor,: „Valamennyi felnőttoktatási ágazat összefogását kell, hogy jelentse!” Durkó Mátyás: Felnőttoktatási folyamatok gyakorlatában a hatékonyság, a minőség feltétele az andragógiai sajátosságok tudomásulvétele és alkalmazása.

Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976. november. 10-12 Második Országos Felnőttoktatási konferencia 1976.november.10-12., Budapest Ajánlások: az irányítószerveknek érdeklődésre nevelés, és időbeosztás normalizálása; helyi tanácsoknak helyi koordinálás, szervezés, ellenőrzés, iskolaközpontok alapítása; Közművelődési intézeteknek egyéni úton tanulókhoz való alkalmazkodás; felnőttek iskolái, kooperáció más int. ; üzemeknek és vállalatoknak ötéves tervek és továbbképzési tervek készítése; politikai és társadalmi szervek, szervezetek felvilágosító, agitációs feladatok; összefoglalóan ezeknek összefogása rádió és televízió felnőttoktatási programjainak hasznosítása

1989. - A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre „A rendszerváltás igazi nagy sikeráldozata és nyertese a felnőttképzés” (Benedek András) Pozitív hatások Főiskolák és egyetemek esti, és levelező tagozatain ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma Emberek érdekelté váltak a tanulásban Informatika és idegen nyelv térhódítása Negatív hatások Alapfokú és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás elhanyagolása jelentkezők híján, financiális okokból

1989. - A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre Veszélye: a közösségi gondolkodás helyett individualizmus jön létre Ezért célunk legyen egy olyan érdekérvényesítő, önmagát szervezni képes felnőttoktatási rendszer létrehozása, ami nemzetközi színtéren meg tud jelenni

Kőszegi Konferencia - 1990.június 25-27 Szervezi: Magyar Felnőttoktatási Egyesület alapítva 1989 Téma: a közvetlen és távoli jövő résztvevői: szakemberek és a politikai pártok képviselői Megjelennek a piaci szolgáltatás és az állami irányítású nézetek is. Parlament pártok csak általános eszmék szintjén érdeklődnek a felnőttoktatás iránt A munkaügyi minisztériumon kívül a tárcák nem mutattak gyakorlati terveket Csalódott szakemberek => „állásfoglalást” küldtek a kormánynak Munkanélküliség csökkentése gazdasági szerkezet átalakításához szükséges felnőttoktatás előtérbe helyezése A pedagógia - andragógia színvonalának emelése

Első valóban rendszerváltó konferencia Konferencia - Munkaerőpiac és felnőttképzés címmel, Pécs, 1992. október 15-17. Első valóban rendszerváltó konferencia Nemzetközi és magyar szakemberek változás: piacosodás (Ekkor 10 000 magánvállalkozás és 3800 ügynökség /képző vagy továbbképző szervezet működött) változás: munkaerő-piaci képzésen a hangsúly gondolatkörök: Munkerő-piaci felnőttképzés modelljei gazdaság és felnőttoktatás viszonya személyiség gondozása és feladata mint a felnőttképzés feladata

Új kihívások a felnőttoktatásban 1994. november 24-25. Állásfoglalás (feladatok, irányelvek ) 1. fejezet: munkaerő-piaci képzésben az állam és magán vállalkozások szerepét 2. fejezet: dolgozók magániskolák helyzete és jövője 3. fejezet: megváltozott munkaképesség, fogyatékosok, felnőttképzés 4. fejezet: andragógiai szakszerűség, tudományosság erősítése

Konferencia „Hamburg előtt” 1997. május 27 Hamburgi Unesco Világkonferencia előkészítése legfontosabb a felnőttoktatási törvény megalkotására tett javaslat Vitakérdések: személyiségközpontú felnőttoktatás lehetőségei, hátrányos helyzetű rétegek kérdése tudáspiaci konkurencia és kooperáció helyzete felnőttoktatás, mint üzlet, minőségfejlesztés

A felnőttképzés jövője Magyarországon, 1998. április 2-4. , Pécs Az V. Világkonferencia tapasztalatai Szakterminológia meghatározása Felnőttoktatás egyetemes társadalomalakító szerepe Felnőttoktatás ágainak összehangolása Távoktatás alkalmazása Zárónyilatkozat: Cél: tanuló társadalommá válás, élethosszig tartó tanulás törvényi és infrastrukturális feltételei