5. A gazdaság szovjetizálása Magyarország története 1944–1956

Háborús veszteségek Emberveszteségek az 1941-es területen: 80-160e katonai, 130e polgári, 450-550e zsidó áldozat szovjet hadifogoly 600e, Ny-ra menekült: 500e fő, ebből a SzU-ban meghalt 180-280e fő, Ny-ről nem tért vissza kb. 100e fő tartós migráció: német kitelepítés –170-200e fő, szlovák lakosságcsere egyenlege zéró, magyar menekültek a szomszédos államokból: +240e fő Anyagi veszteségek 1938-as pengőértéken 22md. (a nemzeti vagyon 40%-a, ötévi nemzeti jöv.) állatállomány 56%-a, az évi termés 44%-a pusztult el az összes (!) híd, a sínek 40%-a, mozdonyok 83%-a Jóvátétel és egyéb, szovjet érdekeket szolgáló terhek 300m $ jóvátétel (200m a Szu-nak) 1938-as értéken, áruban, 6 év alatt ez később 8 évre nő; elengedik a késedelmi kamatot, majd a hátralék felét VH és a SZEB ellátása, szállítása a nemzeti jöv. 10%-t érte el No-ban lévő kintlévőségeinket (280m $) a Szu vette át, de Mo. 30m $-os tart.-t is a SzU hajtotta be. A nm. tulajdon szovjet kézbe került, a nm. résztul. magyar–szovjet vegyesvállalat lett össz. kb. 500m $ teher, ami a büdzsé 32-40%-át emésztette fel 1948-ig

Az MFNF és az INK gazdasági programja Földreform A magántulajdon védelme, vállalkozások előmozdítása Szerény államosítás (nem éri el a nyugat-európai mértéket sem) cél a nyerészkedés megakadályozása bányák, villanytelepek, biztosítók államosítása + kartellek és nagybankok ellenőrzése; a program végrehajtása 1946 jan.-tól.) Valószínű, hogy a program az angolszász hatalmak elvárásait is figyelembe vette, ezért nem egészen volt őszinte… Újjáépítés egységes központi terv szerint Az infláció megállítása Életkörülmények javítása közellátás állami megszervezése: jegyrendszer, beszolgáltatás, „feketézés” visszaszorítása (kezdetben a két világháború közötti táplálékátlag alig felét–2/3-át fogyaszthatta csak el a lakosság) valamennyi UNRRA, Joint, ill. egyéb nyugati segély is enyhített az ínségen

Földreform Alapvonásait ld. az 1. tételben! A föld kisajátításáért elvileg kártérítés járt (kivéve a háb. bűnösök) a földhözjuttatottak pedig megváltást kellett volna fizetni A földet az érintettek osztották szét községi földigénylő, majd földosztó bizottságok; elhúzódó telekkönyvezés a Tiszántúlon kevés föld: belső áttelepítés, rendeletellenes kisajátítás… Jelentőség, következmények a parasztság politikai megnyerése érdekében volt szükséges átmenetileg (gépek, trágya stb. nélkül) további termeléscsökkenés, káosz, de hosszú távon is életképtelen birtokok alakultak ki (a birtokok 56%-a 5 kh-nál kisebb, 17%-a 1 kh.-nál is kisebb) az agrérnépesség 13%-a még mindig földnélküli! agrárolló, beszolgáltatás, vetéskényszer, elvonások, hitelhiány fenti terhek csak úgy voltak elfogadhatók a parasztok számára, hogy bíztak abban, hogy a föld tartósan övék lesz ezért önkizsákmányolásra is hajlandók… földet vissza nem adunk! – kommunista tömegmozgalmak, szalámitaktika

Infláció és a stabilizáció A világtörténelem legnagyobb inflációjának okai és menete 1938-tól indult, de 1944-ig mérsékelt ütemű 1945 első felében az árak 15×-re, második felében 45×-re nőttek a nyilasok elvitték a 35t nemesfémet, 9md P-t és a bankjegynyomdát állami kötött gazdálkodás (árak, bérek, hitelbírálat stb. állami kézben) kereslet–kínálat megbomlása, állami túlköltekezés, + bankóprés (szovjet is!) 1946-ban teljesen elszabadult és egyre gyorsult, mil- és bilpengőt vezetnek be Következményei, első megfékezési kísérletei primitív termékcsere indul meg (batyuzás), ill. arany- és valutaüzérkedés 1945 dec.-ben a bankjegyek felülbélyegzése lassítja, de csak két hétig 1946. jan. 1. adópengő bevezetése, adófizetési célra – ez is inflálódik, júl.-tól pénzként is használták A forint megteremtésének sikeressége 1946. aug. 1-jén vezetik be, 1 Ft = 400 000 kvadrillió (4×1029) pengő, vagy 200 millió adópengő. (Az összes forgalomban levő pengő 1 fillért sem ért!) aratás utáni árukészlet, USA visszaadta a nemesfémkészletet szigorú jegyrendszer, mesterséges pénzszűke (feketézők átváltják dollárjukat) agrárolló kinyitása (az új árak a mg.-ot diszkriminálják) állami kiadások szigorú korlátozása (bérek leszorítása, jóvátétel átütemezése)

Részleges államosítások Államosítások nyugaton és itthon: néhány különbség Ny-on fennmaradt a piacgazdaság, a nacionalizált cégek zöme tőzsdei Rt. Mo.-on a tervgazdálkodás előkészítését jelentette kötött gazdákodás mindkét helyen (nyersanyagok, energia, munkaerő és hitelek elosztása állami kézben; Ny-on is több évig tart a piaci visszatérés) Mo.: jelszó a „tőke korlátozása” – a cégek áll.-i megrend.-re, sokszor csak jóvátételre dolgoztak; az állam sokszor ár-, kamat- stb. politikával csődbe juttatta őket; a kisajátítás néha már csak formalitás Az államosítás lépései állami tulajdon volt 1945 előtt is a Posta(takarékp.), MÁV, Mávag, Diósgyőr, Mahart, komlói szénbánya, ménesbirtokok, erdők (foglalkoztatottak 10%-a) 1945 dec. 18. (1946 jan. 1-től) a szénbányák állami kezelésbe vétele (22%) 1946 dec. 1.: villanyerőművek és a jóvátételre termelő 1000 főnél nagyobb cégek (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Ganz Rt., a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., Győri Vagon- és Gépgy.) állami kezelésbe vétele (de facto ez áll.-i tul.-ba vétel volt). Kezelésük a Nehézipari Központ feladata (43,2%) 1947 nyarán a 10 nagy kereskedelmi bank is állami kezelésbe, nov.-ben pedig tul.-ba került (a bankok tulajdonában levő ker.-i vállalatok is) 1947 nov. 28. bauxit- és alumíniumipar államosítása (50%)

A hároméves terv A tervgazdálkodás bevezetése Megvalósítás, eredmények a gazdasági élet komm. kézbe kerülése: Gazdasági Főtanács (1945. dec.) cél az újjáépítés, de egyben a gazdaság „sztálinizálása” is (nehézipar!) még többpártrendszerben fogadták el, jelentős viták között tervek: a mg.-i termelés érje el az 1938-as szint 95%-át, az ipari a 127%-át, a nemzeti jövedelem pedig a 114%-át ezt a 3 évre tervezett 6,6md Ft beruházás (nemz. jöv. 10%-a) alapozná meg beruházások 30%-a mg.-ra, 26%-a a bány. és iparra, 25%-a a közl.-re menne Megvalósítás, eredmények 1947. jún. 11. létrejön az Országos Tervhivatal 1947. aug. 1. a hároméves terv kezdete 1948-ban már egypárti keretekben a tervet korábbi befejezéséről döntenek (1949. végéig), ill. módosítják (növelik a nehézipar súlyát) tényleges beruházás több, mint 10md Ft, ebből 18% a mg.-é, 35% az iparé eredmény: az ipari termelés 40%-kal nőtt (a nehézipari 66%-kal) (a sok beruházás, az újjápítési jelleg és a jól megválasztott bázisév miatt), a mg.-i tervet nem sikerült teljesíteni; a közlekedés rekonstrukciója sikeres gyökeresen átalakult a külkereskedelmünk iránya (SzU aránya 23%-ra nőtt), de a többi szomszéd ország szerepe is nőtt. 1949. jan.: KGST létrejötte

A tervgazdálkodás elve és valósága A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszö-böli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban) Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás” cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, felzárkózás a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból) A terv feladatait évekre, vállalatokra (és személyekre) le kell bontani nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia, gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv) nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”

Az államosítások folytatása 100 munkásnál (1946. óta bármikor) többet foglalkoztató gyárak 1948. márc. 25-én titokban előkészített rendelettel, új munkásigazgatókkal utólag emelik törvényerőre (1948. évi XXV. tv.) 594 vállalat érintett 160ezer fővel (nov.-ig már 780 cégre terjed ki) nehézipari dolgozók 90%-a állami, a könnyűiparban is 75% felett feloszlik a GYOSZ és a TÉBE, bezárt a tőzsde, megszűnt a vállalatok társasági formája (Rt., Kft. helyett „Nemzeti Vállalat”) és a kétszintű bankrendszer (az MNB nemcsak jegybank, hanem kereskedelmi bank is) 10 (ténylegesen 5) főnél nagyobb cégek az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások szinte teljes államosítása 1949. évi 20. tvr. (dec. 28.) rendeli el, 1400 ipari, 400 építőipari cég, 600 nyomda, 220 közlekedési vállalat és 80 vendéglátóipari üzlet lett állami a lakossági szolgáltatások (kisipar, kisker.) zöme is állami kézbe ment át (1-2 fős műhelyek, kisipari tevékenységek maradnak fenn, ezek száma is negyedére csökkent 1953-ig) elvi kártalanítás járt csak, ténylegesen nem fizetett az állam Szakszervezetek átszervezése (1948. okt.) szakmai helyett ágazati szerveződés (a vasas, a textiles stb. szakszervezet tagja az igazgató, főmérnök, és a segédmunkás egyaránt) termelés biztosítása, munkaverseny megszervezése, a párt szavának közv.-e

Tisztán gazdasági koncepciós perek Közös vonások, a perek célja a külföldi tulajdonra az államosítás nem vonatkozott, ürügy kellett hozzá koholt vádak, koncepciós elemek (a vádiratot Rákosi szerkeszti, a bíró, ügyész és a vádlottak előre betanult szöveget mondanak) A Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) „szabotázsa” a SZEB és az állam (kötött gazdálkodás!) rablógazdálkodásra kényszeríti az olajmező töntretételétől félve Papp Simon igazgató ellenáll ennek 1948. aug.-ban letartóztatták, veréssel beismerő vallomásra késztetik szept.-ben ez történt az amerikai elnökkel, de őt ezután kiutasították nov.–dec.: a per, Pappot halálra, majd jogerősen életfogytiglanra ítélik (1955-ben szabadult, a börtönben is dolgozik, felfedezi a nagylengyeli olajmezőt) A Standard Electric „kémkedési ügye” túlzott techn.-i követeléseket támasztanak a céggel szemben, ill. szovjet cégekkel együttműködésre, szabadalmak átadására akarják kényszeríteni előbb szabotázzsal (selejtes termékek jóvátételre) majd kémkedéssel vádolják Geiger Imre vezérig.-t, ill. a cég angol és amerikai tulajdonos–vezetőit; Radó Zoltán nehézipari min.-i főosztályvezetőt pedig hűtlenséggel és hivatali kötelesség megszegésével a per 1950. febr.-ban zajlott le, a két magyart halálra ítélték és kivégezték, a külföldi vezetők 15–15 évet kaptak (de 1951-ben szabadultak)

A kollektivizálás kezdetei Korai szövetketési típusok (nem tsz-jellegűek) 1939 előtt is sok a hitel-, fogyasztási, beszerzési, értékesítő és tejszövetkezet 1945, földreform: földműves-szövetkezetek (fmsz.) 1946: Fmsz.-ek Orsz. Kp.ja, 1947: Magyar Orsz. Szöv. Kp. (FOK, MOSZK) önkéntes alapú, de nem autonóm, bürokratikus jellegű A fordulat éve: 1948. (Kominform-határozat Jug. ellen) az MKP 1948-ban három tervezetében sem említi, csak jún. után! megalakul a SZÖVOSZ, a szöv.-ek olvadjanak be a fmsz.-ekbe 1948. aug. 20. Rákosi kecskeméti beszéde: tsz-ek szerv.-e, kulákok korl.-a Rákosi és Nagy I. vitája a tsz-esítés üteméről, Nagy I.-t kizárják a PB-ből A termelőszövetkezeti csoportok (tszcs.) és típusai 1948. aug. 28-án korm.r. a 25 holdnál nagyobb bérletek kisajátításáról (245e holdat osztanak ki földnélkülieknek (egyéni kishaszonbérlet / közös művelés) a közös gazdálkodás (60%) három típusa (1948. dec. 18-i korm. r. szerint) I-es típusú (táblás) tszcs. csak a szántás, vetés, trágyázás közös II-es típusú (átlagelosztású) tszcs. a cséplés is a termés is közös III-as típusú (fejlett) tszcs. állatok, eszközök, minden munka közös, munkaegység méri a tagok hozzájárulását egyik sem önálló jogi személy, a fmsz.-en belül működik; min. 10 tag és 30 hold kell legyen, kulákok nem lehettek tagok, a bevitt föld saját tulajdonban marad